Sokakat teljesen hidegen hagy, hogy már tilos a Tárnica-tónál a motorcsónak használata Sze07

Sokakat teljesen hidegen hagy, hogy már tilos a Tárnica-tónál a motorcsónak használata...

Átlagos hétvégi kiruccanásként jutottam el a Tárnica és Bélesi-tavakhoz vasárnap. Gondolná az ember, felfrissíti tüdejét ennél a nevezetes turisztikai látványosságnál, még ha nincs is lehetőség arra, hogy legalább egy lócára lehuppanjon és élvezze a kilátást. Több dolog is frusztrált. 1. Csak azé lehet a kényelem, a természet, aki jó sok pénzt kiadott egy darab tópart kibérlésére. Én, mint átutazó, egy kis hídon találok helyet magamnak, ahol a táj mellett azt kell néznem, ahogy ezek a bizonyos humántársaim a hátsójukat napoztatják és/vagy táncikálnak a minimálra, mellettük pedig egy másik társaság süti a miccset. 2. A hídon arra kell figyelnem, hogy véletlenül se üssön el egy autó. 3. A napozók nyugalmát egy arra járó jetski búgása zavarja meg, rajta egy apuka és 10 éves körüli kisfia, aki láthatóan nagyon élvezi, hogy ilyen menő dolgot csinálhat az édesapjával. Köszönnek a napozóknak, majd közel hajtanak, hogy pattanjon fel az egyik srác. Biztosan jó ismerősök. Ekkor ugrott be, hogy épp a múlt héten olvastam: egyáltalán nem lenne szabad jetskizni a vizen, ezért gyorsan készítettem egy pár másodperces videót róluk, hogy érdeklődjek a kollégáktól, ugye nem képzelődöm, hatályos szabályzatról van szó. https://t-rex.egologo.transindex.ro/wp-content/uploads/2020/09/Tarnica-motor.mp4   4. A srác végül nem szökött fel, mert túl messzire sodorta a jetskit a víz. Az apuka kis idő múlva úgy dönt, fiával ketten meglovagolják a hullámokat, több kört tesznek. A tó másik partján is hasonló jeleneteket lehet látni. Arrébb megyünk, hogy keressünk egy helyet, ahol mégiscsak leereszkedhetünk a tó mellé, hogy legalább kezünkkel érintsük a vizet. Találtunk egy kevésbé meredek erdőrészt, ahol kis ösvény vezetett le. Láthatóan nem bérelte senki azt a helyet, gondoltuk, nem ártunk senkinek, ha egy 10 perc erejéig mi is a partszélről élvezzük a tó látványát. Az ösvény peremén papírzsebkendő és fekália maradékok, máshol sörös dobozok és PET palackok hevertek. Nem csodálkozom....

Hogy a fenében írhattak az újságok 1976-ban a koronavírusról?...

Bár én nagyon ritkán írok a Facebookon hozzászólásokat, de amikor az egyik kedves ismerősöm megosztott egy 1976-os cikket a koronavírusról, egy olyan megjegyzéssel, hogy is van ez?, akkor eldöntöttem, megválaszolom neki. Ennek hozzászólásnak a szerkesztett változatát osztom meg most veletek, mert úgy tűnik, nem csak ő volt fogékony a nagy leleplező cikkre. Szóval akkor tisztázzuk!     A CoviD-19 egy betegség neve, amit a Sars-Cov-2 névre keresztelt vírus vált ki. Ezt a vírus a köznyelv nagyon egyszerűen koronavírusnak nevezi mostanság, és elhagyja a kezdetben még gyakran használt jelzőit. Január környékén még úgy emlegették/emlegettük, hogy az új kínai koronavírus. Egyébként nem csak egy koronavírus van (általában ez nem világos az embereknek), mert a szó egy típust (hivatalosan alcsalád) jelöl. Ehhez az alcsaládhoz tartozó vírusok onnan kapták a nevüket, hogy elektronmikroszkópos képük olyan, mintha a napkoronához hasonló kitüremkedéseik lennének. A Sars-Cov-2 is ilyen koronavírus, ami egyébként azért kapta ezt a nevet, mert a 2000-es évek elején felfedezett a Sars-Cov vírushoz hasonló tünetekkel írták le először. A Sars a Severe Acute Respiratory Syndrome (= Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) rövidítése, míg a CoV a CoronaVirus (= Koronavírus) megfelelője. A CoviD-19, hogy visszakanyarodjak az elejére, pedig Coronavirus Disease 2019 (= Koronavírus-Betegség 2019) rövidítése. A cikk az első (emberben) felfedezett koronavírusokról szól, amik hivatalosan a humán koronavírus 229E és OC43 elnevezést kapták (HCoV-229E, HCoV-OC43). Sajnálom, hogyha nem tudtam sok újdonságot mondani! A címoldali kép a Gerd Altmann munkájának a felhasználásával készült...

Kolozsvár polgármestere fákat ültetett, fotózkodott, de aztán a fák eltűntek. Frissítés: csak cserélik! Júl27

Kolozsvár polgármestere fákat ültetett, fotózkodott, de aztán a fák eltűntek. Frissítés: csak cserélik!...

Hétfőn eltűntek azok a fák a kolozsvári Béke térről (L. Blaga / Szent György tér), amelyeket Emil Boc, a város polgármestere, alig két hete ültetett el saját kezűleg – tájékoztat a stiridecluj.ro. A fiatal platánfák ültetéséről készült fotók nagyon jól mutatnak a polgármester közösségi média oldalán, és sok ember örvendezett a aszfalt-beton-tér zöldebbé alakításának. A hétfőn készült fotók és videó tanúsága szerint a fák helyén csupán üres gödrök tátonganak. A helyi sajtó szerint a fákat reggel kiemelték (a fotók tanúsága szerint egyet valamiért otthagytak), mivel nem volt szükség újabb fotókra, teherautókra rakták és elszállították.   Vélhetőleg csak a Facebook-fotók miatt volt szükség két hete a faültetésre, most pedig útban voltak a tér felújításának munkálataiban. A polgármester faültető akcióján készült fotókon a lap szerint látszik, hogy nem is takarták be rendesen földdel a fákat – de ha csak kampányfotó-modellek voltak, akkor nem is szükséges, hiszen csak ideiglenesen helyezték oda őket. Jobb kétszer, mint egyszer sem – tartja a mondás, és reméljük, hogy ez a Béke téri platánfákra is vonatkozik, és később még egyszer el fogják ültetni a fákat, ezúttal nem csak ideiglenesen. Frissítés: A polgármesteri hivatal kedden magyarázatot adott az eltűnt fák rejtélyére. Virgil Porutiu, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója elmondta, hogy a fákat le kellett cserélni, mivel a térnek az a része teraszosítva lesz, és a márciusban elültetett fák koronatípusa nem volt megfelelő. A lecserélt, magasba, vertikális lombot képző fák helyett olyan fákat fognak telepíteni, amelyek horizontálisabb lombkoronásak lesznek – így több árnyékot nyújtanak...

Kolozsvár, 1964. Újra hódít egy korabeli riportfilm Júl11

Kolozsvár, 1964. Újra hódít egy korabeli riportfilm...

Mostanság fut nálunk az Azopannal együttműködésben egy sorozat, amelyben egy ismeretlen magyarországi házaspárral körbejárjuk a nagyjából fél évszázaddal ezelőtti Erdélyt, érintve az akkori fő turistalátványosságokat. És közben megpróbálunk rájönni, hogy ki is volt az az ismeretlen budapesti házaspár, akinek diáit másfél évvel ezelőtt Tüskés Anna művészettörténész az utcán megtalálta. Belinkelem ide is a részeket: először Kolozsváron jártunk, majd Nagyváradon és Segesváron fordultunk meg, legutóbb pedig Székelyföldön, és még lesz egy jó nagy lélegzetvételnyi fordulónk Brassó, Nagyszeben és Vajdahunyad környékén. Nagyon szépek a képek, legalábbis én nagyon szeretem őket, és nagyon sok munkám volt velük, de szerintem izgalmas összeállítások és jól illenek a mostani nosztalgiázós korszellemhez. Ezekhez az anyagokhoz nagyon passzol egy csütörtökön bemutatott rövidfilm az 1964-es Kolozsvárról, szerintem érdemes és tanulságos ezt is megnézni. A sorozat kapcsán már nagyjából egy hónapja benne vagyok a termelési riportokba és a települések fejlődését lelkesen ecsetelő leírásokba, szóval nem annyira meglepő ez a hurrá-optimista hangulat, amelyben ez a film készült, de aki mostanság nem látott ilyet, annak egészen döbbenetesen hathat. Mondjuk legalább ennyire meglepő a szellős Donát negyed, ami nemrég készült el, és még híre-hamva sincs a Monostor vagy Mărăști lakótelepek betondzsungelének. Azon nem lepődünk meg, hogy a város múltjának magyar vonatkozásai felett “nagyvonalúan” elsiklanak, mondjuk az egész nemzetiségi témát nem nagyon hangsúlyozzák, mert azon van a lényeg, hogy együtt megyünk előre a fejlődés útján (a párttal). De nézzétek inkább, nem mesélek annyit! (A filmet eredetileg a Youtube-re töltötték fel, majd ott elérhetetlenné vált, de ahogy egy ilyen riport esetében várható is volt, önálló életre kelt. Azóta újra elérhető a Youtube-on is, de helyette egy másik videómegosztót használok, hátha erről később tüntetik...

Úgy gondolja hegyi Nepál, sáskák ellen jó lesz majd a heavy metál...

Óriási gondokat okoz a helyi termelésben a sáskajárás Nepálban is, ahol a mezőgazdasági minisztérium már 3,50 lejnek megfelelő 100 nepáli rúpiát is hajlandó fizetni a sáskák kilójáért azoknak, akik begyűjtik és beszolgáltatják azokat (az országban a havi nettó átlagfizetés 700 lej körüli összeg között mozog). A sáskagyűjtést legfőképpen a gyermekek és a szegények végzik az országban, viszont a minisztérium az is kitalálta, hogyha a gyűjtögetés még mindig nem lesz elég hatékony, akkor üvöltő heavy metállal fogják elűzni a sáskákat, mert ezt a módszert Indiában korábban már alkalmazták a kártékony egyenesszárnyúak ellen – írja Index.hu. Az idei évben rendkívüli sáskajárásról érkeztek hírek Afrikától a Közel-Keleten át egészen Kínáig. Idén kora tavasszal 70 éve nem látott sáskajárás pusztított Kenyában, Iránban pedig a hadsereget is be kellett vetni a kártevők ellen. Az Irán déli részén tomboló sáskajárásról akkor egy videofelvétel is felkerült az internetre, amin az látszik, hogy az elképesztő rovaráradat úgy takarja ki a napot, mintha homokvihar lenne....

Ma van a Román Zászló Napja. Küldj nekünk képet olyan román zászlóról, amit muszáj látni! jún26

Ma van a Román Zászló Napja. Küldj nekünk képet olyan román zászlóról, amit muszáj látni!...

Június 26-án tartják hagyományosan a Román Zászló Napját Romániában, idén a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a nagyszabású ünnepségek országszerte, ahol pedig ünnepeltek, ott is visszafogottabban. Ilyenkor szokás, hogy bizonyos helyeken felhúzzák a település legnagyobb román tirkolorját, néha tényleg azért, mert így kívánnak emlékezni arra, hogy a havasalföldi kormány 1848 nyarán hivatalos zászlajának is elfogadta a piros-sárga-kék trikolórt, máshol pedig akár a területfoglalás giccsparádéjaként is lehet értelmezni az ünnepségeket. Ilyen volt, amikor 2015-ben Mircea Dusa akkori Hargita megyei prefektus hathatós közreműködésnek hála Csíkszeredában felhúzták a megye legnagyobb román trikolorját, hiszen a prefektus váltig állította, hogy a trikolór Hargita megyében is otthon van. Talán olvasóink is emlékeznek, hogy 2018-ban Sebastian Cucu akkori Kovászna megye prefektusa is azt kérte a háromszékiektől, hogy a Román Zászló Napján öltözzenek piros-sárga-kék színekbe. Idén visszafogottan ünnepelt a belügyminisztérium is. Felhúztak egy trikolort a minisztérium épülete előtt, azt megszentelték, utána La Revedere. Mi mindenesetre kíváncsiak vagyunk, hogy a ti környéketeken vannak-e olyan csodálatos, és ha lehet, akkor csodálatosan hatalmas román zászlók, amiket nem tud nem észrevenni még a vak sem, ha a közelébe ér. Arra kérünk titeket, hogy amennyiben igen, akkor arról készítsetek egy fotót és küldjétek el az ugyelet@transindex.ro e-mail címünkre! Románia leghosszabb zászlaját egyébként a Nagy Egyesülés Centenáriumon villantották meg az Ilfov megyei Dobroesti településen: a zászló 500 méter hosszú és 4 méter széles. Boldog román zászló napját! Frissítés (1): Egy olvasónk a bukaresti Buzești utcából küldött zászlós fotót: Frissítés (2): A jégcsappal díszített zászló a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a szemben lévő emeletes tömbház között található, vagy legalábbis a helyszín kísértetiesen hasonlít rá. Frissítés (3): Egy másik olvasónk az újonnan renovált dévai Magna Curiáról küldött képet, amire a centenárium alkalmából „biggyesztették” a trikolórt. Frissítés (4): “Itt viszik a vállukon”. Frissítés (5): Temesváron, az egykori közép-európai, soknemzetiségű városban. “Giccsparádé, ahogy írták....

Le kellene dönteni az erőszak szobrait? De mi számít annak? jún12

Le kellene dönteni az erőszak szobrait? De mi számít annak?...

Az Amerikában megtörtént súlyos rendőri visszaélés és gyilkosság miatt a világ számtalan pontján megerősödni látszik az antirasszizmus, aminek hatásai elérték a szimbolikus politizálás – a kultúra – szféráját is. Ennek egyik vetülete, hogy például a HBO levette a műsoráról az Elfújta a szél című filmet, mivel az etnikai és rasszista előítéletekkel van tele. Másik és még meghatározóbb hatása, hogy számos köztéri szobrot eltávolítottak, letakartak, megrongáltak vagy felirattal láttak el a tüntetők, mivel az olyan embereknek állított emléket, akik dokumentáltan rasszista, kolonialista, rabszolgatartó eszméket képviseltek és/vagy gyakorlatokat működtettek. A jelenség főként az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van jelen, ahol a tüntetők mát több mint 100 köztéri – s most már vitathatóan “köztiszteletnek” örvendő személyt ábrázoló – szobor eltávolítását kérik. A szoborrombolások éles vitákat generáltak a közösségi médiában is, ahol a szobrokat védők gyakran teszik fel azt a retorikai kérdést, hogy: „akkor milyen szobrok maradjanak?”, hiszen a történelmi korokban szinte mindvégig jelen volt az elnyomás valamilyen formája. Az utóbbi napokban népszerűvé vált egy példa arra, hogy a tüntetők szerint milyen szobrok kellenének inkább. A szobor címe: A neonácit kézitáskájával fejbevágó nő. A köztéri szobor története egy 1985-ös tüntetéssel kezdődött, amikor Svédország egyik településén, Växjöben felvonultak az Északi Birodalom Párt (Nordiska rikspartiet, NRP) neonáci párt tagjai. A demonstráció közben egy járókelő nő a kézitáskájával fejbe ütötte az egyik zászlóval vonuló neonácit. A helyszínen lévő fényképész, Hans Runesson lencsevégre kapta a jelenetet – a fotó számtalan díjat nyert azóta, ez lett az „év fotója”, majd az „évszázad fotója” címet is megkapta. A fotó a felvonulás másnapján jelent meg egy vezető svéd napilapban, majd több angliai sajtóorgánum is átvette és leközölte a tüntetésről való tudósítás mellett, azzal a szöveggel, hogy: „elszabadult az ártatlan tüntetők elleni erőszak”. A fotón szereplő 38 éves nő a fotó megjelenése után...

Ne dőljünk be a japán parlamenti képviselők trianoni megemlékezésének! jún05

Ne dőljünk be a japán parlamenti képviselők trianoni megemlékezésének!...

Biztosan sokan találkoztatok azzal a videóval, amiben elméletileg Trianonról emlékezik meg a japán parlament, és nem is kicsi átverés az egész, minimális kritikus gondolkodással is rájöhetünk, mekkora hazugság terjed a neten. A Youtube saját beszédfelismerője (és fordítója) szerint a japán költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről, a korlátozó intézkedésekről megy a vita. Amúgy, szinte biztos, hogy nem csak egy ülésnek a képeit vágták össze. A felszólalások hozzávetőleges tartalmát mindenki saját maga ellenőrizheti, aki bekapcsolja az automata/beszédfelismerővel készített feliratozást, majd azt lefordíttatja (szintén a videón belül) valamilyen általa ismert nyelvre. Miközben a felirat azt mondja, hogy a mai napon megemlékezünk arról a szomorú tragédiáról, ami a magyarokat érte, valójában a költségvetési bizottság munkáját nyitja meg az ülésvezető. Ha valaki az automatikus fordítónál pontosabban tudja, miről beszélnek a japán országvezetők, örülnénk, ha jelezné...

Családi kincs eperszezonra: 100 éves hűsítő eperbor recept jún03

Családi kincs eperszezonra: 100 éves hűsítő eperbor recept...

Nem tudom, ismeritek a Régi fotók Erdélyből Facebook-csoportot, ami lényegében az Azopan Fotóarchívum közösségi csoportja, ahol a tagok rendszeresen osztanak meg régi képeket, családi kincseket, és adott esetben kisebb nyomozások helyszíne is lehet a csoport, amiből akár ilyen cikkek is kisülhetnek. Szóval alapvetően érdemes követni az csoport eseményeit. Ma (szerdán) például kifejezetten érdemes volt követni a csoport bejegyzéseit, hiszen olyan családi kincseket posztolt az egyik tag, amiről egyből éreztem, meg szeretném osztani veletek is. Nem kifejezetten képes tartalom, bár olyan kalligrafikus igényességgel kivitelezték az eredetijét, ami mindenképp figyelemre méltó. Rajka Bisztray Panna osztotta meg üknagyapja, Bisztray Domokos által összeírt néhány tudnivalóját. Eperszezon lévén én az eperbor receptjét fogom kiemelni, de legalább ilyen izgalmas a férfi öltözet gallérjának tisztítására, az alma héjának lehámlítására adott tanácsa, esetleg egy ártalmatlan hajfestőszer receptje (nem hennával, hanem zöld dióval). Bisztray Domokos 1894-1933 között gyűjtötte és jegyezte le gyöngybetűkkel az utódainak szánt tanácsait. Összesen 250 A4-es oldalt írt tele hasznos tudnivalókkal. “Imádom olvasni, és néha jókat derülök egy egy bejegyzésen” – írja az ükunoka a posztnál, és nem csodálkozunk ezen.   (nagyobb felbontásban itt érhető el a fotó) Így is leírom a receptet, ha nem tudnátok a képről elolvasni. “Egy porcelán edénybe tegyünk 4 deci jó, nem savanyú, fehér óbort (a múlt évben v. régebben szüretelt szőlőből készült bor – szerk.), tegyünk hozzá ízlés szerint cukrot és 2 deci válogatott és érett erdei epret (szamócát – szerk.), és tegyük jég közé, ahol egy éjjel vagy egy napig állni hagyjuk. Egy órával a használat előtt le kell szűrjük a bort az eperről és újból tegyünk 2 deci friss epret, amely addig marad így, amíg használjuk, vagyis egy óráig, azután kis poharakba töltve az eperrel együtt adjuk föl. Ezen ital nyáron nagyon üdítő és kellemes, különösen jó hatással bír lábadozóknál.”...

Ahogy lesz, úgy lesz… húzta el a hegedűs a betegeknek egy bukaresti kórház udvarán...

Szívmelengető jelenet zajlott le vasárnap a bukaresti Fundeni Kórház udvarán, egy hegedűs a kórház betegeinek húzta el a magyarra Ahogy lesz, úgy lesz című keringőt. Eredetiben Que Sera, Sera (Whatever Will Be, Will Be). A dalválasztás kapcsán voltak kétségeink, de a dal egyik Youtube-os feldolgozásánál nagyon sokan mondták azt, hogy pont így éreznek a koronavírus-járvány kapcsán, tehát a hegedűs ráérezhetett a néplélekre. Astăzi, în curtea spitalului Fundeni, o artistă violonistă, a cântat pentru pacienții spitalului! Tare aș fi vrut să știu cine este pentru a-i mulțumi! Voi bănuiți cine ar putea fi??👍👏😘 Közzétette: Bogdan Orescovici – 2020. május 16., szombat A dal Jay Livingston és Ray Evans szerzőpáros munkája, 1956-ban mutatták be és Alfred Hitchcock Az ember, aki túl sokat tudott (The Man Who Knew Too Much) című bűnügyi filmjében csendült fel először Doris Day előadásában. A szerzőpáros a legjobb dal kategóriában Oscar-díjat is kapott érte. Azóta számtalan feldolgozás készült belőle, magyarul Koncz Zsuzsa énekli. Aki többet szeretne tudni a dalról, annak ajánljuk a róla szóló Wikipédia szócikket, abból még az is kiderül, hogy futballszurkolói változata is...

Egy kolozsvári koronavírusos dizájner élményei a betegségről, grafikusan ábrázolva...

Andrei Balint egy egészséges, harmincas évei elején járó kolozsvári fiatalembernek tűnik, aki marketingesként dolgozik, de szeret fotózni is és konyít a dizájnhoz is. És áprilisban koronavírussal fertőződött meg. Már jól van és készített egy kitűnő vizuális összefoglalót arról, hogy milyen volt a betegsége lefolyása. A Facebookos megosztásában azt tanácsolja, hogy csak óvatosan május 15. után, mert ő a saját bőrén tapasztalta meg, milyen alattomos ez a vírus. Minimális román tudás nem árt hozzá, de mindenképp érdekes összefoglaló lehet. Az első tünetek megjelenésétől több mint egy hónap telt el, ebből 28 napot töltött kórházban, ötöt pedig az intenzív osztályon. Összesen 26 napig kapott oxigént és tízszer tesztelték, összesen négyszer lett negatív tesztje. Az első két alkalom után viszont még újra pozitív lett. Szerdán hagyhatta el végre a kórházat, két, egymást követő napon vett negatív teszteredménnyel. Közben pedig megszületett a kisfia… Nagyobb méretben a honlapján találjátok meg az...

Folyton bepárásodott a szemüvegem a maszkviselés miatt, de találtam egy biztosnak tűnő módszert ellene máj09

Folyton bepárásodott a szemüvegem a maszkviselés miatt, de találtam egy biztosnak tűnő módszert ellene...

Remélem számos szemüveget viselő sorstársamon segít az alábbi begyezésem, amit azért ajánlok bátran, mert kipróbáltam, és nekem bevált. Az elmúlt hetekben sok gondot okozott, hogy amikor elhagytam lakást és feltettem a maszkot, akkor állandóan bepárásodott a szemüvegem és ötletem sem volt, hogy mihez kezdhetnék. Már majdnem belenyugodtam a problémába, amikor szembejött velem a CNN egyik cikke, ahol brit sebészektől származó tudományos publikáció alapján írták meg, hogy milyen módszerrel érhetik el szemüvegük tökéletes páramentességét azok, akiknek ezzel folyton meggyűlik a bajuk a maszkviselés során. Sorstársaimnak a következő 4 lépést kell megtenniük: 1. Először is alaposan mossanak kezet vízzel és szappannal. 2. Nedvesítsék be a szemüvegüket, a lencséket ezután jól szappanozzák be és mossák át. 3. Tiszta, meleg vízzel öblítsék le a lencséket és ügyeljenek arra, hogy ne maradjanak szappanos részek. 4. A szemüvegüket ezután töröljék át egy tiszta törülközővel vagy egy lencsetörlő kendővel. Nem kell megijedni, ha a szemüvegünk kerete nem elég nagy ahhoz, hogy a maszk felső részét be tudjuk alá gyömöszölni, nekem úgy sem párásodott be ezt követően, hogy a maszk felső része nem került a szemüveg alá. Én szívből ajánlom minden szemüveges bajtársnak ezt a módszert, amennyiben valakinek mégsem válna be, az nyugodtan jelezheti kommentben a tapasztalatait. Én addig is köszönöm a komaasszonyomnak a maszkot, a brit sebészeknek meg a hasznos tanácsokat, remélem nemsokára kitalálnak valamit arra is, hogy télen se párásodjon be az ember szemüvege, ha kintről belép egy fűtött...

Új szintre emelték a otthoni sportolás fogalmát: világsztárok összecsapása a kertben máj04

Új szintre emelték a otthoni sportolás fogalmát: világsztárok összecsapása a kertben...

Ha jól emlékszem, egy sportoldalon olvastam, hogy itt lenne az ideje kreatívabban viszonyulni a versenynaptárhoz (mindenféle sport esetében). Nem tudom, hogy ilyesmire gondolt-e a szerző, mint ami most következik. Én sok mindenről el tudtam képzelni, hogy lehet otthonról is művelni, magam is rendszeresen veszek részt kocsma nélküli kocsmakvízeken, de a versenysport pont nem tartozott azok közé, amiről azt gondoltam, hogy otthonról, online is működhetne. Az Ultimate Garden Clash – Pole Vault Edition kitalálói szerencsére másképp gondolták. Versenyszerű rúdugrás következik a hátsókertből, egyszerre két kontinensről. (Mindez élőben ment, de én csak a felvételt mutatom.) Aki nem igazán jártas a témában, annak nagyjából annyit, hogy ők a világ jelenlegi három legnagyobb rúdugrója, teniszes példával olyan, mintha Federer, Nadal és Djokovics jelentkezett volna be egy ütésre. A francia Renaud Lavillenie a londoni olimpia bajnoka és a riói játékok ezüstérmese (emlékezetesen csatán maradt akkor alul a hazaiak kedvencével, Thiago Brazzal szemben, aki 10 centit javítva az egyéni csúcsán lett bajnok hazai pályán), korábbi világcsúcstartó, többszörös fedett pályás világbajnok és emellett hétszeres Európa-bajnok. Egyedül a szabadtéri világbajnoki cím hiányzik a gyűjteményéből. Az amerikai Sam Kendricks olimpiai bronzérmes, kétszeres szabadtéri világbajnok, a hatméteres ugrók klubjának tagja (a rúdugrás jelenlegi álomhatára a 6 méter, szabadtéren és fedett pályán eddig összesen 24 ugrónak sikerült teljesíteni, közülük többen már rég nem versenyeznek). A svéd színekben versenyző Armand Duplantist a rúdugrás és talán az atlétika következő nagy csillagának tartják, világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok, olimpián idén vett volna részt először. Közben kétszer is megdöntötte idén a világcsúcsot. Közös bennük, hogy van egy saját rúdugró szivacsuk és állványuk, ahol gyakorolhatnak. Duplantisról ezt eddig is lehetett tudni, már bejárta az internetet, ahogyan gyerekként ugorja a magasságokat, de Lavillenie és Kendricks is saját szivacson gyakorolhat a járvány idején. A verseny ötlete egyébként Lavillenie-től származik, és a World Athletics szervezte...

Kellemetlen meglepetés érhet néhány üzlet előtt, ha maszk nélkül mész vásárolni ápr30

Kellemetlen meglepetés érhet néhány üzlet előtt, ha maszk nélkül mész vásárolni...

Még április 22-én jelentette be az államfő, gondolkodnak annak lehetőségén, hogy május 15. után feloldják a személyes felelősségvállalási nyilatkozattal kapcsolatos megkötéseket, emellett kötelezővé tennék a maszk viseletét nyilvános beltéri helyeken és a tömegközlekedési eszközökön. A nyilatkozat után egyre több nagy áruház vezetősége döntött úgy, hogy már az országos rendelet előtt kötelezik a vásárlókat a maszk viselésére. Vannak olyan üzletláncok, amelyek a kesztyűt is kérik, anélkül nem lehet bemenni vásárolni. Milyen nemes gesztus, és mindennél fontosabb a közegészségügy – gondolnánk, a bejáratnál viszont jóval a piaci ár fölött lehet beszerezni ezeket a kellékeket. A Hornbach vezetősége például április 21-től vezette be ezt a szabályt. Hivatalos bejelentésükben azt írják, hogy céljuk a vásárlók és bolti alkalmazottak egészségének a védelme. A Hornbach döntése védelemnyújtás és a lehetőség kihasználása is egyszerre. A kereskedő maszkokat árusít az üzletek előtt, a rendelkezésre álló modellek között van néhány Hornbach márkanévű termék is. A maszkokat 5 lej 30 baniért veheti meg a vásárló, ha épp be kell szereznie valamit. A fotó arról tanúskodik, hogy az Auchan áruháznál is hasonló politikát választottak, ők valamennyire merészebb árat kérnek a hozzájuk betérő vásárlóktól. Lassan a maszk is „zöld” szatyornak számít, abban a tekintetben, hogyha véletlenül otthon felejtjük, akkor jó drágán kell megvennünk. Így május 15-e után maszk és kesztyű szempontjából is tudatosan kell elindulnunk vásárolni. De amúgy az a kérdés is felmerül, mennyire lesz káros a természetnek az a sok kidobott egészségügyi védőfelszerelés? Ezek sajnos nem használhatóak többször, mint a vászontatyik. Az árak összehasonlításaképp azt is érdemes kiemelni, hogy Virgil Popescu gazdasági miniszter április 23-i bejelentése szerint a lakosságnak szánt maszkok ára két lej körül lesz. Szerinte szükségtelen a maszkok árának befagyasztása, mert rengeteg belföldi és külföldi import védőfelszerelés van az országban. A gyógyszertárakban egyszer használható maszkot jelenleg nagyjából 5 lejes áron lehet vásárolni, de...

Kijárási nyilatkozat nélkül mentek visszavenni Erdélyt, meg is kapták érte a bírságot ápr30

Kijárási nyilatkozat nélkül mentek visszavenni Erdélyt, meg is kapták érte a bírságot...

Szerencsére az interneten sok hülyeség mellett elférnek a humoros dolgok is, és a trollgyárak azonnal üzembe helyezik magukat, amint valami olyan közéleti esemény történik, ami sokak idegeit felborzolja, holott gyakran valójában az egész egy nagy rakás sületlenség. Nem volt ez másként szerdán sem. Miután Klaus Johannis államfő azzal vádolta a Szociáldemokrata Pártot, hogy el akarja adni a magyaroknak Erdélyt, azt internet népe egyből reagált és mémek tucatjaival árasztotta el a közösségi médiát. Ebből szedtünk nektek össze párat, és bónuszként mi is hozzátettünk egyet. Kezdjük is talán a T-Rex mémjével! A történet ott kezdőik, hogy nemrégiben két Suceava megyei lótolvajt is megbüntettek, mert nyilatkozat nélkül mentek lovat lopni. éppen ezért óvatosságra intünk mindenkit, aki hirtelen felindulásból elindulna, visszavenni, visszalopni Erdélyt. És a többi: A képviselőház hallgatólagosan elfogadta/Székelyföld autonómiáját/A törvény megbukott a szenátusban/És amúgy is alkotmányellenes… Amit a büszke románok ebből látnak: Székelyföld autonómiája. Szeretnénk egy törvényjavaslatot tenni Székelyföld autonómiájáról/ Johannis: NEM Vadim Tudor és Klaus Johannis arcának összeolvasztása az egyik személyes kedvencem. Az elnök kijelentései után egyébként egyből létre is hoztak egy eseményt Furăm Ardealul!/Lopjuk Erdélyt! néven, ahol azt szeretnék elérni, hogy az elnök születésnapján minél többen gyűljenek össze és cipeljék át Erdélyt a határon, hogy pontosan melyik határon, arról nem esik szó. Az eseménynél is számos ínyencségre bukkanhatnak a kíváncsiskodók, persze a szervezők leszögezik, hogy az egész csak egy vicc, ezért ennek megfelelően kell kezelni. Kelemen Hunor nagyon ragaszkodik az Ardealul pástétomhoz Ki rejtőzhet a maszk mögött? Mielőtt elmerülnétek ti is az internet sötét bugyraiban, hogy mémekre vadásszatok – amit majd kommentben megmutathattok nekünk is, hogy együtt nevessünk – még nézzétek meg Ionuț Rusu humorista idevágó paródiáját is a történtekről....

Ha pestis, akkor danse macabre, ha covid, akkor lockdown dance? ápr29

Ha pestis, akkor danse macabre, ha covid, akkor lockdown dance?...

Ma van a tánc világnapja, azaz hivatalosan április 29-én tartják meg a Nemzetközi Táncnapot, amelyet az UNESCO egyik partnerintézményének – Nemzetközi Színházi Intézet – a kezdeményezésére 1982-től ünnepelünk. Az esemény időzítését Jean-Georges Noverre francia koreográfus és balettművész születésnapjára időzítették az ünnepnap alapítói. A táncnap alapítását azzal indokolták, hogy nagyon sok állam hivatalos szövegeiben szó sem esik a táncról, nincs támogatási alap létrehozva a finanszírozására. Pedig a táncművészet a kultúrák szerves és elengedhetetlen hozzátartozója. Bár a táncnapról ildomosabb táncelőadásokkal megemlékezni, ez az idén a világjárvány miatt elmaradt, illetve egyszerűen átköltözött az online térbe. A Nemzetközi Színházi Intézet köszöntőüzenetét Gregory Vuyani mondta el videóüzenetben. Szerinte ma, az elképzelhetetlen tragédiákkal terhes „poszthumán” korban, nagyon fontos – jobban, mint bármikor –, hogy táncoljunk. Ezzel kell emlékeztetnünk a világot arra, hogy még létezik emberiség és emberiesség, mondta a dél-afrikai táncművész. A tánc világnapjáról több intézmény is megemlékezett egy-egy videóbejegyzésben, például a Háromszék Táncegyüttes, akinek két tagja – Ádám Julcsi és Melles Endre – készített közösen online táncos videót. A felvételt az Erdélyi Magyar Televízió mutatta be a közösségi médián, illetve délután a Mozaik műsorban beszélgettek a táncról, amely “a legnagyobb szabadság”. Akit érdekelnek a szakmai vonatkozások, az lájvban követhette a bukaresti Teatrelli kulturális intézmény nemzetközi beszélgetését Octavian Saiu vezetésével, ahol az előadóművészetek mostoha sorsú részéről, a táncról beszélgettek neves meghívottak. Természetesen a zoom-on, és persze, az is elhangzott, hogy mennyire várják, hogy az online térből visszatérjenek a közvetlenül megélhető előadásokhoz. Nó, de ennyi elég is a intézményes hivatásos táncművészetből kóstolónak: akit jobban érdekel, az biztosan talál még számtalan online beszélgetést, hivatalos köszöntőüzenetet, stb., stb. Sokkal érdekesebb az a jelenség, hogy számtalan országban mennyire népszerű lett a tánc a szükségállapotok és kijárási tilalmak miatt. Vagy a járvány kapcsolódik ilyen szorosan a tánchoz? Hiszen a pestisjárvány hozta el Európában a legelsöprőbb táncpartikat, és megteremtette...

Az otthoni, önálló munkavégzés kihívásaival foglalkozik a Sapiophile legújabb része ápr20

Az otthoni, önálló munkavégzés kihívásaival foglalkozik a Sapiophile legújabb része...

Elkészült a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának legújabb Sapiophile része, melynek témája az otthoni, önálló munkavégzés. A járványügyi helyzet miatt az emberek egy része már egy ideje home officeban folytatja a munkavégzést. Feltevődik a kérdés, hogy ezt hogyan is lehet megvalósítani, hiszen nem olyan rendszerben szocializálódtunk, melyben bizalommal támogatnák az önálló munkát. A Sapiophile új részében Gergely Orsolya egyetemi adjunktus rámutat, milyen készségeket kell elsajátítanunk és milyen rossz szokásainktól kell megszabadulnunk, hogy az otthoni munkánk eredményes legyen. Hasznos tippek, nagy igazságok következnek a home office...

Ha már itt a tavasz, akkor nézzünk valami szépet! ápr18

Ha már itt a tavasz, akkor nézzünk valami szépet!...

Itt a tavasz, rohannánk ki a természetbe, hogy végre keblünkre öleljünk minden fát, s erre mindjárt egy hónapja ülhetünk az otthonainkban, és úgy érezhetjük, hogy megfogtuk az Isten lábát, ha van legalább egy udvarunk. Szenvedésünk enyhítendő – vagy éppen fokozandó, ahogy vesszük – a Retyezát Nemzeti Park munkatársai közzétettek egy videót a Youtube-on, hogy megmutassák, milyen jó helyen is dolgoznak. Érdemes megnézni. A Retyezát Nemzeti Parkot 1935-ben Alexandru Borza kolozsvári botanikus és Emil Racoviță biológus javaslatára alapították Románia első nemzeti parkjakén. A kezdetben tízezer hektáros védett terület mára már eléri a 38 047 hektárt. A terület valamivel több, mint felét erdők borítják, ebből 3500 hektárnyi érintetlen szűzerdő. A Wikipedia szerint 1186 növényfajt számláltak meg a Retyázatban, köztük az Eurázsiai magashegységekben elterjedt hangarózsákat, azaz rododendronokat, melyek néhol egész hegyoldalrészeket beborítanak. Megtalálható a területén a havasi éger, a ritka fajok közül pedig az alpesi lapos korpafű és a havasi szegfű. A terület jellegzetes növényei a retyezáti imola, a pusztai csenkesz retyezáti változata. Hatvankét endemikus faj (természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek) él a területen, mint például a retyezáti szeder vagy a retyezáti lóhere. Növényvilágának jellemzői még a magas hegységeket kedvelő törpefenyvesek, vagy a havasi cirbolyafenyő is, amely ugyancsak a Kárpátokban őshonos reliktumfaj. 167 madárfaj él e területen, amelyek közül 60 ott is költ, így például az erdei pinty, énekes rigó, fekete harkály, a siketfajd, melynek fő tápláléka az áfonyabogyó, de él a szirti sas is a területen. A nagy ragadozók közül itt él többek között a 20-60 km²-es territóriumot tartó hiúz, a bogyókat, gyümölcsöket kedvelő barna medve, valamint a falkában vadászó farkas. A vidék havasi legelőire és meredek sziklagyepeire járnak legelni nyaranta a zergék. A rövid füvű legelők másik érdekes állata a kolóniákban élő, téli álmot alvó mormota. A napos, köves hegyoldalakon...

Soha nem szólt még ilyen jól Klaus Johannis ápr17

Soha nem szólt még ilyen jól Klaus Johannis...

A belügyminisztérium és az ortodox egyház által kötött megállapodás keddi bejelentése után Klaus Johannis államfő tőle teljesen szokatlan módon nagyon határozott bejelentést tett. Arra szólított fel minden romániai állampolgárt, hogy maradjon otthon (húsvét ide vagy oda), és arra szólította fel a belügyminisztert, hogy vizsgálják felül az egyezséget, és találjanak neki egy olyan formát, amiben mindenki betartja a katonai rendeletek előírásait, és összeegyeztethető a maradj otthon elvvel is. Klaus Johannistól teljesen szokatlan volt az ilyen határozott kiállás. Az elnök tényleg úgy viselkedett, mint egy elnök. Talán az ő felszólalásának is köszönhető, hogy végül visszatáncoltak a felek, és megváltoztatták a minden józan észt mellőző megállapodást. A beszédet itt lehet újranézni: És úgy látszik, hogy a drámai elemeket sem nélkülöző beszéd nemcsak Marcel Vela miniszterre volt hatással, hanem a Hyenas névre hallgató formációra is, akik fogták és egy kicsit megmixelték Johannis beszédét. Hallgassátok, és ami még ennél is fontosabb, maradjatok...

Felhívtam az Erdélyi Magyar Szövetség magyar nyelvű tudakozóját ápr08

Felhívtam az Erdélyi Magyar Szövetség magyar nyelvű tudakozóját...

Nem ébredtem jól. Már napok óta nem ébredek jól, de ma azt éreztem, hogy tenni is fogok végre ellene. Próbából felhívtam az Erdélyi Magyar Szövetség koronavírus-járvánnyal kapcsolatos magyar nyelvű telefonos tudakozóját, amit azért indítottak, mert az egészségügyi minisztérium által gondozott országos tájékoztató szám kizárólag románul működik. Épp kedden indult el. ☎ 💚 Közzétette: Erdélyi Magyar Szövetség – 2020. április 7., kedd Pénteken lesz négy hete, hogy szociális távolságtartásban élek. A kijárási tilalom bevezetéséig hetente kétszer voltam kint bevásárolni, most már heti egy alkalom is elég. Kesztyűt és valamiféle maszkot ez idő alatt szinte mindig viseltem. Úgy gondolom, hogy elég kevés annak a valószínűség, hogy Covid-19 fertőzött legyek. Gyakorlatilag semmi olyan tünetem nincs, amit a fertőzéssel kapcsolatban emlegetni szoktak. Nincs magas lázam, legfeljebb hőemelkedésem néha, nem köhögök, még csak nem is köhécselek, bár néha, mintha kellene, de végül semmi. A légzésemmel sincs probléma, már amennyire ezt meg tudom állapítani, a szívverésem sem szaporább a normálisnál (a vérnyomásomat viszonylag rendszeresen mérem, mert a magas vérnyomásom miatt napi rendszerességgel szedek gyógyszert, s akkor már ellenőrzöm a pulzusszámom is), sem a fejem, sem a torkom nem fáj, az ízeket is érzem, mégsem érzem tökéletesen magam, főleg ébredés után szokott rosszabb közérzetem lenni, és mintha a hátam is fájna. Az elején még az is hittem, hogy egyszerűen csak elaludtam, de most már egyre kevésbé hiszem, hogy ez lenne a probléma. Ha nem lenne koronavírus-válság, akkor már valószínűleg rég elmentem volna a háziorvosomhoz, és már rég lejárt volna az egész, de eközben nyilván nem fogok kimenni. De már két héttel ezelőtt is hasonló tüneteim voltak, és ez már sok kezd lenni. A családorvosomnak ma épp nincs fogadórája, ezért a kollégák azt javasolták, akkor ha már így van, próbáljam ki az Erdélyi Magyar Szövetség által indított tudakozót, lássuk, miben tudnak segíteni. Szóval...