Megszavaztátok, mi meg eredményt hirdetünk: ezek a kedvenc házi olvasmányaitok

A Vuk, A Pál utcai fiúk és a Tanár úr kérem, illetve az Így írtok ti, az Ábel a rengetegben és a Tóték: ez a végeredménye az egy héttel ezelőtt megjelent cikkemnek, amiben házi olvasmányokat volt lehetőség fel- és leszavazni.  Egyszerű szimpátiaszavazás volt, amiben néhány kattintással mindenki kifejezhette, hogy mit gondol arról, hogy a gyerekeknek olvasnivalóként felhagyják az adott könyveket, de semmi következménnyel nem jár. Attól még a Törökországi leveleket valószínűleg el kell olvasni, hogy itt súlyosan leszavazták.  Az eredmények értékelem.

Abszolút rangsor az általános iskolai kötelezők között:

  1. Fekete István: Vuk – 359  a szavazat különbség (437 az összes szavazat)
  2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – 352 (460)
  3. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – 315 (407)
  4. Fodor Sándor: Csipike – 291 (419)
  5. Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő – 262 (412)

A valószínűleg mindenkiben kellemes gyerekkori emlékeket idéző Vuk (legalábbis a mesefilm) első helyezése talán meglepő, de talán fontos szempont volt a jó szereplésében az is, hogy hamar topba került, utána pedig a szavazógép szerkezetéből adódóan  mindenki ezzel találkozott először, s talán ekkor még volt egy szavazási lelkesedés, ami a 70. kattintásig talán már nem tartott ki.

 

A legtöbb pozitív szavazatot kapott általános iskolai kötelezők: 

  1. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – 406 (54 negatív szavazat)
  2. Fekete István: Vuk – 398 (39)
  3. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – 361 (46)

Azért mindenképp örvendetes, hogy alapvetően a pozitív szavazatok határozták meg a listát.

A legtöbb negatív szavazatott kapott általános iskolai kötelezők:

  1. Mikes Kelemen: Törökországi levelek – 257 (118 pozitív szavazat)
  2. Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia – 197 (67 pozitív szavazat)
  3. Móricz Zsigmond: Árvácska – 191 (149 pozitív szavazat)
  4. Fekete István: A koppányi aga testamentuma – 186 (137)
  5. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – 173 (233)

A pozitív szavazatok mellett legalább annyira érdekesek a negatívok, amikor arról is szólhatnak, hogy melyik könyv váltotta ki a legnagyobb traumát az olvasóban. A Törökországi levelek azért ebben magas vezet, és lehet, hogy tényleg nem kellene általánosban tanítani. És talán sokan így gondolkodnak A kőszívű ember fiairól, illetve az Árvácskáról is. Kertész Erzsébet leszavazását pedig csak azzal tudnám magyarázni, hogy kb. senki sem ismeri.  Érdekesség, hogy a pozitív topilistás Vuk írójának másik könyve, A koppányi aga testamentuma azért nem örvend akkora közszeretetnek.

 

Abszolút rangsor a középiskolai kötelezők között: 

  1. Karinthy Frigyes: Így írtok ti – 223 a szavazat különbség (287 összavazat)
  2. Tamási Áron: Ábel a rengetegben – 186 (298)
  3. Örkény István: Tóték  – 180 (296)
  4. Madách Imre: Az ember tragédiája – 167 (311)
  5. Ottlik Géza: Iskola a határon – 141 (287)

Teljes meglepetésemre egy ideig még Az ember tragédiája vezetett, aztán végül lecsúszott a dobogóról, főleg a negatív szavazatok miatt. Érdekesség, hogy a topba került az Iskola a határon, amit a magyarországi tantervből most készülnek kivenni, így lehet, hogy ez is közrejátszott a meglepően előkelő helyezésében.  Ebben az esetben csak a pozitív szavazatokat összesítő listát nem készítettem, mert az a lista gyakorlatilag ugyanez lenne.

A legtöbb negatív szavazatot kapott középiskolai kötelező: 

  1. Herczeg Ferenc: Az élet kapuja 160  – (45 – pozitív szavazat)
  2. Kármán József: Fanni hagyományai – 157 (88)
  3. Zrinyi Miklós: Szigeti veszedelem – 154 (112)
  4. Mikes Kelemen: Törökországi levelek – 150 (117)
  5. Petőfi Sándor: Az apostol – 141 (89)

Ezt a listát már inkább meghatározták a negatív szavazatok. Herczeg Ferenc utolsó helye talán nem meglepetés, egyrészt a magyarországi kultúrpolitika most próbálja kanonizálni, a rá adott negatív szavazatok ennek is szólnak, mert azon kívül néhány szakmabelin kívül valószínűleg senki nem ismeri. A legkevesebb szavazatot is kapta összességében. A Mikes édes nényének küldött leveleit ebben a kategóriában sem szerettétek túlságosan, bár úgy tűnik, hogy a romantika előtti irodalomtörténeti szövegek nem igazán nyerték el a nyájas olvasók tetszését.

Comments

comments