Daruval ért célba a pizza egy kolozsvári építkezés munkásaihoz...

Nincs lehetetlen egy éhes ember számára, ha pedig valaki bármikor is kételkedett volna ennek a mondásnak az igazságtartalmában, akkor még biztosan nem hallott a kolozsvári építőmunkások és futárcég koprodukciójáról, amikor is: a kaja kiszállítása érdekében egy darut is képesek voltak bevetni.   A rendkívüli eseményre pár napja lett figyelmes egy kolozsvári portál, a Știri de Cluj, a lap beszámolója alapján a munkások egy rakás pizzát rendeltek a futárcégtől, de az ebédszünetükre túlságosan macerás, és sok időt igénylő lett volna, ha munkapontjaikat elhagyják. Az építkezési cég alkalmazottjai, hogy ezt a problémát áthidalják, frappáns ötlettel álltak elő. Eszükbe jutott, hogy az építkezési telepen számos eszköz áll a rendelkezésükre, többek között egy daru is. Kaptak is az alkalmon, és a két táskányi pizzát a darura kötötték, majd azzal pillanatok alatt a munkapontra juttatták. A megoldással pedig időt és energiát is megspóroltak. A pizzaszállítók pedig a hirtelen jött megoldáson fellelkesedve kijelentették, első alkalommal hódították meg egy daru segítségével az eget, ez pedig a légi szállításnak csak az első lépése volt. Februárban együtt fognak működni a NASA-val, és megkezdik a pizzák kiszállítását a Holdra is! – nyilván ehhez a művelethez már nem darut, hanem űrhajókat kell majd használjanak. Képernyőmentések forrása:...

Jó sok település címerét kellene még megvizsgálnia az ügyészségnek, ha ki akarja gyomlálni a megölt címerállatokat...

A Legfelsőbb Ügyészség eljárást kezdeményez Székelyudvarhely tavaly elfogadott városcímerével kapcsolatban, mert felmerült a gyanú, az állatok ellen elkövetett kegyetlenségre bujt fel azzal, hogy egy átszúrt medvefejet ábrázol. Az egyelőre nem világos, hogy a Legfelsőbb Ügyészség feljelentés nyomán, vagy pedig hivatalból indította az eljárást, de én inkább az előbbire tippelnék, mert különben elég hiányos a figyelmük. A címerállat az egyik legelterjedtebb heraldikai kép, alig van olyan címer, amelyben ne fordulna elő állat. Ezek, vagy létezők, vagy mesebeliek, mint például a griff, sárkány, egyszarvú, részint stilizáltak (sas, oroszlán). Helyzetük feltüntetésére a címertan különböző kifejezéseket használ. Letépettnek nevezik, ha egy bizonyos állati tag (fej, láb) jelenik meg, és ha a vágás nem sima, hanem rojtozott; levágottnak, ha a vágás sima; fegyverzett az állat, ha nyelvvel, karmokkal, illetve patákkal s szarvakkal kerülnek ábrázolásra, fegyvertelen, ha ezek hiányzanak; övezett az állat, ha színes sáv van dereka körül; guggoló, ha guggoló helyzetben ábrázolják, és így tovább. Példaként említhetnénk Marosvásárhely címerét, ami szintén egy átszúrt medvefejet ábrázol, és ha az előző osztályozás nézzük, akkor ez egy tépett címerállat: Viszont nem csak Székelyudvarhely és Marosvásárhely címeri ábrázolnak halálukon lévő állatokat. Nyárádszereda tavaly elfogadott címerében pedig egy átlőtt fejű, aranyszínű oroszlán látható. A Kovászna megyei Vargyas címerében pedig egy átlőtt nyakú hattyú látható, ami lehet, hogy nem veszélyes a kovásznai hattyúkra nézve, de mindenképp “rossz az üzenete”. A Iaşi megyei község címerében egy átlőtt nyakú őz tűnik épp el egy koronában. Az sem feltétlen állatbarát cselekedet, hogy számos romániai település címere is azt ábrázolja, két kisgyerek egy farkas emlőjét szopja. Például ott van a Fehér megyei Balázsfalva vagy az Olt megyei Caracal is. Sőt, hosszú lenne azokat a településeket felsorolni, ahol egyenesen állatot gyilkolnak a címerben, ahol Szent György épp leszúrja a sárkányt, ami ugye állat, még akkor is, ha mitológiai. Zilah, Tasnád, Giurgiu vagy Szucsáva is olyan település, aminek a neve alapján...

Elmegy az ember fia Mérára, oszt akkora buli lesz, hogy a színpadon köt ki a zenészek között...

Van az a buli, amiről egészen biztosan mindenki ódákat fog zengeni, nehéz lesz überelni és amiről tényleg kár lett volna lemaradni: mert mindez a vihar kellős közepén, egy csűrben, ráadásul teljesen spontán módon robbant be a mérai fesztiválon.   Soha életemben nem voltam még a Méra World Music fesztiválon, a sors azonban úgy hozta, hogy a lengyelországi nyaralás után valahogy most mégis ott kötöttem ki, és mennyire jól tettem, hogy engedtem a csábításnak, hisz mint kiderült, az idei nyár egyik legnagyobb bulijának lehettem a részese. Az egész persze úgy kezdődött, hogy a több mint ezer kilométernyi kocsikázás után nem sok kedve volt az embernek lemenni egy Kolozsvár melletti faluba, ami madárnézetből leginkább egy tulipánra hasonlít. Ez a falu azonban nem erről híres, hanem a kalotaszegi népviseletéről és táncról, meg egy olyan fesztiválról, amelynek a centruma egy csűr. Akik persze Tusványosoztak már akkorát, hogy másnap egy ismeretlen és tűzforró sátorban ébredjenek az ottani csűr mellett, valahol a házikók között, azok tudják: a csűr = baromi nagy csapatás. Ez azért egy szombat esti kikapcsolódás ígéretéhez épp elég volt nekem. Az első nap után pedig már biztos voltam abban is, hogy vasárnap este muszáj lesz ezt megismételni, mert az a légkör, ami ott volt, egyszerűen nem hagyható ki: a koncerteken az ember felszántja a kavicsos „parkettet”, aztán két választása van a felfokozott hangulatban, elmegy csapatni az elektrora a Plani sátorba, vagy beveti magát a mélybe, és a csűrben próbál nem perecbe kavarodni önmagában, amikor a lábak az eget, a kezek a csizmája szárát súrolják a táncház alatt. Nem tudom, hogy Méra táncos beállítottsága, a kis fesztivál jellege, az ambiciózus közönség vagy a Los Orangutanes zenekar több órás őrült spanyol dallamai alapozta-e meg jobban a vasárnap esti tombolást, de az hétszentség, hogy amíg más fesztivált a tegnap esti vihar szétvert volna, addig ennek...

Mémcunamit váltott ki a magyar kormány lehallgatási botránya: összegyűjtöttük a legviccesebbeket...

A Pegasus-botrány kapcsán sem türtőztette magát az internet népe, és rengeteg mém jelent meg a közösségi oldalakon, amelyek közül összegyűjtöttük a legviccesebbeket. De miért is volt ekkora jelentősége a lehallgatásról szóló hírnek? Mint kiderült,  a jelek szerint a magyar kormány bárkit korlátlanul lehallgathat és ehhez még bírói engedélyre sincs szüksége. A Pegasus-botrány fejleményei alapján pedig azzal a nehezen megemészthető ténnyel is szembe kell néznünk, hogy a magyar kormánnyal szemben kritikus személyek magánéletében való vájkálás még csak törvényt sem sért. A törvénykezést ugyanis már régóta a rendőrállami módszerekre emlékeztető módon alakították ki. Azaz függetlenül attól, hogy valaki elkövetett-e valamit, megfigyelésnek vetik alá, ha pedig semmilyen terhelő bizonyíték nem derül ki róla, ami bűncselekményhez kötné, a titkosszolgálatnak még csak tudatnia sem kell vele, hogy követték minden mozdulatát.       Közben kiderült, hogy az adatvédelmi biztos is valószínűleg azért nem tud vizsgálatot indítani a megfigyelési botrány ügyében, mivel szabadságon van, illetve a Fidesz-szavazóknak valójában a lehallgatás is teljesen rendben van:  ...

Vicces feliratokkal szívatják a kultúrátlan megyei tanácselnököt Nagyváradon máj27

Vicces feliratokkal szívatják a kultúrátlan megyei tanácselnököt Nagyváradon...

A forradalmi hangulatot követően, amikor az erdélyi színházak, a művészek flashmob szerű performansszal tüntettek Várad főterén, most az éjszaka leple alatt, ismeretlen személyek vicces feliratokkal üzentek a megyei tanácselnöknek, pontosabban  így hívták fel a figyelmet Ilie Bolojan kultúraellenes tevékenységére.   Az ismeretlen gerillaművészek vélhetőleg arra akartak rámutatni „utcai kiállításukkal”, hogy a populista Bolojan, annyira értékeli és érti a kultúra működését, hogy ha tehetné azt is leaszfaltozná/térköveztetné. Bihar Megye Tanácselnöke ugyanis – egyelőre szóban – ismét nekiment három kulturális alintézményének, kétségbe vonva azok szervezeti autonómiáját és szakmai hozzáértését. Ilie Bolojan terve hallatán ugyanis a Szigligeti-, a Regina Maria Színház és a Nagyaváradi Állami Filharmónia vezetősége  is tiltakozott az ellen, hogy intézményeiket összevonják, szerződéseiket pedig nyomásgyakorlással meghatározott időtartamúra változtassák.   A tanácselnök “víziójáról” nemcsak ők, de a velük szolidaritást vállaló román és magyar kulturális szereplők is úgy gondolják, hogy káros, és nem az intézmények, hanem egyedül Bolojan érdekeit szolgálják. Azt pedig hiába erősítgette a megyei tanács liberális alelnöke, hogy a Bolojan által mindegyik intézménynél beharangozott tervre nincs határozat, egyesek szerint a tanácselnök csak a számára megfelelő pillanatra vár, hogy megforgassa a tőrt a váradi kultúra...

Ismét lecsapott a Csej Sápte-csoport: szétmémesítették Nagybánya húsvéti „nyulát”...

Sokszor úgy tűnik nekem, hogy újabban a körítésre több időt fordítunk, mint magára a történés megélésére. Legyen szó ezalatt húsvéti és karácsonyi díszítésről vagy bármi egyébről, aminek hagyományosan sokkal több köze van a belső megéléshez, mint a külsőhöz. Valahogyan mintha összekevertük volna a szezont a fazonnal, a lelkivilágot a tárgyival. A sátoros ünnepek táján városaink központjai átváltoznak harmadrangú Disney-epigonokat idéző giccses színpadokká, ahol töméntelen mennyiségben halmozzák egymásra az ünnepi díszletet megtervező „szakik” a rondábbnál rondább fröccsentett szobrokat. Mivel most épp a tavaszi ünnepkörben vagyunk: a nyulak, a tojások, a csibék „erdeje közt visz az ember útja”, ha kitéved a városközpontba. És persze, hogy is ne menne, amikor húzza a tavasz, ki lehet ülni a teraszokra, miközben a gyerek is elnyalogat közben egy fagylaltot. Így mindenki jól jár. Kattannak a szelfik, fogynak a sörök és a vattacukor, a szar gazdasági helyzetben pedig ez nemcsak a politikusoknak jó, mert lakosaik legalább egy ideig nem a koronavírusos számokkal és a városvezetés malőrjeivel van elfoglalva, hanem végre a kisvállalkozóknak is csurran-csöppen valami. Azonban bármennyire is idilli kép, hogy magyar és román húsvétkor a karácsonyihoz hasonló giccsparádé lepje el a várost, sajnos nemcsak a rútságot, ízléstelenséget lehet felróni a városházának, akik ezekre a vacakokra szerződtek, hanem azt is, hogy számolatlanul költötték rá a közpénzt járvány idején. Azaz méregdrágán szerezték be őket! Az esetre pedig a magyarellenes AUR párt társelnökét is szétmémesítő, George Simionnal magyar himnuszt szavaltató Csej Sápte Ánj Din Árdéál csoport is felfigyelt.   A Csej Sápte tagjai ezúttal a horrorfilmkészítőket is megihlető (vagy egyenesen azok munkáját dicsérő) nagybányai húsvéti díszítést trollkodták szét, vagyis annak egy nagyon jellegzetes figuráját: Amelyet talán jogosan hasonlítottak a Donnie Darko horrorfilmhez: De a valóság vs. Nagybánya mémek is megjelentek: Azt viszont már a Transindex érdeklődte meg, hogy pontosan mennyibe is került ez, és az ehhez hasonló...