Most megnézheted, hogy járt-e a lakóhelyeden Mátyás király...

A tavalyi Mátyás király-emlékév keretén belül jelent meg egy sziper-szuper weblap, amin meg lehet nézni, hogy merre járt életében Mátyás király és második felesége, Aragóniai Beatrix. A weblap kattintva meglepően szép dizájn fogad, amely a MOME techlab munkája. A weblapon Közép-Kelet-Európa korabeli térképén követhetjük 1458-tól 1490-ig, hogy a történelmi források szerint merre járt a két koronás fő, amelyet a térképen kis sárga pajzsok jelölnek, ezekből pedig nyilak ágaznak szerte-szét, attól függően, hogy honnan hová vezetett az útjuk. A jelölés annál világosabb, minél korább járt arra az uralkodó és felesége.   A településekre kattintva láthatóvá válik, hogy pontosan melyik dátumon járt ott az igazságos király, illetve az ehhez fűzött tudományos lábjegyzeteket, illetve a középkori oklevél eredeti szövegét is elolvashatjuk. A weblapot fejlesztő Magyar Nemzeti Levéltár a jövőben szeretné további uralkodókkal is bővíteni a térképet, például Luxemburgi Zsigmonddal és Hunyadi Jánossal. A weblap annak az Időgép mozgalomnak a részének tekinthető, amely a rendelkezésünkre álló hatalmas adatmennyiségből kívánja Európa 2000 éves történetét leképezni. Hasonlóan izgalmas projekt a Budapest időgép weblapja, ahol rá lehet keresni régi budapesti utcanevekre, de ami a legérdekesebb, hogy szinte mindegyik régi háznak meg lehet nézni a korábbi tulajdonosait vagy az építészeti...

A kínos december elsejei pillanatok nem értek véget...

December 1-jei bakiparádénk folytatódik, ezúttal külföldi vendégszereplővel. Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) EB-elnöki csúcsjelöltjének is sikerült nagyot alakítania. Manfred a december 1-jei nemzeti ünnep alkalmával Twitteren gratulált Romániának, csakhogy éppen az ország 100 éves függetlenségéhez: Congratulations Romania with your centenary independence! Wishing all Romanians wonderful celebrations this weekend. Europe needs a strong and ambitious Romania on our path to freedom and prosperity for all. #100Romania #StrongerTogether https://t.co/n63gGzul36 — Manfred Weber (@ManfredWeber) 2018. december 1. Valóban sok európai ország ünnepelte idén függetlenségének centenáriumát, köztük Lengyelország, Finnország és a balti államok, de Románia pont nem tartozik ezen országok...

Tíz egyszerű tanács a centenáriumi ebédhez: a Times New Roman megint leckét ad öniróniából...

A Times New Roman humoroldal „Tíz egyszerű szabály a centenáriumi ebédhez” címmel tett közzé egy listát, amelyben lefektetik azt a tíz alapvető szabályt, amelyet egy románnak be kell tartania, hogy megfelelően ünnepelhesse meg a centenáriumot. Ezek a következőek: Csak semmi disznóhús az asztalon, mert egyébként sincs honnan, hiszen mind elégették őket. Feltétlenül meg kell hívni egy magyart az ebédre, hogy legyen kin nevetni, amikor szóba kerül az asztalnál a centenárium. Esetleg megmondod a magyarnak, hogy hozza ő az ételt, majd ellopod tőle, hiszen így tettek már elődeink is 1918-ban, amikor ellopták tőlük Erdélyt. Különben is: a magyarok étele sokkal jobb, mert pikánsabb és vannak autópályáik is. Minden fogás előtt el kell mondd a himnuszt: „Ilyenek a románok, csak lányok után járnak, legyenek azok bár pirospozsgásak, szőkék vagy kékek.” A centenárium alkalmából egy speciális koktélt kell felszolgálni, amely erdélyi pálinkából, olténiai zaibăr-ből, moldvai bármiből és a Duna vízéből készült. Neve: Centenáriumi Testszaggató. Mindenképpen fel kell szolgálni egy Trianon nevű böffsalátát, amelynek Nagy-Magyarország formája kell legyen – ebből különböző darabokat kell szétosztani az étkezők között, a magyarnak pedig a végén hagyd azt a kis részt, ami megmarad. Ebéd közben csak háromnevű előadó hallgatása megengedett: Nicolae Furdui Iancu, Sava Negrean Brudașcu, Petrică Mățu Stoian és Adrian Copilu Minune. Előveszed a szekrényből az Egyesülés a szerájban című falvédőd és jól látható helyre kiakasztod a lakásban. Desszertnek szintén alkoholt kell felszolgálni, de trikolórt: cseresznyepálinka, sárga köménymag pálinkát és Mona kékszeszt....

A Dónát út végében is összeért Kolozsvár Szászfenessel...

A kolozsvári Dónát út végén körülbelül egy hónapja helyezték ki a Szászfenest jelző településtáblát. Az arra járók közül többen furcsállták a hirtelen feltűnt táblát, mivel alig érnek ki Kolozsvárról, hirtelen máris Szászfenesen találják magukat, miközben a község maga viszonylag messze van még. Az elmúlt időszakba jelentősen nőtt az arra áthaladó forgalom. A Kolozsvárt a környező településekkel összekötő fő útvonalakon az autók ugyanis csúcsidőben legfennebb csak araszolnak, ezért egyre több külvárosi lakos dönt a kisebb mellékutak mellett, hogy ne ragadjanak a dugóban. És az egyik legfontosabb ilyen mellékút a Dónát út vége és annak folytatása, amely a város nyugati részét köti össze az ország legnagyobb községével, a hivatalos adatok szerint 32 ezer lakost számláló Szászfenessel. Erre az útra került ki körülbelül 1 hónapja a településtábla, amiről viszonylag hamar ki tudtuk deríteni, hogy egyszerűen arról van szó, hogy ott már valóban átlépjük Szászfenes határát, és mivel nemrég lakópark is épült a környéken, a településtábla a jogszabályoknak megfelelően kerülhetett a mostani helyére. Vagyis Szászfenes tulajdonképpen már a Dónát út végénél...

Ha ma még nem néztél Európa határainak változásáról szóló videót, akkor épp itt az ideje...

Valószínűleg a történelem iránt rajongóknál találnak be igazán, de azért én is percekig tudom bámulni az Európa határainak változásáról szóló kisvideókat. Meg merem kockáztatni, hogy az alábbi az egyik legjobb, amely mostanában megjelent: 2400 évet ölel át, és ahol van erre vonatkozó adat, mutatja a birodalmak vagy országok változó lakosságszámát is. Akinek van fölösleges 20 perce, az megnézheti a videó hosszabb, uralkodókra lebontott változatát...