A Presser-reklámot látnotok kell!...

Az év vége – és azt hiszem, hogy péntektől már nyugodtan lehet így hívni ezt az időszakot -, nekem egy kicsit a reklámokról is szól. Főleg azért, mert már jó néhány éve számomra (is) a John Lewis brit áruházlánc november közepi, tematikus ünnepi reklámjának a megjelenése jelenti a karácsonyi szezon megalapozását, bár mostanában már nem tudnak olyan hatásos munkákat készíteni, mint amivel egykor hírnevet szereztek maguknak. És nem véletlenül említettem a John Lewis érzelmesre hangolt reklámfilmjeit, mert nekem az Unicum Presser Gáborral készített filmje ugyanezt az feel good érzést hozza, amitől mosolyra görbül a szám. Megmutatom, persze, hogy megmutatom, azért írom ezt az egész posztot, hogy hozzátok is eljusson! Olyan pofonegyszerű, amilyet sokszor a legnehezebb megcsinálni. A lényege Presser Gábor generációkat összekötő slágere, a Neked írom a dalt, ami egyszerűen benne van a magyar kulturális minimumunkban, amit akkor is dudorászhatunk, ha soha nem hallgattunk LGT-t. Nem is tűnik igazán reklámnak, egészen az utolsó snittig, amikor feltűnik egy összetéveszthetetlen Unicumos üveg, ami generációkon keresztül jelenti ugyanazt azt élményt az embereknek. Akárcsak Presser. FRISSÍTÉS: Közben az Unicumot gyártó Zwack sajtótájékoztatót tartott a reklámról. A 24.hu beszámolója szerint a reklámot Szász Attila rendezte, akit az erdélyi közönség talán a történelmi tárgyú mozi- és tévéfilmjeiről ismerhet. Ő rendezte például A berni követet, a Félvilágot, az Örök télt, illetve legutóbb az Apró meséket. Elmondása szerint az eredeti elképzelés szerint archív felvételekből rakták volna össze Presser Gábor életművét, és csak később vetette fel az ötletet, hogy ne Presser Gáborról, hanem a dalról szóljon a film, arról az összekovácsoló erőről, ami a dalból árad. A reklámfilm rövidebb változatát a mozikban és a tévében is fogják majd vetíteni. Az eseményen természetesen részt vett Presser Gábor is, aki ha már ott volt, akkor a dal keletkezésének történetét is felidézte. “75 körül kezdtem ezt a...

“Vadászni mentünk Ceaușescuval”: így alapították meg a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat okt02

“Vadászni mentünk Ceaușescuval”: így alapították meg a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat...

A héten ünnepeltük Benedek Elek születésének 160. évfordulóját, (ami egy ideje a magyar népmese napja is, és mi ennek apropóján készítettünk egy mesés tesztet), és ezt sokan elég sok helyen megünnepelték. Például Baróton felavatták Gergely István egész alakos bronzszobrát Benedek Elekről. Én mégsem erről akarok írni, hanem Király Károly visszaemlékezését szeretném megosztani arról, hogy 50 évvel ezelőtt miként alapították meg a Benedek Elek Emlékházat. “Az emlékezetemben még mindig élénken él, amikor ’68 telén Kisbaconon keresztül vadászni mentünk Ceaușescuval és kíséretével. A főtitkárnak elmeséltem, hogy ebben a kis faluban élt egy „magyar Creangă”, akit úgy hívnak, hogy Benedek Elek. Többek között megemlítettem neki, hogy van egy Többsincs királyfi című gyerekmeséje, és azzal fejeztem be, hogy létre kéne hozni a szülőházában egy emlékházat. Ceaușescu rábólintott, hogy „Bine, bine” (Jó-jó!). Erre azt mondtam: „Atunci vă trimit in scris” (Akkor elküldöm írásban). Néhány nap múlva elküldtem neki a dokumentumot, amire hamarosan meg is érkezett a Központi Bizottság jóváhagyása az emlékház létrehozására. Ha ez a jóváhagyás nem lett volna meg írásban, rég felszámolták volna, de így senki sem mert hozzányúlni az emlékházhoz” – ez a kedvenc részem az emlékezésből, de érdemes végigolvasni. Aki arról szeretne többet tudni, hogy ki is volt Király Károly, annak a Transindex Erdélyi életutak című videós portrésorozatát, abban szerepelt Király Károly...

A román lejhez tapad leghosszabb ideig kórokozó...

Úgy kezdődött, hogy a bő másfél hét múlva kezdődő Nobel-szezonról eszembe jutottak az IgNobel-díjak, amik amellett, hogy tudományos igényességgel készült kutatásokat ismernek el, amelyet komoly szaklapok közölnek, egy átlagember számára még viccesek is. Innen már csak egy keresésre volt kideríteni, hogy idén már átadták az IgNobel-díjakat – épp amikor én a megérdemelt szabadságomat töltöttem, ezért lemaradtam róla – és román érintettség is van benne. Na, nem a kutatóinkat díjazták, hanem az egyik kutatásban említik az országot, és gondolom, a címből sejtitek, hogy miről is van szó. A most már IgNobel-díjas kutatók kiderítették ugyanis, hogy a román lej bankjegyei tartják meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, és ebben a bankjegy gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas. A közgazdaságtani kategóriában – nyilván ebben, nem is élettaniban – díjazott nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy melyik ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. A kutatásból az derül ki, hogy a hamisítást megakadályozó műanyagból mennyiségével összefüggően nő a kórokozók száma is a bankjegyeken. Egyébként nem csak Romániában készülnek ilyen műanyag felhasználásával a bankjegyek. Románia Európában elsőként 1999-ben tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára. Talán még vannak, akik emlékeznek rá, hogy 1999 augusztusában lezajlott teljes napfogyatkozás apropóján piacra került 2000 lejes volt az első olyan bankjegy, amely műanyagból készült. Egy évvel később pedig az összes forgalomban lévő címletet lecserélték, mert a papírpénzzel ellentétben hamisításra csaknem alkalmatlan, négyszer hosszabb életű, és anyaga miatt újra is hasznosítható. És most már azt is tudjuk, hogy jobban megmaradnak rajta a fertőzőképes baktériumok. A műanyag bankjegyekre elsőként 1988-ban Ausztrália tért át, majd például Costa Rica és Brazília is bevezette. Azóta több tucat országban használnak műanyagból készült bankjegyeket.     Még visszatérek egy kicsit az igNobel-díjakra, mert megéri. Orvosi kategóriában Silvano Gallus nyert díjat azzal a kutatásával, amelyben – az eredeti...

Letapogattuk Kolozsvár belvárosát jún25

Letapogattuk Kolozsvár belvárosát...

Mostantól Kolozsvár belvárosának bronzból készült makettje is a Fő teret díszíti, gyorsan el is mentünk letapogatni, pedig akkor még nem is tudtuk, hogy pont azért állították ki.       A Fő tér délnyugati sarkában felállított makettet kedd reggel avatta fel Emil Boc polgármester és Radu Ciorba a Kolozsvári Rotary Club elnöke a projekt kezdeményezőivel, Gheorghe Elkannal és Silviu Vandával, a kolozsvári látássérültek iskolájának tanáraival. A makettet természetesen Braille-írással is feliratozták.       Az egésznek talán az az egyetlen hiányossága, hogy nem követi a történelmi városközpont/vár határait, például teljesen kimaradt a Karolina tér és környéke, illetve a perifériára került Mátyás király szülőháza, ami azért még masszívan Kolozsvár belvárosának, sőt turistalátványosságnak számít. És akkor nyugodtan lehet nyavalyogni amiatt, hogy nem írták ki magyarul is a szöveget, és mióta számít belvárosnak a Bocskai/Avram Iancu tér vagy Heltai/Cipariu tér, illetve keseregni azon, hogy nem elég részletes kidolgozottságú a Mátyás király lovasszobra.    ...

Megpróbáltam nulla felkészültséggel megoldani a nyolcadikosok matektételét, a vége már fájt jún20

Megpróbáltam nulla felkészültséggel megoldani a nyolcadikosok matektételét, a vége már fájt...

A némi felháborodást keltő román képességvizsga után csütörtökön matematikából kellett bizonyítsanak a nyolcadikosok. Miután iskolai pályafutásom jelentős része azzal ment el, hogy különböző matematika feladatokat oldok, az ilyen vizsgázós időszakban szívesen tesztelem magam, hogy mire megyek a mostani tételekkel. A tavalyi érettségi matematika tételeinek a megoldásaikor már bőven letettem arról, hogy az életben még egyszer le tudnék sikeresen vizsgázni belőlük. A mostani képességvizsgával viszont újból fellángolt benne a vágy, hogy teszteljem magam, hátha a nyolcadikos tételekkel még megyek valamire. Nyilván a teljesen egyszerű, elemi matematikai képességeket próbára tevő résszel most nem foglalkozom, azért a műveletek sorrendje, a szorzás, osztás, összeadás és kivonás még megvan. A függvények és geometriai tételek viszont még ma is kihívást jelenthetnek, szóval próbálkoztam. A tételek innen származnak. Erre jutottam 13 évvel azután, hogy legutóbb matekfeladatot oldottam, és 17 évvel azután, hogy ilyenfajta mértannal foglalkoztam. Kacagni nem ér, ennyire emlékszem. Néhány alapfogalom és alapművelet maradt meg, hogy a háromszög területe mindig az alap és magasság szorzatának a fele, vagy az, hogy egy négyoldalú hasáb térfogata az alapterületének és magasságának a szorzata, illetve még élénken emlékszem Pitagorasz tételére. Az átmenőt meg tudnám írni, de attól eltekintve, ez elég primitív. A hivatalos megoldások itt vannak. Két feladatot hagytam ki. A III. 1. c. jelzésűn valószínűleg, ha még gondolkodom kicsit,  meglesz, a III. 2. c. trükkje pedig az volt, hogy BC’ párhuzamos az AD’-tel, onnan pedig már nem olyan...