Ki kell-e venni Jókait a kötelezők közül, avagy lehet még az írónak véleménye?

A Könyves Magazinnak van egy Tizenegyes sorozata, amelyben Ott Anna sorozatszerkesztő mindig ugyanazokat a kérdéseket küldi el a szerzőknek. A kérdések között szerepel, hogy mit olvasnak épp, melyik volt a legjobb olvasásos élménye, mi az a könyv, amit nem adna soha kölcsön, illetve mit kellene mindenképp hozzáadni a kötelező házi olvasmányok listájához, illetve mit kellene levenni róla. Nem feltétlen tűnik egy félelmetes kérdéssornak, aminek a végén esetleg attól kell féljen a válaszadó, hogy még egyesek kutyaszart tesznek a postaládájába. Pedig pontosan ez történt, miután

Tóth Krisztina egyszerűen kimondta, hogy ő kivenné Jókai Aranyemberét a kötelezők közül. 

Eddig négyen válaszoltak a kérdésekre. Krusovszky Dénes óvatosan hárította a kérdést, majd csak annyit jegyez meg: “Herczeg Ferenc regénye, Az élet kapuja nélkül azt hiszem nagyjából mindenki boldogabb lenne”. Herczeg Ferenc nem egy túl érzékeny téma, alig ismerik az emberek, nem is keltett feltűnést, hogy valaki inkább nem olvastatná. Láng Zsolt elegánsan meg sem válaszolja a kérdést, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy amit tiltanak, azt lehet, hogy még többen olvassák majd el. Mucha Dorka pedig mindent kivenne, ami nem gondolkoztat el egy percre sem, csak “illik ismerni”, de elővigyázatosan nem említ egyet sem, így mindenkinek szabadon meghagyta a lehetőséget, hogy döntsön. Tóth Krisztina az előbbiekkel ellentétben beleáll a kérdésbe és sorol szerzőket.

 

 

“Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér” – írja konkrétan Az arany emberről, és még hasonló okok miatt kivenné Szabó Magda Bárány Boldizsár című meseregényét is. Először nem kapta fel senki a témát, de aztán a HVG feldolgozta az interjút, amiben azt emelte ki címként, hogy Tóth Krisztina a nemi szerepek ábrázolása miatt az említett regényeket kivenné a kötelező listájáról. Fontos hangsúlyozni, hogy nem Jókairól van szó, hanem csak egy bizonyos regényéről.

Ez jelentette az igazi piros posztót az újságolvasóknak, akik Tóth Krisztina normális hangnemben megfogalmazott érvelését úgy vették, mintha eldöntetett volna, hogy Az arany embert még a könyvtárakból is száműzni kell, sőt nem csak ezt a regényt, hanem egész Jókait dobjuk a búsba. Olyan hangnemben kezdték szidni az írót, amennyire az internet adta kommenthuszárság megengedte. És aki már olvasott hozzászólásokat például a Facebookon, azt tudja, hogy igazából nem nagyon vannak határok.  A dolog oda jutott, hogy többen is úgy érezték, ki kell álljanak azért, hadd mondhassa már el egy író ember a véleményét. Például Dragomán György is posztolt róla a Facebookon, de a Magvető Könyvkiadó, sőt a Könyves Magazin is kiállt a kérdésben.

 

Egész elkeserítő, hogy milyen hangon mentek neki egyesek Tóth Krisztinanak. Ő a rá jellemző franciás eleganciával csak…

Közzétette: Dragomán György – 2021. február 24., szerda

 

Nem fogok abban a kérdésben állást foglalni, hogy kell Jókai vagy nem. Vagy hogy esetleg mit kellene tanítani Jókaitól. Lehet kötelező is, ha a diákok úgysem olvassák el, akkor teljesen mindegy. Helyette felelevenítem a Transindex Száz év vagány című sorozatát, amiben író emberek ecsetelték egy-egy kötelezőről, hogy miért érdemes elolvasni. Az arany ember pont nem szerepelt az összesen 22 részes sorozatban, de Jókaitól kettő is. László Noémi költő A kőszívű ember fiait ajánlotta, míg T. Szabó Levente irodalomtörténész pedig A kiskirályok című regényét. Íme:

 

Comments

comments