Sokakat teljesen hidegen hagy, hogy már tilos a Tárnica-tónál a motorcsónak használata Sze07

Sokakat teljesen hidegen hagy, hogy már tilos a Tárnica-tónál a motorcsónak használata...

Átlagos hétvégi kiruccanásként jutottam el a Tárnica és Bélesi-tavakhoz vasárnap. Gondolná az ember, felfrissíti tüdejét ennél a nevezetes turisztikai látványosságnál, még ha nincs is lehetőség arra, hogy legalább egy lócára lehuppanjon és élvezze a kilátást. Több dolog is frusztrált. 1. Csak azé lehet a kényelem, a természet, aki jó sok pénzt kiadott egy darab tópart kibérlésére. Én, mint átutazó, egy kis hídon találok helyet magamnak, ahol a táj mellett azt kell néznem, ahogy ezek a bizonyos humántársaim a hátsójukat napoztatják és/vagy táncikálnak a minimálra, mellettük pedig egy másik társaság süti a miccset. 2. A hídon arra kell figyelnem, hogy véletlenül se üssön el egy autó. 3. A napozók nyugalmát egy arra járó jetski búgása zavarja meg, rajta egy apuka és 10 éves körüli kisfia, aki láthatóan nagyon élvezi, hogy ilyen menő dolgot csinálhat az édesapjával. Köszönnek a napozóknak, majd közel hajtanak, hogy pattanjon fel az egyik srác. Biztosan jó ismerősök. Ekkor ugrott be, hogy épp a múlt héten olvastam: egyáltalán nem lenne szabad jetskizni a vizen, ezért gyorsan készítettem egy pár másodperces videót róluk, hogy érdeklődjek a kollégáktól, ugye nem képzelődöm, hatályos szabályzatról van szó. https://t-rex.egologo.transindex.ro/wp-content/uploads/2020/09/Tarnica-motor.mp4   4. A srác végül nem szökött fel, mert túl messzire sodorta a jetskit a víz. Az apuka kis idő múlva úgy dönt, fiával ketten meglovagolják a hullámokat, több kört tesznek. A tó másik partján is hasonló jeleneteket lehet látni. Arrébb megyünk, hogy keressünk egy helyet, ahol mégiscsak leereszkedhetünk a tó mellé, hogy legalább kezünkkel érintsük a vizet. Találtunk egy kevésbé meredek erdőrészt, ahol kis ösvény vezetett le. Láthatóan nem bérelte senki azt a helyet, gondoltuk, nem ártunk senkinek, ha egy 10 perc erejéig mi is a partszélről élvezzük a tó látványát. Az ösvény peremén papírzsebkendő és fekália maradékok, máshol sörös dobozok és PET palackok hevertek. Nem csodálkozom....

Kolozsvár polgármestere fákat ültetett, fotózkodott, de aztán a fák eltűntek. Frissítés: csak cserélik! Júl27

Kolozsvár polgármestere fákat ültetett, fotózkodott, de aztán a fák eltűntek. Frissítés: csak cserélik!...

Hétfőn eltűntek azok a fák a kolozsvári Béke térről (L. Blaga / Szent György tér), amelyeket Emil Boc, a város polgármestere, alig két hete ültetett el saját kezűleg – tájékoztat a stiridecluj.ro. A fiatal platánfák ültetéséről készült fotók nagyon jól mutatnak a polgármester közösségi média oldalán, és sok ember örvendezett a aszfalt-beton-tér zöldebbé alakításának. A hétfőn készült fotók és videó tanúsága szerint a fák helyén csupán üres gödrök tátonganak. A helyi sajtó szerint a fákat reggel kiemelték (a fotók tanúsága szerint egyet valamiért otthagytak), mivel nem volt szükség újabb fotókra, teherautókra rakták és elszállították.   Vélhetőleg csak a Facebook-fotók miatt volt szükség két hete a faültetésre, most pedig útban voltak a tér felújításának munkálataiban. A polgármester faültető akcióján készült fotókon a lap szerint látszik, hogy nem is takarták be rendesen földdel a fákat – de ha csak kampányfotó-modellek voltak, akkor nem is szükséges, hiszen csak ideiglenesen helyezték oda őket. Jobb kétszer, mint egyszer sem – tartja a mondás, és reméljük, hogy ez a Béke téri platánfákra is vonatkozik, és később még egyszer el fogják ültetni a fákat, ezúttal nem csak ideiglenesen. Frissítés: A polgármesteri hivatal kedden magyarázatot adott az eltűnt fák rejtélyére. Virgil Porutiu, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója elmondta, hogy a fákat le kellett cserélni, mivel a térnek az a része teraszosítva lesz, és a márciusban elültetett fák koronatípusa nem volt megfelelő. A lecserélt, magasba, vertikális lombot képző fák helyett olyan fákat fognak telepíteni, amelyek horizontálisabb lombkoronásak lesznek – így több árnyékot nyújtanak...

Le kellene dönteni az erőszak szobrait? De mi számít annak? jún12

Le kellene dönteni az erőszak szobrait? De mi számít annak?...

Az Amerikában megtörtént súlyos rendőri visszaélés és gyilkosság miatt a világ számtalan pontján megerősödni látszik az antirasszizmus, aminek hatásai elérték a szimbolikus politizálás – a kultúra – szféráját is. Ennek egyik vetülete, hogy például a HBO levette a műsoráról az Elfújta a szél című filmet, mivel az etnikai és rasszista előítéletekkel van tele. Másik és még meghatározóbb hatása, hogy számos köztéri szobrot eltávolítottak, letakartak, megrongáltak vagy felirattal láttak el a tüntetők, mivel az olyan embereknek állított emléket, akik dokumentáltan rasszista, kolonialista, rabszolgatartó eszméket képviseltek és/vagy gyakorlatokat működtettek. A jelenség főként az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van jelen, ahol a tüntetők mát több mint 100 köztéri – s most már vitathatóan “köztiszteletnek” örvendő személyt ábrázoló – szobor eltávolítását kérik. A szoborrombolások éles vitákat generáltak a közösségi médiában is, ahol a szobrokat védők gyakran teszik fel azt a retorikai kérdést, hogy: „akkor milyen szobrok maradjanak?”, hiszen a történelmi korokban szinte mindvégig jelen volt az elnyomás valamilyen formája. Az utóbbi napokban népszerűvé vált egy példa arra, hogy a tüntetők szerint milyen szobrok kellenének inkább. A szobor címe: A neonácit kézitáskájával fejbevágó nő. A köztéri szobor története egy 1985-ös tüntetéssel kezdődött, amikor Svédország egyik településén, Växjöben felvonultak az Északi Birodalom Párt (Nordiska rikspartiet, NRP) neonáci párt tagjai. A demonstráció közben egy járókelő nő a kézitáskájával fejbe ütötte az egyik zászlóval vonuló neonácit. A helyszínen lévő fényképész, Hans Runesson lencsevégre kapta a jelenetet – a fotó számtalan díjat nyert azóta, ez lett az „év fotója”, majd az „évszázad fotója” címet is megkapta. A fotó a felvonulás másnapján jelent meg egy vezető svéd napilapban, majd több angliai sajtóorgánum is átvette és leközölte a tüntetésről való tudósítás mellett, azzal a szöveggel, hogy: „elszabadult az ártatlan tüntetők elleni erőszak”. A fotón szereplő 38 éves nő a fotó megjelenése után...

Kellemetlen meglepetés érhet néhány üzlet előtt, ha maszk nélkül mész vásárolni ápr30

Kellemetlen meglepetés érhet néhány üzlet előtt, ha maszk nélkül mész vásárolni...

Még április 22-én jelentette be az államfő, gondolkodnak annak lehetőségén, hogy május 15. után feloldják a személyes felelősségvállalási nyilatkozattal kapcsolatos megkötéseket, emellett kötelezővé tennék a maszk viseletét nyilvános beltéri helyeken és a tömegközlekedési eszközökön. A nyilatkozat után egyre több nagy áruház vezetősége döntött úgy, hogy már az országos rendelet előtt kötelezik a vásárlókat a maszk viselésére. Vannak olyan üzletláncok, amelyek a kesztyűt is kérik, anélkül nem lehet bemenni vásárolni. Milyen nemes gesztus, és mindennél fontosabb a közegészségügy – gondolnánk, a bejáratnál viszont jóval a piaci ár fölött lehet beszerezni ezeket a kellékeket. A Hornbach vezetősége például április 21-től vezette be ezt a szabályt. Hivatalos bejelentésükben azt írják, hogy céljuk a vásárlók és bolti alkalmazottak egészségének a védelme. A Hornbach döntése védelemnyújtás és a lehetőség kihasználása is egyszerre. A kereskedő maszkokat árusít az üzletek előtt, a rendelkezésre álló modellek között van néhány Hornbach márkanévű termék is. A maszkokat 5 lej 30 baniért veheti meg a vásárló, ha épp be kell szereznie valamit. A fotó arról tanúskodik, hogy az Auchan áruháznál is hasonló politikát választottak, ők valamennyire merészebb árat kérnek a hozzájuk betérő vásárlóktól. Lassan a maszk is „zöld” szatyornak számít, abban a tekintetben, hogyha véletlenül otthon felejtjük, akkor jó drágán kell megvennünk. Így május 15-e után maszk és kesztyű szempontjából is tudatosan kell elindulnunk vásárolni. De amúgy az a kérdés is felmerül, mennyire lesz káros a természetnek az a sok kidobott egészségügyi védőfelszerelés? Ezek sajnos nem használhatóak többször, mint a vászontatyik. Az árak összehasonlításaképp azt is érdemes kiemelni, hogy Virgil Popescu gazdasági miniszter április 23-i bejelentése szerint a lakosságnak szánt maszkok ára két lej körül lesz. Szerinte szükségtelen a maszkok árának befagyasztása, mert rengeteg belföldi és külföldi import védőfelszerelés van az országban. A gyógyszertárakban egyszer használható maszkot jelenleg nagyjából 5 lejes áron lehet vásárolni, de...

Ha pestis, akkor danse macabre, ha covid, akkor lockdown dance? ápr29

Ha pestis, akkor danse macabre, ha covid, akkor lockdown dance?...

Ma van a tánc világnapja, azaz hivatalosan április 29-én tartják meg a Nemzetközi Táncnapot, amelyet az UNESCO egyik partnerintézményének – Nemzetközi Színházi Intézet – a kezdeményezésére 1982-től ünnepelünk. Az esemény időzítését Jean-Georges Noverre francia koreográfus és balettművész születésnapjára időzítették az ünnepnap alapítói. A táncnap alapítását azzal indokolták, hogy nagyon sok állam hivatalos szövegeiben szó sem esik a táncról, nincs támogatási alap létrehozva a finanszírozására. Pedig a táncművészet a kultúrák szerves és elengedhetetlen hozzátartozója. Bár a táncnapról ildomosabb táncelőadásokkal megemlékezni, ez az idén a világjárvány miatt elmaradt, illetve egyszerűen átköltözött az online térbe. A Nemzetközi Színházi Intézet köszöntőüzenetét Gregory Vuyani mondta el videóüzenetben. Szerinte ma, az elképzelhetetlen tragédiákkal terhes „poszthumán” korban, nagyon fontos – jobban, mint bármikor –, hogy táncoljunk. Ezzel kell emlékeztetnünk a világot arra, hogy még létezik emberiség és emberiesség, mondta a dél-afrikai táncművész. A tánc világnapjáról több intézmény is megemlékezett egy-egy videóbejegyzésben, például a Háromszék Táncegyüttes, akinek két tagja – Ádám Julcsi és Melles Endre – készített közösen online táncos videót. A felvételt az Erdélyi Magyar Televízió mutatta be a közösségi médián, illetve délután a Mozaik műsorban beszélgettek a táncról, amely “a legnagyobb szabadság”. Akit érdekelnek a szakmai vonatkozások, az lájvban követhette a bukaresti Teatrelli kulturális intézmény nemzetközi beszélgetését Octavian Saiu vezetésével, ahol az előadóművészetek mostoha sorsú részéről, a táncról beszélgettek neves meghívottak. Természetesen a zoom-on, és persze, az is elhangzott, hogy mennyire várják, hogy az online térből visszatérjenek a közvetlenül megélhető előadásokhoz. Nó, de ennyi elég is a intézményes hivatásos táncművészetből kóstolónak: akit jobban érdekel, az biztosan talál még számtalan online beszélgetést, hivatalos köszöntőüzenetet, stb., stb. Sokkal érdekesebb az a jelenség, hogy számtalan országban mennyire népszerű lett a tánc a szükségállapotok és kijárási tilalmak miatt. Vagy a járvány kapcsolódik ilyen szorosan a tánchoz? Hiszen a pestisjárvány hozta el Európában a legelsöprőbb táncpartikat, és megteremtette...