Ha már Gálfi ismét házhoz ment az internet népének a… véleményéért, szemléztük a legjobb mémeket...

Miután az udvarhelyi polgi visszatért egy második körre Márki-Zayal kapcsolatban magyarázkodni, úgy döntöttünk, hogy ennyi pofon után kiérdemelte, hogy szemlézzük a legjobb mémeit!   Ami az internetre egyszer kikerült, azt nehéz onnan eltüntetni – hát még akkor, ha azt pont az a székely polgármester követi el, aki akár celebnek is beillene, és pont azzal a személlyel teszi ezt, akinek előválasztási küzdelmét az erdélyiek is a képernyőkre tapadva követték. Hogy aztán jól meglepődjenek rajta, nem Karácsony Gergely és nem is Dobrev Klára, alias a Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc „embere” lesz a győztes, hanem az, akiről Hollik István azt mondta, mivel nem Gyurcsány embere, nem lehet összellenzéki miniszterelnökjelölt. Oszt mégis…     A történet már jól ismert. Gálfi Árpád Székelyudvarhely polgármestere gondolt egyet, és ahelyett, hogy diplomatikusan kezelte volna a helyzetet, illetve a járványkezeléssel foglalkozott volna, populista módon dobta be a hírt az éterbe, Márki-Zay Péter Erdély több településére is ellátogat, többek között Udvarhelyre is el szeretett volna.   Hogy mi lehetett ekkor Gálfi fejében, azt az uh.ro derítette ki, a hírt a Kacsa rovatában közölte. Amire viszont a Fidesznek való behízelgése közben feltehetően nem számított az, hogy ez a fajta gazsulálás és hajbókolás sem a Fidesznek, sem az RMDSZ-nek, de még talán a saját kommunikációs csapatának sem fog tetszeni (a posztját valószínűleg ezért is töröltették több ezer hozzászólás után). Akik viszont ennek  az ingyenreklámnak végeredményben nagyon is örültek, azok épp az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kommunikációsai voltak, mert  keresve sem találhattak volna annyi érdeklődőt, mint ahányat Gálfi hirtelen összetrombitált keresetlen posztjával. Arról már beszámoltunk, hogy ennek apropóján meghívást kaptak Kolozsvárra, ahol csomó fiatallal találkozhatnak, egyszóval minden jó, ha vége van, ám Gálfi Árpádnak nem biztos, hogy jó az, ha a polgármesteri funkcióból mémszüzsévé ‘avanzsált’.   Az, hogy az első poszt lekerült, de semmit nem tanult a politikus a sztoriból, példázza,...

Négy napig egyfeszt úton voltunk...

Egyfeszt úton voltunk, de ha akartuk se tudtuk volna bejárni a gyergyói Egyfeszt fesztivál összes helyszínét. A Gyergyói-medencében tíz helyszínen és megsaccolva tízszer tíz színpadnál, sátornál vagy teraszon ehetett, ihatott és mulathatott az ember kedvére. A gyergyószentmiklósi központot buszjáratok kötötték össze Alfaluval, Csomafalvával, Ditróval, Remetével, Újfaluval, Szárheggyel, valamint a Gyilkos-tó és a Súgó-barlang környékeivel. Székely bajszos bácsival a volánnál a helyi busz is hozta az autentikus hangulatot. Viszont, aki például Borszékre is el akart látogatni, az kizárólag saját közlekedési eszközzel tehette meg az utat. A mi szemünkben ez akkor vált kissé mókássá, amikor Gyergyószentmiklóson olyan tévelygőkkel is találkoztunk, akik a Gasztró utca sörkínálata után jöttek csak rá, hogy a Bregović koncertre még egy órát kellett volna utazzanak Borszékig. A fesztivál kínálatában nemcsak a székely, hanem az örmény és zsidó kultúra is helyet kapott, a románt kicsit hiányoltuk, holott talán nem lett volna éppen ördögtől való, ha a közeli Vasláb vagy Borszék románsága is kap egy sátrat. Nyitóprogramként a Zsinagógában néztünk meg a képzőművészeti kiállítást. A helyi alkotók munkái egyrészt lélektani töltetűek voltak, mint például Török Rékáé, aki változatlan szoborfejeken és változó fülbevalókon mutatta meg, hogyan is változnak meg egy ember (nő) prioritásai és érzelmei az idő múltával. Másrészt társadalmi tematikájúak, mint például Orosz Annabella felhőinstallációja, amely a város egykori zsidó lakosságának állított emléket. Kiemelendő még Csala Hermina videója, amelyben az alkotó a helyi politikumot kérte számon egy útfestéssel: „Meddig kell még elviselnem?” – írja az aszfaltra, utalva arra, hogy Gyergyószentmiklósról évekkel ezelőtt a környező falvakon át terelik a nehézgépjármű-forgalmat, s mint ilyen, a helyiek hiába tiltakoznak, csak az életük keseredik tovább. Mesébe illő történet lenne, ha azt mondanám, hogy a zsinagóga karzatáról egyből átszökkentünk az örmény templom tornyára. De ehelyett arról mesélek, hogy bizony még Gyergyóban is el lehet tévedni egy hangyányit. Mert a központtól...

Elmegy az ember fia Mérára, oszt akkora buli lesz, hogy a színpadon köt ki a zenészek között...

Van az a buli, amiről egészen biztosan mindenki ódákat fog zengeni, nehéz lesz überelni és amiről tényleg kár lett volna lemaradni: mert mindez a vihar kellős közepén, egy csűrben, ráadásul teljesen spontán módon robbant be a mérai fesztiválon.   Soha életemben nem voltam még a Méra World Music fesztiválon, a sors azonban úgy hozta, hogy a lengyelországi nyaralás után valahogy most mégis ott kötöttem ki, és mennyire jól tettem, hogy engedtem a csábításnak, hisz mint kiderült, az idei nyár egyik legnagyobb bulijának lehettem a részese. Az egész persze úgy kezdődött, hogy a több mint ezer kilométernyi kocsikázás után nem sok kedve volt az embernek lemenni egy Kolozsvár melletti faluba, ami madárnézetből leginkább egy tulipánra hasonlít. Ez a falu azonban nem erről híres, hanem a kalotaszegi népviseletéről és táncról, meg egy olyan fesztiválról, amelynek a centruma egy csűr. Akik persze Tusványosoztak már akkorát, hogy másnap egy ismeretlen és tűzforró sátorban ébredjenek az ottani csűr mellett, valahol a házikók között, azok tudják: a csűr = baromi nagy csapatás. Ez azért egy szombat esti kikapcsolódás ígéretéhez épp elég volt nekem. Az első nap után pedig már biztos voltam abban is, hogy vasárnap este muszáj lesz ezt megismételni, mert az a légkör, ami ott volt, egyszerűen nem hagyható ki: a koncerteken az ember felszántja a kavicsos „parkettet”, aztán két választása van a felfokozott hangulatban, elmegy csapatni az elektrora a Plani sátorba, vagy beveti magát a mélybe, és a csűrben próbál nem perecbe kavarodni önmagában, amikor a lábak az eget, a kezek a csizmája szárát súrolják a táncház alatt. Nem tudom, hogy Méra táncos beállítottsága, a kis fesztivál jellege, az ambiciózus közönség vagy a Los Orangutanes zenekar több órás őrült spanyol dallamai alapozta-e meg jobban a vasárnap esti tombolást, de az hétszentség, hogy amíg más fesztivált a tegnap esti vihar szétvert volna, addig ennek...

Mémcunamit váltott ki a magyar kormány lehallgatási botránya: összegyűjtöttük a legviccesebbeket...

A Pegasus-botrány kapcsán sem türtőztette magát az internet népe, és rengeteg mém jelent meg a közösségi oldalakon, amelyek közül összegyűjtöttük a legviccesebbeket. De miért is volt ekkora jelentősége a lehallgatásról szóló hírnek? Mint kiderült,  a jelek szerint a magyar kormány bárkit korlátlanul lehallgathat és ehhez még bírói engedélyre sincs szüksége. A Pegasus-botrány fejleményei alapján pedig azzal a nehezen megemészthető ténnyel is szembe kell néznünk, hogy a magyar kormánnyal szemben kritikus személyek magánéletében való vájkálás még csak törvényt sem sért. A törvénykezést ugyanis már régóta a rendőrállami módszerekre emlékeztető módon alakították ki. Azaz függetlenül attól, hogy valaki elkövetett-e valamit, megfigyelésnek vetik alá, ha pedig semmilyen terhelő bizonyíték nem derül ki róla, ami bűncselekményhez kötné, a titkosszolgálatnak még csak tudatnia sem kell vele, hogy követték minden mozdulatát.       Közben kiderült, hogy az adatvédelmi biztos is valószínűleg azért nem tud vizsgálatot indítani a megfigyelési botrány ügyében, mivel szabadságon van, illetve a Fidesz-szavazóknak valójában a lehallgatás is teljesen rendben van:  ...

Védőfelszerelésben nyitottuk ki a Csíki sör által küldött Medve Trutyi konzervet, hogy megmutassuk, mit rejt...

A olvasóink már láthatták a Facebook és az Instagram oldalunkon, hogy a Tiltott Csíki Sör Manufaktúra mivel lepett meg bennünket egy postai küldemény formájában: A dobozban egy Medve Trutyi konzervet találtunk, ami a csomagolása szerint valóban “SZÉKELY” medveürüléket tartalmaz. Mi persze kételkedtünk ennek az állításnak a valóságtartalmában, de azért kíváncsiak voltunk, hogy a csíki sörösök valójában mit csomagolnak be a gyárukban egy konzervbe (a szigorú higiéniai követelmények betartásával, ugye?)  és árulnak a neten, nem kevesebb mint 3450 Ft-ért. Egy levelet is csatoltak, amiben azt írták, hogy az ellenük irányuló negatív hangnemű kritikáinkat és véleményeinket szem előtt tartva kínálják “tesztelésre” ezt az új terméküket is. Egyébként vélhetően legújabban a Csíki csipsz tesztelésével nyertük el a nemtetszésüket: Na de visszatérve a Medve Trutyira: mivel mi is szerettük volna megtudni, hogy mi van a konzervben és nektek is meg akartuk mutatni, halált megvető bátorsággal – de azért kellő óvatossággal -, beöltöztünk védőruhába, és egy fogpiszkálóval felszerelkezve megnéztük, hogy mit tartalmaz az a fránya konzerv. Vigyázat, sokkoló tartalom következik! Ahogy a videóban is megemlítem, a dobozon tényleg rajta van a “Székely termék” brand logója, alatta azonban megjegyzik: a termék besorolása még várat magára. Kulcsár Árpád kollégám éppen nemrég írt egy cikket arról, hogy mennyire nincs rendben a “székely termék” brand eltulajdonítása. A mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy a ‘szentsimoni gyár már megint viccet csinál a Hargita Megye Tanácsa által birtokolt brandből, mi több, a konzerv címkéjén még azt is feltüntetik, hogy bizonyos B. Csaba kedvence a konzerv. A termék logóhasználatáról egyébként Borboly Csaba megyei tanácselnök véleményét is ki akartuk kérni, de mivel még nem tudta, pontosan miről is van szó, csak későbbre ígért választ. Na, ezt es megértük! Kádár Kata Update: Borboly Csaba válaszfélét posztolt a Facebookjára, legalábbis mi annak...

Két perc alatt meg lehet szerezni az uniós digitális Covid-igazolványt Júl01

Két perc alatt meg lehet szerezni az uniós digitális Covid-igazolványt...

Miután hétfőn megírtam, hogy miként lehet zöldigazolványt (teljes nevén uniós digitális Covid-igazolványt) igényelni, mindenképp szerettem volna tesztelni a rendszert. Aki élt már Romániában, próbált például jogosítványhoz ügyet intézni (például én mostanság), az hozzászokott a sorokhoz, illetve a fölösleges pecsétek/aláírások beszerzéséhez, és mindenféle adminisztrációval kapcsolatban eléggé szkeptikus. Pláné úgy, hogy három nappal a kezdés előtt még alig lehetett bármit tudni az egészről. Na ehhez képest a zöldigazolvány kiállításával megérkeztünk Európába: KÉT PERC VOLT AZ EGÉSZ! KOMOLYAN MONDOM! Egyszerűn rá kell kattintani a certificat-covid.gov.ro oldalra, majd miután bizonyítottam, hogy nem vagyok robot, regisztráltam egy e-mail címmel. A megadott címre érkezett egy levél, és ebben egy link. Erre kellett kattintani és ezzel igazolni, hogy valóban létező a cím. Utána már csak ki kell tölteni a kért adatokat. Erről a korábban már említett cikkben részletesen volt szó, ezért nem részletezem nagyon. Esetemben, mivel oltási igazolványt kértem, a nevem kezdőbetűit, a személyi számomat, az azonosító okmányom (értsd buletin) szériaszámát, a vakcina beadásának hónapját, a vakcina nevét, a megyét, ahol az oltást beadták kellett megadnom. Majd elküldeni a kérelmet. Nagyjából fél percen belül megjött az email, illetve az oldalon regisztrált fiókomból is letölthető a .pdf a híres neves...

Az UEFA is elkövette a klasszikus Budapest/Bukarest bakit jún15

Az UEFA is elkövette a klasszikus Budapest/Bukarest bakit...

Amikor már azt hitted, hogy nem lehet fokozni, mert a Bukarest és Budapest nevének az összekeverése már annyira elcsépelt, közhelyes, hogy senki nem képes újra összetéveszteni, akkor ma szembejön ez: Tarthatatlan ez az állapot, nincsen mese, kezdeni kell valamit Budapest nevével. Lehetne valami szebben csengő, valami magasztosabb, ami kevésbé hasonlít a román fővárosra… mittudomén, hasamra ütök, izé, Felcsút. pic.twitter.com/P0CEFRetNX — Kele János (@janekk_) June 15, 2021 Az EURO 2020 Twitter-oldalán már nincs ott poszt, nyilván törölték, de többen is állítják, hogy nem átverés, sőt, már képernyőfotók is keringenek a bakiról. Bukarest és Budapest összetévesztésének hosszú története van. Az első igazán legendás eset Michael Jackson nevéhez köthető, aki az 1992-es fellépés alkalmával a bukaresti parlament erélyéről mondta: “it’s great to be here in Budapest!” Ez akkor még inkább vicces volt, nem verte ki nagyon a biztosítékot, mégis Michael Jackson lépett fel, aki állítólag ez egyik legjobb koncertjét adta Bukarestben. Már nem volt annyira vicces a baki, amikor Lenny Kravitz állítólag úgy tartott 15 ezer ember előtt koncertet 2008-ban, hogy azt hitte, Budapesten van. Majd lehetne folytatni a sort a Metallicával, amelynek az egyik alapítója, James Hetfield “Jó estét Budapest!”-tel üdvözölte közönségét annak ellenére, hogy nem először járt Romániában. Előfordult ez az Iron Maidennel is, akik 1995-ben mondta Bukarestben, hogy “Hello Budapest!”, illetve Ozzy Osbourne-nal is. Ők is azt mondták, hogy Budapesten vannak, miközben Bukarestben koncerteztek. A tévesztés valószínűleg az Atletico Bilbao mintegy 400 szurkolójának volt a legfájdalmasabb, akik Budapestre utaztak, hogy szurkoljanak a csapatuknak a 2011/2012-es Európa-liga döntőjében, amiközben azt Bukarestben tartották. Ráadásul még csapatuk is kikapott 3-0-ra az Atlético de Madridtól. A Bukarest-Budapest tévesztést egyébként nemzetközi toplistákon is jegyzik, a brit Sunday Times összeállítása szerint a világ leggyakrabban előforduló földrajzi tévedései között az ötödik helyet foglalja el. A lista szerint a leggyakrabban Mallorca sziget...

Most te is megnézheted, hogy teszik tönkre a tüdőd az autók kipufogógázai jún04

Most te is megnézheted, hogy teszik tönkre a tüdőd az autók kipufogógázai...

Látványosan mutatja be a Declic “műtüdője”, hogyan szennyezik a környezetet, illetve mennyire károsak a tüdőnkre az autók kipufogógázai. Szűk két hete, május 23-án hófehéren tették ki egy HEPA-szűrőkkel és lélegzést utánzó ventilátorokkal felszerelt, emberi tüdőt ábrázoló installációt a kolozsvári Deák Ferenc utcában, az egyik legforgalmasabb útszakasz mellé. Az eredményt magad is megnézheted, de segítségül készítettem néhány fotót is. A szerkezet valós időben mutatja a levegő szennyezettségét, amit az alábbi oldalon élőben is követhez mindenki (10 percenként frissül az eredmény). Az ICA (Indicele de Calitate a Aerului) mutatót a szálló por mellett a szénmonoxid, nitrogén-dioxid, kén-dioxid koncentráció alapján határozzák meg. Elfogadhatónak 50-ig számít, utána már káros az egészségre. A szálló por (angolul particulate matter, PM) a levegőben található finomszemcsés (10 μm alatti részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Egészségügyi szempontból a 10 μm-es (a kisebbek már túljutnak a garaton), illetve a 2,5 μm-es (az ennél kisebbek már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből) határnak van jelentősége. A közösségi finanszírozásból biztosított szűrűberendezéseket márciusban már Bukarestben is felszereltek, ott kevesebb, mint két hét alatt befeketedtek. Kolozsváron egyelőre a szürke egy halványabb árnyalata jött össze, de ez is pont elég. A bukaresti “tüdő” szürkülését az alábbi videó mutatja be. Az akció a Declic Levegő az életért nevű kampánya keretében zajlik. Ebben azért gyűjtenek aláírásokat, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumt nagy teljesítményű levegőminőség-ellenőrző rendszereket telepítsen, hogy szakszerűen nyomon lehessen követni a belélegzett levegő minőségét. A petíciót itt lehet aláírni. Romániában egyébként általános probléma, hogy kevés helyen mérik a levegő minőségét, aminek az az eredménye, hogy sokkal jobbnak tűnik, mint a valós értékek. Korábban már Marosvásárhelyen is volt egy olyan polgári kezdeményezés, amelyben a levegő minőségét mérő műszerek felszerelését...

Vicces feliratokkal szívatják a kultúrátlan megyei tanácselnököt Nagyváradon máj27

Vicces feliratokkal szívatják a kultúrátlan megyei tanácselnököt Nagyváradon...

A forradalmi hangulatot követően, amikor az erdélyi színházak, a művészek flashmob szerű performansszal tüntettek Várad főterén, most az éjszaka leple alatt, ismeretlen személyek vicces feliratokkal üzentek a megyei tanácselnöknek, pontosabban  így hívták fel a figyelmet Ilie Bolojan kultúraellenes tevékenységére.   Az ismeretlen gerillaművészek vélhetőleg arra akartak rámutatni „utcai kiállításukkal”, hogy a populista Bolojan, annyira értékeli és érti a kultúra működését, hogy ha tehetné azt is leaszfaltozná/térköveztetné. Bihar Megye Tanácselnöke ugyanis – egyelőre szóban – ismét nekiment három kulturális alintézményének, kétségbe vonva azok szervezeti autonómiáját és szakmai hozzáértését. Ilie Bolojan terve hallatán ugyanis a Szigligeti-, a Regina Maria Színház és a Nagyaváradi Állami Filharmónia vezetősége  is tiltakozott az ellen, hogy intézményeiket összevonják, szerződéseiket pedig nyomásgyakorlással meghatározott időtartamúra változtassák.   A tanácselnök “víziójáról” nemcsak ők, de a velük szolidaritást vállaló román és magyar kulturális szereplők is úgy gondolják, hogy káros, és nem az intézmények, hanem egyedül Bolojan érdekeit szolgálják. Azt pedig hiába erősítgette a megyei tanács liberális alelnöke, hogy a Bolojan által mindegyik intézménynél beharangozott tervre nincs határozat, egyesek szerint a tanácselnök csak a számára megfelelő pillanatra vár, hogy megforgassa a tőrt a váradi kultúra...

Hogyan lett összmagyar búcsúünnep helyszíne Csíksomlyó? máj22

Hogyan lett összmagyar búcsúünnep helyszíne Csíksomlyó?...

A trianoni döntés és a Duna TV is kellett ahhoz, hogy Csíksomlyó az összmagyar nemzeti kegyhelyé váljon. Legalábbis erre lehet következtetni Mohay Tamás, ELTE néprajztanszékének vezetőjével készült interjúból, amelyet az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványának Facebook-oldalán közvetítettek, és Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza munkatársa készített vele. Számomra unitáriusként a csíksomlyói búcsú legtöbbször azt jelentette, hogy el kell menjek zarándokokat fotózni, esetleg alakalomadtán elmondani, hogy az nem a János Zsigmond felet aratott győzelem jelenti a búcsú alapját. Szóval igazán mély érzelmi kötődésem nincs sem a búcsúval, sem annak helyszínével kapcsolatban. Ezzel együtt A csíksomlyói búcsú néprajzos szemmel címmel közvetített beszélgetés  azok számára is izgalmas lehet, akik egyszerűen csak meg szeretnék érteni ennek a többszázezres tömeg vonzó eseménynek a hátterét, hogyan lett egy vallási eseményből azon túlmutató nemzeti együttlét. A videóból kiemelnék néhány érdekesebb gondolatot. Egyáltalán mi az a búcsú? A büntetés terhétől való elszakadást jelentette. Manapság már elég furcsának tűnik a gondolat, de a középkori ember még hitt abban, hogy a bűneiért akkor is felelősséggel tartozik, ha azokat már a gyónásban letette. Megtorlás jár érte. Noha a túlvilági életet időtlennek gondolták, a büntetést időben számolták, azaz fontos volt, mennyit fognak majd a tisztító tűzben sínylődni. A búcsúval ennek a büntetésnek az idejét lehetett megrövidíteni. A csíksomlyói búcsú története 1440-es évekig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben, és 7 évre kapnak búcsúkiváltságot kapnak. Bár a reformáció megviseli a csíksomlyói ferences közösséget is, vannak olyan híradások, ami szerint csak egy szerzetes maradt, de a helyiek szentélete nem halványul. Az 1600-as évek első felében a helyi elöljárók Magyarország bíboros prímását, Pázmány Pétert kérik meg, hogy küldjön oda ferenceseket. Az 1661-es pusztító tatárjárásra idején már egy nagyon élő ferences közösség volt ott. 1649-ben a kolozsvári jezsuita rendház vezetője...

Bezöldült Románia, ezután mindenkinek meg kell tanulnia magyarul! – A TNR olvasói között voltak olyanok, akik nem díjazták a viccet...

Az ország legismertebb vicclapja, a Times New Roman, kapott az alkalmon, hogy a koronavírus harmadik hullámának végéhez közeledve bezöldültünk, és tört magyarsággal bejelentették, ezzel az édes magyar nyelv is kötelezővé vált Romániában. Közzétette: Times New Roman – 2021. május 11., kedd „Hónapokon keresztül szenvedtünk, de most már kisütött a nap a mi román fejünk fölött is. Az ország belépett a zöld kategóriába, ami azt jelenti, hogy élvezhetünk olyan jogokat és szabadságokat, amelyek ezelőtt egy hónappal lehetetleneknek tűntek. De a legjobb dolog, ami történhetett velünk az új kategóriába a következő: mostantól kötelezővé válik a magyar nyelv minden románajkú számára. Tehát nemcsak színházba vagy moziba mehetünk, hanem hallhatjuk az édes magyar nyelvet is körülöttünk” – írja a vicclap, amely Padre Tárkit, egy mongol fordítót kért fel a román lap cikkjének lefordítására. De mit is jelent a román lakosságra nézve, hogy az RMDSZ harmincegyéves munkáját megkérdőjelezve – ismeretlen körülmények között – a magyart nem is csak az állam nyelvévé, hanem egyenesen kötelezővé tették? Elmondásuk szerint azt, hogy minden tévécsatorna köteles naponta 8 órán keresztül magyar nyelvleckéket közvetíteni, annak érdekében, hogy a románok minél hamarabb elsajátítsák az új kötelező nyelvet, és „élvezhessék annak felbecsülhetetlen előnyeit és áldásait”. Bár a vicclap szerint a románok közül senki sem szeretné elveszíteni az „ádázul megszerzett” magyar nyelvtudást, egy módon azért mégis elveszíthetik ezt a privilégiumot. A hatóság intelmei szerint, hisz amennyiben a fertőzöttségi szint növekedésével – Magyarország zászlajának színe helyett, a román zászló színeire hajazó – a sárga vagy a vörös forgatókönyv érvényesül, megszűnik a kötelezvény. A Times New Roman szerkesztősége azonban reméli, hogy a románok betartják az óvintézkedéseket, így alacsony szinten marad majd a fertőzési arány. A TNR magyar olvasói természetesen nevetve fogadták a poént, nem így a többségi olvasók, akiket elriasztott a magyar nyelv kötelezővé tételének „kilátása”. Többen amiatt tiltakoztak, hogy a cikk eredetijét...

Egy székelyföldi újság abban látja a humor forrását, hogy a nőket otthon megverik...

Próbálok jóhiszemű lenni a Hargita Népében megjelent karikatúrával szemben, amely abból a nagyon súlyos társadalmi problémából meríti a humor forrását, amely egész Romániában, így Székelyföldön is jelen van. Azaz a családon belüli erőszakból. Pedig nők ezrei válnak nap mint nap áldozattá, akiknek helyzete csak tovább romlott a világjárvány alatt. A társadalmi problémára pedig továbbra sem sikerült megoldást találni. Para Pista Szeretném azt hinni, hogy az újságíró kollégák érzik a saját felelősségük súlyát abban, amikor a humor forrását a megvert nők ábrázolásában keresik. (Az esetek nagy többségében ugyanis a bántalmazott fél nő, az elkövető pedig férfi, akkor is ha léteznek férfi áldozatok és női agresszorok is.) Feltételezem tudják, hogy az áldozatokon nem nevetni szokás. Pláne olyankor, amikor a szakmai körök (jogászok, ügyvédek, pszichológusok, szociális munkások, oktatók) álláspontja megegyezik abban, hogy a bántalmazások gyakorisága, az ellene való fellépés lehetősége szoros összefüggésben áll azzal is, ahogyan beszélünk róla. Győzködöm magam, hogy a Hargita Népe nem az áldozatot kívánja hibáztatni, mert bízom abban, hogy a humoros és gúnyos műfaj, ha már foglalkozik egy ilyen kényes és sokakat érintő témával, akkor legfeljebb az erőszak elkövetőjéből, az agresszorból kíván gúnyt űzni. Mondván, ha kifigurázzák, talán magára ismer, talán tesz ellene, talán nem követi el többször. Hisz a karikatúra célja az ártatlan szórakoztatáson kívül lehet a kinevettetés, fenyegetés, figyelmeztetés és bírálat is. Viszont akárhogy győzködőm magam, nem sikerül elhinnem, hogy ez a műfaja szerint humoros, gúnyos képi ábrázolás nem tévesztett célt. Az újság pedig ezáltal nem a főleg nőket sújtó erőszakos megnyilvánulásokat bagatellizálja, az áldozatokat szégyeníti meg a nyilvánosság előtt. Ami, talán mondanom sem kell, de nagyon elkeserítő. Nemcsak azért, mert a Hargita Népe egykor szebb napokat is megélt, de azért is, hogy ezt a hibát pont azok követik el, akik az információk közvetítésével, a tájékoztatással éppen a probléma csökkentéséhez kellene hozzájáruljanak. Sajnálom,...

A bolygók állása: Szatmáron fog lebegni a Föld ápr29

A bolygók állása: Szatmáron fog lebegni a Föld...

Úgy néz ki, hogy nekem jutott az a sors, hogy a bolygók állásáról rendszeresen tudósítsak, mármint arról, hogy merre jár a Hold, a Mars vagy éppenséggel a Föld Romániában. A Mars ugye márciusban Kolozsváron lebegett, majd onnan Jászvásárra vitték. A Hold tavaly decemberben volt Kolozsváron, a Földet pedig még a boldog békeidökben, a járvány kitörése előtt, 2019 decemberében lehetett megnézni. Gaia (mert ez a hivatalos neve) most Szatmárnémetiben fog lebegni a város polgármesteri hivatala és a GM Zamfirescu Kulturális Központ jóvoltából, a Lights On Románia közreműködésével. A Föld világító mása április 30. és május 9. között ejti majd ámulatba a szatmáriakat a Corneliu Coposu sétányon. Az installáció minden nap 5 és 22 óra között lesz látható – ingyenesen – Szatmárnémeti új központjában. A szervezők kérik az érdeklődőket, hogy Gaia megtekintése során is figyeljenek a járványügyi előírásokra, viseljenek maszkot és tartsák be az ajánlott távolságot. „Ez egy igazán különleges kezdeményezés, mely az újdonság erejével fog hatni, elkápráztatva kicsiket és nagyokat egyaránt. Úgy gondolom, hogy a világjárvány sújtotta hónapokban olyan élményeket kell szereznünk a szatmáriaknak, mint amilyen ez is, mely örömöt és reményt hoz a mindennapokba” – idézi a polgármestert Kereskényi Gábort a kulturális központ közleménye. Gaia névadója a Föld görög mitológiai istennője, ő volt a Földanya. A brit Luke Jerram fényinstallációja NASA fotók alapján készített hű ábrázolása bolygónknak, a Földnek. Átmérője 7 méter, felületének egy centimétere a Föld bolygó 18 kilométerével méretarányos. „Alkotásával a művész nemcsak elkápráztatni akar, hanem tanítani is, ráébreszteni minket arra, hogy otthonunk, a Föld bolygó egészen különleges. A Naptól számolva harmadik égitest az egyetlen, ahol az általunk ismert formában alakult ki az élet. Minden pillanatban pontosan azt adja nekünk, amire szükségünk van az élethez, a fejlődéshez. Itt az ideje, hogy megértsük, mennyire kiváltságosak vagyunk és viszonozzuk ajándékait” – írják a közleményben....

Ismét lecsapott a Csej Sápte-csoport: szétmémesítették Nagybánya húsvéti „nyulát”...

Sokszor úgy tűnik nekem, hogy újabban a körítésre több időt fordítunk, mint magára a történés megélésére. Legyen szó ezalatt húsvéti és karácsonyi díszítésről vagy bármi egyébről, aminek hagyományosan sokkal több köze van a belső megéléshez, mint a külsőhöz. Valahogyan mintha összekevertük volna a szezont a fazonnal, a lelkivilágot a tárgyival. A sátoros ünnepek táján városaink központjai átváltoznak harmadrangú Disney-epigonokat idéző giccses színpadokká, ahol töméntelen mennyiségben halmozzák egymásra az ünnepi díszletet megtervező „szakik” a rondábbnál rondább fröccsentett szobrokat. Mivel most épp a tavaszi ünnepkörben vagyunk: a nyulak, a tojások, a csibék „erdeje közt visz az ember útja”, ha kitéved a városközpontba. És persze, hogy is ne menne, amikor húzza a tavasz, ki lehet ülni a teraszokra, miközben a gyerek is elnyalogat közben egy fagylaltot. Így mindenki jól jár. Kattannak a szelfik, fogynak a sörök és a vattacukor, a szar gazdasági helyzetben pedig ez nemcsak a politikusoknak jó, mert lakosaik legalább egy ideig nem a koronavírusos számokkal és a városvezetés malőrjeivel van elfoglalva, hanem végre a kisvállalkozóknak is csurran-csöppen valami. Azonban bármennyire is idilli kép, hogy magyar és román húsvétkor a karácsonyihoz hasonló giccsparádé lepje el a várost, sajnos nemcsak a rútságot, ízléstelenséget lehet felróni a városházának, akik ezekre a vacakokra szerződtek, hanem azt is, hogy számolatlanul költötték rá a közpénzt járvány idején. Azaz méregdrágán szerezték be őket! Az esetre pedig a magyarellenes AUR párt társelnökét is szétmémesítő, George Simionnal magyar himnuszt szavaltató Csej Sápte Ánj Din Árdéál csoport is felfigyelt.   A Csej Sápte tagjai ezúttal a horrorfilmkészítőket is megihlető (vagy egyenesen azok munkáját dicsérő) nagybányai húsvéti díszítést trollkodták szét, vagyis annak egy nagyon jellegzetes figuráját: Amelyet talán jogosan hasonlítottak a Donnie Darko horrorfilmhez: De a valóság vs. Nagybánya mémek is megjelentek: Azt viszont már a Transindex érdeklődte meg, hogy pontosan mennyibe is került ez, és az ehhez hasonló...

Könyvnap: mit olvas a Transindex? ápr23

Könyvnap: mit olvas a Transindex?...

Minden napra jut egy világnap, valami megünnepelni való,  és fárasztó is követni a jeles napokat. Van azonban néhány, ami mellett nem szeretnénk elmenni, ilyen április 23-a, a könyv világnapja is. Arra gondoltunk,  anélkül, hogy bármilyen okosszöveget az olvasás hasznosságáról most összekalapálnánk, csak simán megosztjuk  veletek legutóbbi olvasmányélményeinket. Meg olvasási szokásainkat. Van itt mindenféle, lehet inspirálódni, lehet kommentben megírni, hogy ki mit olvas, lehet javasolni jó könyveket nekünk is, másoknak is. Mert alapjában hiszünk abban, hogy nemcsak a Facebookot meg az Instagramot kell elolvasni, sőt még a Transindex napi átböngészése sem elég 🙂 Hunor: Nádasdy Ádám – Szakállas Neptun Ahogyan a közélet, úgy a kíváncsiságom sem szűnik meg a szerkesztőséget elhagyva. Ezért is szeretek olyan könyveket olvasni, ami másfajta élethelyzeteket is kipróbálni enged. A szakállas Neptun is ilyen. Nádasdy Ádám novelláskötetén keresztül beszél a melegségről (és a ’60-as, ’70-es, ’80-as évekről), akik pont olyanok, mint bárki más, mégis olyan kalandokba keverednek, amelyekbe mások nem.  A 12 novella szereplői, a középiskolás diákoktól az értelmiségiig, különböző hétköznapi élethelyzeteken keresztül vezetnek végig az identitáskérdésektől az életszervezésig. Engem magukkal ragadtak a könnyed hangvételű, ám személyes történetek, amelyekben Nádasdy a melegek szerelmét önmagában és a társadalommal való viszonyulásukkal is megmutatja, szókimondóan és valósághűen. A kidolgozott karakterek és leleményes történetekből így olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy milyen egy kamasz szerelem, amit az osztálytársak elől is titkolni kell. Hogyan éli meg egy magyar fiú, ha Angliában melegbárt keresve éppen egy rendőr akarja útba igazítani. Milyen gondolatok sző egy értelmiségiben egy fiatal fiú szerelme. Egy baráti társaságban mi történik, ha a kirándulás során rájönnek, itt többről van szó, mint barátságról.    Emese: Sofi Oksanen – Norma A Sztálin tehenei volt az első Oksanen-regény, ami a kezembe került, aztán a Mikor eltűntek a galambokat is elolvastam. A Normát kölcsönkértem, és ha valakinek megvolna a Kutyafuttató, jelezze,...

Így zaklasd a politikusokat – bemutató videóban válaszolt a Telex az M1 újságírók elleni csörtéjére...

Mivel már évek óta nem érik el Rogán Antalt, négy éve – a helikopteres botránya óta – pedig sajtótájékoztatót se tart, a Telex.hu úgy gondolta ideje riportot forgatni a „propagandaminiszterként” is emlegetett miniszterelnöki kabinetfőnökről. Kérdezősködéseik nyomán azonban az újságírók magától a kormányszóvivőtől kapták meg azt, hogy maximálisan túlmennek a normál újságírói kereteken, zaklatják a politikusokat. Ez azért is vicces, mert az évi 120 milliárd forintból fenntartott közmédia az elmúlt héten öt riportban (1, 2, 3, 4, 5) számolt be arról, hogy az újságírók mennyire pofátlanok. Az M1 először arról számolt be, hogy egyes újságírók arra vetemedtek, hogy kérdésekkel provokálja a Fidesz EP-frakciójának vezetőjét, amelyet mi itt írtunk meg. Később ezt a címben “kérdéseknek álcázott provokációra cserélték”, mert feltehetően rájöttek, hogy nonszensz az újságíróktól a kérdés jogát elvitatni, hisz a zsurnalisztáknak nemcsak, hogy nem tiltott kérdezni, hanem egyenesen kötelességük. Az M1 azonban nem állt le: egész sorozatot szentelt az ügynek, és már csak a közvetett célok között szerepelt, hogy az osztrák újságírót lejárassa. A fókusz áthelyeződött a hazai sajtóra, illetve az ellenzéki politikusokat kommentálták. (A médiát azért, mert beszámolt a történtekről, az ellenzéki politikusok közül pedig a Momentum elnökét azért bírálták, mert egy videóban arról beszélt, eltiltaná a kormánypárti újságírókat a munkájuktól.)   Abból tehát, hogy egy újságíró feltett pár kérdést egy politikusnak, banális módon hatalmas médiaesemény lett. Ehhez a sorozathoz kapcsolódik a Telex.hu újonnan megjelent videója, ami már nem Rogánról szól, hanem arról, milyen zaklató kérdéseket tesznek fel a politikusoknak. Azaz cáfolták a kormányszóvivő szavait, és megmagyarázzák miért forgó kamerával és mikrofonnal mennek oda a politikusokhoz, miért nem e-mailen vagy telefonon keresik meg őket. Amire a rövid válasz az, hogy különben nem kapnak választ, ha pedig igen, a politikusok mellébeszélnek (bár sok esetben így is, de legalább vissza kérdezhetnek). Mint hozzáfűzték, nem provokációból, és nem is a maguk szórakoztatására keresik...

„Kérdésekkel provokált az újságíró” – leleplezték szakmánkat az M1 híradóban...

Frissítés: az osztrák külügyminisztérium azt írta a Telexnek, hogy a kritikus kérdések feltevése a média alapvető feladata, ezért a Franziska Tschinderle osztrák újságírónővel szembeni bánásmódot elfogadhatatlannak tartják. „Alexander Schallenberg külügyminiszter azonnal telefonon kereste magyar kollégáját, Szijjártó Pétert. A minőségi újságírás által nyújtott, tényeken alapuló, megbízható információk, valamint az információkhoz való hozzáférés alapvető fontosságú az álhírek elleni küzdelemben” – írta Johannes Aigner, az osztrák külügyminisztérium osztályvezető-helyettese. Az azóta eltelt idő alatt pedig az M1 újabb riportot közölt a témában. Az előzőhöz képest hosszabb műsoridőt igénylő adásban arról írnak, hogy a „balliberális sajtó” összefogott az osztrák újságíró védelmében. Az újságíró az első híradós anyag után azt mondta a Hvg.hu-nak, hogy ez az egész nem róluk szól, és nem is arról, hogy nem kapnak választ a kérdéseikre. Ez a budapesti és általában a magyar kollégáikról szól, akiknek naponta, hetente kell szembesülniük ezzel a helyzettel. Akik ezért szolidaritást érdemelnek. Hozzátette: „mi pedig garantálhatjuk, hogy nem fogjuk abbahagyni tudósításainkat a demokrácia hanyatlásáról a szomszédunkban”. Mindez a riport szerint „öngól”: „Ha ugyanis az Orbán-Salvini-Morawiecki találkozó, vagyis a három ország demokratikus választásokon legtöbb szavazatot szerző, legerősebb felhatalmazással bíró, jobboldali pártvezetőinek találkozója a demokrácia hanyatlása, akkor Franziska Tschinderle és a Profil című osztrák lap szerint a demokrácia csak és kizárólag baloldali lehet.” ———————————————————————————————————– Nehezen tudtam volna elképzelni ezeket a szavakat egymás mellett, az M1 híradó azonban készségesen állt mindazok rendelkezésére, akik eddig úgy gondolták, hogy az újságíró egyik fontos ismertetőjegye, hogy kérdez. Ehhez képest ízlelgessük csak ezt a mondatot: „Kérdésekkel provokált az újságíró”. Jön, hogy elröhögjem magam, miközben ezt a mondatot olvasom. Mégis ki talál ki ilyet, és miért? Ez vajon az M1 híradó vicce április 1-jére? Talán addig kérdeztek egy Fideszes politikust, amíg az narancssárga nem lett?! Vagy talán egy frappáns kérdésre véletlenül elfelejtették azt a nyilvánvaló választ adni, hogy Soros György!?...

Még egy kép (és annak története) az egykori Farkas utcai színházról Már24

Még egy kép (és annak története) az egykori Farkas utcai színházról...

Két héttel ezelőtt ünnepelték az egykori Farkas utcai színházépület felavatásának 200 éves évfordulóját, ebből az alkalomból pedig készítettem képes anyagot róla. Ehhez nagyjából végignéztem az általam ismert ingyenesen elérhető fotós archívumok többségét. Sem az Azopan, sem Fortepan nem volt túl sikeres, ott nem nagyon vannak olyan régi képek. A Kolozs megyei könyvtár online archívumában, amiben egyébként nagyon szép képeket lehet találni Kolozsvárról, már voltak használhatók, de azok csak a bontásról szóltak. Végül Zakariás Erzsébet, illetve az általa szerkesztett Képek Könyve volt nagy segítségemre, amit most is szeretnék megköszönni neki, mert azok nélkül az az anyag soha nem készült volna el. A nagy keresgélés közben jutottak eszembe Szabó Dénes képei az OSZK gyűjteményében, azt is végiglapoztam, végül találtam is néhány használható képet pont a bontás előtti időszakból, amikor elég romos állapotban volt a már az épület. Azoknak a képeknek a felhasználása viszont engedélyhez kötött, így szépen írtam egy levelet, amiben engedélyt kértem az egyik fotó használatára. Végül ma meg is jött az engedély, illetve a nagy felbontású fotó a színházról. Ezt osztom meg most veletek. Az említett korból a galériába végül Pásztortűz egyik lapszámában talált fotó került, azt a Digitékában találtam. Ekkor egyébként az egyetem botanikai intézetének a raktára működött benne. A Janovics Jenő vezette magyar színház többször is megpróbálta visszavásárolni az épületet, de sikertelenül. Többször is felmerült az időközben nagymértékben tönkrement épület átépítésének, múltjához méltó használatának terve is, azonban ezek rendre...

Szexista a Google Translate?! Leteszteltük!...

A nemi előítéletek bele vannak kódolva a Google Translate algoritmusába – hívta fel a figyelmet Twitteren Phoebe Tickell, a Moral Imagining vezetője, aki a Google által fejlesztett fordító programban jelentős különbséget vélt felfedezni a magyarról angolra fordított szövegek névmásainak eloszlása tekintetében.   In Hungarian, we don’t use he/she there is only one gender pronoun “Ő”. But it’s fascinating when this is fed through Google Translate, the algorithms highlight the biases that are there. Then imagine enacting any kind of change from those biases, encoded into computer code. pic.twitter.com/DygBtaHShU — ρђ๏є๒є Շเςкєɭɭ (@solarpunk_girl) March 20, 2021 A felfedezése annyira meglepő volt, hogy a sokak által használt fordítót azóta többen is letesztelték vagy hírt adtak a jelenségről: Basszus, ezt nem hiszem el. 🙁 Kipróbáltam, tényleg. Ha a Google fordítóba elkezditek beírni az Ő-vel kezdődő… Közzétette: Deszy könyvajánlója – 2021. március 20., szombat   Ummmmm. Dang Közzétette: TryLingual – 2021. március 22., hétfő Mi is kipróbáltuk! Az eredmény pedig valóban azt mutatja, hogy a fordító program megkülönbözteti a férfiakat és nőket a beírt szakmák és jellemzők alapján. De vajon valóban szexista lenne a Google Translate?!   A válasz viszont nem annyira egyértelmű, mint azt elsőre gondolnánk! Egyrészt azt látjuk, hogy a Google fordítója a sztereotípiákhoz igazodik, amikor döntenie kell, hogy adott névmást férfiként vagy nőként határozzon meg. Így például a felsorolt szavak közül a női névmáshoz kerül a szép, a kedves, a bevásárlás, a mosogatás, az óvónő, az ápoló, amíg a férfi névmáshoz az okos, a matekot értő, a politikus, az orvos, a horgász, a pénzt kereső, az újságíró, az igazgató, a porszívó kereskedő és az író is. Az ismétlések pedig hiábavaló, ez nem változtat a Google Translate „véleményén”. Másrészt viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a közkedvelt fordító program mesterséges intelligenciát (AI), algoritmusokat használ a minél jobb eredmény elérése érdekében....

Kilógott egy köteg pénz Ciolacu belső zsebéből, az internet már azt is elképzelte, mi lóghatna ki a Kelemenéből...

Kilógott egy jó köteg pénz a PSD elnökének, Marcel Ciolacunak a zsebéből, miközben arról tartott tájékoztatót csütörtök este, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Adrian Oros mezőgazdasági miniszter ellen.  Egy újabb – a valószínűleg ismét sikertelen – bizalmatlansági indítvány benyújtása annyira megszokott már nálunk, hogy az internet népét is teljesen hidegen hagyta, viszont a zsebből kilógó köteg pénz látványa már nem ennyire hétköznapi, így azonnal tovább is gondolták. Itt az eredeti eset:   Ezután pedig következhetnek az internetes népművészet remekei.      ...