Kolozsvár, 1964. Újra hódít egy korabeli riportfilm Júl11

Kolozsvár, 1964. Újra hódít egy korabeli riportfilm...

Mostanság fut nálunk az Azopannal együttműködésben egy sorozat, amelyben egy ismeretlen magyarországi házaspárral körbejárjuk a nagyjából fél évszázaddal ezelőtti Erdélyt, érintve az akkori fő turistalátványosságokat. És közben megpróbálunk rájönni, hogy ki is volt az az ismeretlen budapesti házaspár, akinek diáit másfél évvel ezelőtt Tüskés Anna művészettörténész az utcán megtalálta. Belinkelem ide is a részeket: először Kolozsváron jártunk, majd Nagyváradon és Segesváron fordultunk meg, legutóbb pedig Székelyföldön, és még lesz egy jó nagy lélegzetvételnyi fordulónk Brassó, Nagyszeben és Vajdahunyad környékén. Nagyon szépek a képek, legalábbis én nagyon szeretem őket, és nagyon sok munkám volt velük, de szerintem izgalmas összeállítások és jól illenek a mostani nosztalgiázós korszellemhez. Ezekhez az anyagokhoz nagyon passzol egy csütörtökön bemutatott rövidfilm az 1964-es Kolozsvárról, szerintem érdemes és tanulságos ezt is megnézni. A sorozat kapcsán már nagyjából egy hónapja benne vagyok a termelési riportokba és a települések fejlődését lelkesen ecsetelő leírásokba, szóval nem annyira meglepő ez a hurrá-optimista hangulat, amelyben ez a film készült, de aki mostanság nem látott ilyet, annak egészen döbbenetesen hathat. Mondjuk legalább ennyire meglepő a szellős Donát negyed, ami nemrég készült el, és még híre-hamva sincs a Monostor vagy Mărăști lakótelepek betondzsungelének. Azon nem lepődünk meg, hogy a város múltjának magyar vonatkozásai felett “nagyvonalúan” elsiklanak, mondjuk az egész nemzetiségi témát nem nagyon hangsúlyozzák, mert azon van a lényeg, hogy együtt megyünk előre a fejlődés útján (a párttal). De nézzétek inkább, nem mesélek annyit! (A filmet eredetileg a Youtube-re töltötték fel, majd ott elérhetetlenné vált, de ahogy egy ilyen riport esetében várható is volt, önálló életre kelt. Azóta újra elérhető a Youtube-on is, de helyette egy másik videómegosztót használok, hátha erről később tüntetik...

Családi kincs eperszezonra: 100 éves hűsítő eperbor recept jún03

Családi kincs eperszezonra: 100 éves hűsítő eperbor recept...

Nem tudom, ismeritek a Régi fotók Erdélyből Facebook-csoportot, ami lényegében az Azopan Fotóarchívum közösségi csoportja, ahol a tagok rendszeresen osztanak meg régi képeket, családi kincseket, és adott esetben kisebb nyomozások helyszíne is lehet a csoport, amiből akár ilyen cikkek is kisülhetnek. Szóval alapvetően érdemes követni az csoport eseményeit. Ma (szerdán) például kifejezetten érdemes volt követni a csoport bejegyzéseit, hiszen olyan családi kincseket posztolt az egyik tag, amiről egyből éreztem, meg szeretném osztani veletek is. Nem kifejezetten képes tartalom, bár olyan kalligrafikus igényességgel kivitelezték az eredetijét, ami mindenképp figyelemre méltó. Rajka Bisztray Panna osztotta meg üknagyapja, Bisztray Domokos által összeírt néhány tudnivalóját. Eperszezon lévén én az eperbor receptjét fogom kiemelni, de legalább ilyen izgalmas a férfi öltözet gallérjának tisztítására, az alma héjának lehámlítására adott tanácsa, esetleg egy ártalmatlan hajfestőszer receptje (nem hennával, hanem zöld dióval). Bisztray Domokos 1894-1933 között gyűjtötte és jegyezte le gyöngybetűkkel az utódainak szánt tanácsait. Összesen 250 A4-es oldalt írt tele hasznos tudnivalókkal. “Imádom olvasni, és néha jókat derülök egy egy bejegyzésen” – írja az ükunoka a posztnál, és nem csodálkozunk ezen.   (nagyobb felbontásban itt érhető el a fotó) Így is leírom a receptet, ha nem tudnátok a képről elolvasni. “Egy porcelán edénybe tegyünk 4 deci jó, nem savanyú, fehér óbort (a múlt évben v. régebben szüretelt szőlőből készült bor – szerk.), tegyünk hozzá ízlés szerint cukrot és 2 deci válogatott és érett erdei epret (szamócát – szerk.), és tegyük jég közé, ahol egy éjjel vagy egy napig állni hagyjuk. Egy órával a használat előtt le kell szűrjük a bort az eperről és újból tegyünk 2 deci friss epret, amely addig marad így, amíg használjuk, vagyis egy óráig, azután kis poharakba töltve az eperrel együtt adjuk föl. Ezen ital nyáron nagyon üdítő és kellemes, különösen jó hatással bír lábadozóknál.”...

Ahogy lesz, úgy lesz… húzta el a hegedűs a betegeknek egy bukaresti kórház udvarán...

Szívmelengető jelenet zajlott le vasárnap a bukaresti Fundeni Kórház udvarán, egy hegedűs a kórház betegeinek húzta el a magyarra Ahogy lesz, úgy lesz című keringőt. Eredetiben Que Sera, Sera (Whatever Will Be, Will Be). A dalválasztás kapcsán voltak kétségeink, de a dal egyik Youtube-os feldolgozásánál nagyon sokan mondták azt, hogy pont így éreznek a koronavírus-járvány kapcsán, tehát a hegedűs ráérezhetett a néplélekre. Astăzi, în curtea spitalului Fundeni, o artistă violonistă, a cântat pentru pacienții spitalului! Tare aș fi vrut să știu cine este pentru a-i mulțumi! Voi bănuiți cine ar putea fi??👍👏😘 Közzétette: Bogdan Orescovici – 2020. május 16., szombat A dal Jay Livingston és Ray Evans szerzőpáros munkája, 1956-ban mutatták be és Alfred Hitchcock Az ember, aki túl sokat tudott (The Man Who Knew Too Much) című bűnügyi filmjében csendült fel először Doris Day előadásában. A szerzőpáros a legjobb dal kategóriában Oscar-díjat is kapott érte. Azóta számtalan feldolgozás készült belőle, magyarul Koncz Zsuzsa énekli. Aki többet szeretne tudni a dalról, annak ajánljuk a róla szóló Wikipédia szócikket, abból még az is kiderül, hogy futballszurkolói változata is...

Új szintre emelték a otthoni sportolás fogalmát: világsztárok összecsapása a kertben máj04

Új szintre emelték a otthoni sportolás fogalmát: világsztárok összecsapása a kertben...

Ha jól emlékszem, egy sportoldalon olvastam, hogy itt lenne az ideje kreatívabban viszonyulni a versenynaptárhoz (mindenféle sport esetében). Nem tudom, hogy ilyesmire gondolt-e a szerző, mint ami most következik. Én sok mindenről el tudtam képzelni, hogy lehet otthonról is művelni, magam is rendszeresen veszek részt kocsma nélküli kocsmakvízeken, de a versenysport pont nem tartozott azok közé, amiről azt gondoltam, hogy otthonról, online is működhetne. Az Ultimate Garden Clash – Pole Vault Edition kitalálói szerencsére másképp gondolták. Versenyszerű rúdugrás következik a hátsókertből, egyszerre két kontinensről. (Mindez élőben ment, de én csak a felvételt mutatom.) Aki nem igazán jártas a témában, annak nagyjából annyit, hogy ők a világ jelenlegi három legnagyobb rúdugrója, teniszes példával olyan, mintha Federer, Nadal és Djokovics jelentkezett volna be egy ütésre. A francia Renaud Lavillenie a londoni olimpia bajnoka és a riói játékok ezüstérmese (emlékezetesen csatán maradt akkor alul a hazaiak kedvencével, Thiago Brazzal szemben, aki 10 centit javítva az egyéni csúcsán lett bajnok hazai pályán), korábbi világcsúcstartó, többszörös fedett pályás világbajnok és emellett hétszeres Európa-bajnok. Egyedül a szabadtéri világbajnoki cím hiányzik a gyűjteményéből. Az amerikai Sam Kendricks olimpiai bronzérmes, kétszeres szabadtéri világbajnok, a hatméteres ugrók klubjának tagja (a rúdugrás jelenlegi álomhatára a 6 méter, szabadtéren és fedett pályán eddig összesen 24 ugrónak sikerült teljesíteni, közülük többen már rég nem versenyeznek). A svéd színekben versenyző Armand Duplantist a rúdugrás és talán az atlétika következő nagy csillagának tartják, világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok, olimpián idén vett volna részt először. Közben kétszer is megdöntötte idén a világcsúcsot. Közös bennük, hogy van egy saját rúdugró szivacsuk és állványuk, ahol gyakorolhatnak. Duplantisról ezt eddig is lehetett tudni, már bejárta az internetet, ahogyan gyerekként ugorja a magasságokat, de Lavillenie és Kendricks is saját szivacson gyakorolhat a járvány idején. A verseny ötlete egyébként Lavillenie-től származik, és a World Athletics szervezte...

Ha már itt a tavasz, akkor nézzünk valami szépet! ápr18

Ha már itt a tavasz, akkor nézzünk valami szépet!...

Itt a tavasz, rohannánk ki a természetbe, hogy végre keblünkre öleljünk minden fát, s erre mindjárt egy hónapja ülhetünk az otthonainkban, és úgy érezhetjük, hogy megfogtuk az Isten lábát, ha van legalább egy udvarunk. Szenvedésünk enyhítendő – vagy éppen fokozandó, ahogy vesszük – a Retyezát Nemzeti Park munkatársai közzétettek egy videót a Youtube-on, hogy megmutassák, milyen jó helyen is dolgoznak. Érdemes megnézni. A Retyezát Nemzeti Parkot 1935-ben Alexandru Borza kolozsvári botanikus és Emil Racoviță biológus javaslatára alapították Románia első nemzeti parkjakén. A kezdetben tízezer hektáros védett terület mára már eléri a 38 047 hektárt. A terület valamivel több, mint felét erdők borítják, ebből 3500 hektárnyi érintetlen szűzerdő. A Wikipedia szerint 1186 növényfajt számláltak meg a Retyázatban, köztük az Eurázsiai magashegységekben elterjedt hangarózsákat, azaz rododendronokat, melyek néhol egész hegyoldalrészeket beborítanak. Megtalálható a területén a havasi éger, a ritka fajok közül pedig az alpesi lapos korpafű és a havasi szegfű. A terület jellegzetes növényei a retyezáti imola, a pusztai csenkesz retyezáti változata. Hatvankét endemikus faj (természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek) él a területen, mint például a retyezáti szeder vagy a retyezáti lóhere. Növényvilágának jellemzői még a magas hegységeket kedvelő törpefenyvesek, vagy a havasi cirbolyafenyő is, amely ugyancsak a Kárpátokban őshonos reliktumfaj. 167 madárfaj él e területen, amelyek közül 60 ott is költ, így például az erdei pinty, énekes rigó, fekete harkály, a siketfajd, melynek fő tápláléka az áfonyabogyó, de él a szirti sas is a területen. A nagy ragadozók közül itt él többek között a 20-60 km²-es territóriumot tartó hiúz, a bogyókat, gyümölcsöket kedvelő barna medve, valamint a falkában vadászó farkas. A vidék havasi legelőire és meredek sziklagyepeire járnak legelni nyaranta a zergék. A rövid füvű legelők másik érdekes állata a kolóniákban élő, téli álmot alvó mormota. A napos, köves hegyoldalakon...

Soha nem szólt még ilyen jól Klaus Johannis ápr17

Soha nem szólt még ilyen jól Klaus Johannis...

A belügyminisztérium és az ortodox egyház által kötött megállapodás keddi bejelentése után Klaus Johannis államfő tőle teljesen szokatlan módon nagyon határozott bejelentést tett. Arra szólított fel minden romániai állampolgárt, hogy maradjon otthon (húsvét ide vagy oda), és arra szólította fel a belügyminisztert, hogy vizsgálják felül az egyezséget, és találjanak neki egy olyan formát, amiben mindenki betartja a katonai rendeletek előírásait, és összeegyeztethető a maradj otthon elvvel is. Klaus Johannistól teljesen szokatlan volt az ilyen határozott kiállás. Az elnök tényleg úgy viselkedett, mint egy elnök. Talán az ő felszólalásának is köszönhető, hogy végül visszatáncoltak a felek, és megváltoztatták a minden józan észt mellőző megállapodást. A beszédet itt lehet újranézni: És úgy látszik, hogy a drámai elemeket sem nélkülöző beszéd nemcsak Marcel Vela miniszterre volt hatással, hanem a Hyenas névre hallgató formációra is, akik fogták és egy kicsit megmixelték Johannis beszédét. Hallgassátok, és ami még ennél is fontosabb, maradjatok...