Most a legrosszabb az élet? Egy kutatás szerint korántsem...

Az élet szar. De biztos, hogy mindig ilyen rossz volt vagy voltak kivételesen rossz évtizedek az emberiség történetében? Ezt a kérdést tette fel egy nemrég megjelent történelmi tanulmány, amely főképp arra kereste a választ, hogy hogyan változott az európai pénzrendszer a Nyugatrómai Birodalom bukása után.  Az Antiquity folyóiratba publikáló tudósok bizonyítékot kerestek az ezüstfeldolgozásból származó szennyezésre az Alpok mélyén fekvő jégmagokból. Ezzel a tevékenységgel pedig betekintést nyertek az évszázadok során előforduló természeti katasztrófákba és a klímaváltozásba – adta hírül az IFL Science. A kutatók számára világossá vált, hogy az i.u. 536-ot követő évtizedben rohadt nehéz lehetett az élet. “A kezdete volt az egyik legrosszabb korszaknak, amiben élhettél, hanem a valaha volt legrosszabb év volt” – mondta a Science magazinnak nyilatkozó Michael McGormick, aki az említett tanulmány egyik szerzője és a Harvard középkorásza. Ez egy zord korszak volt, nem a véres háborúk vagy a halálos járványok miatt, hanem az időjárás körülményei miatt is, amelyek elterjedt éhínséghez vezettek. Sok elmélet kering arról, hogy miért tört ki ez az éhség, de a legerősebb bizonyítékok abba az irányba mutatnak, hogy egy “vulkanikus tél” következett be, ahol egy vulkánkitörés miatt hamu és a por repült az égbe, eltakarva ezzel a napot egy “rejtélyes felhővel”. Senki sem tudja melyik vulkán volt a hibás, de a dél-amerikai, a mai Salvador, területén található Ipolango vulkánja régóta a fő versenyzők között található. Ennek ellenére ez az új tanulmány azt sugallja, hogy a vulkánkitörés Izlandon történt, mivel az európai jégmagok olyan vulkanikus üveget tartalmaznak, amelyek kémiailag hasonlóak a szerte Európában és Grönlandon talált részecskékhez. A vulkántól függetlenül, a kitörés hatásai széleskörűek voltak. A kitöréssel kezdetét vette a “késő antik kis jégkorszak”, amely globálisan rossz terméssel és éhínségekkel járt. Kínában hóhullás volt nyáron és szárasságok érintették Perut, amíg gael-ír annalék 536-ban a kenyértermés elmaradásáról írnak....

Na, vajon miért vörös a Heineken logóján a csillag? Már28

Na, vajon miért vörös a Heineken logóján a csillag?...

A Heineken logójának egyik legegyedibb sajátossága a rajta található közismert vörös csillag. Ez az jelkép az évtizedek során többször is vita tárgyát képezte. De mit is jelképez itt a vörös csillag? A kérdés az USR nagy felháborodást kiváltó, kommunistaellenes törvénytervezete miatt lett nálunk is aktuális, aminek akár egy sörcímke is áldozatul eshetne. A Heineken sörgyárat Amszterdamban alapították 1864-ben, a terméküvegen látható logót pedig 1883-ban kezdték el használni. Az üvegre akkor, az idők során megszokottá vált ovális matrica került, halványzöld keretben a fekete cégérrel, amin a Pilsener felirat szerepelt, fölötte pedig egy áttetsző, fekete körvonalú, ötágú csillag. De mit jelképez az ötágú csillag? Hát, a Heineken szerint az ötágú csillagot a középkor óta használták a sörfőzdék, és nem jelképeznek mást, mint a sörfőzés öt legfontosabb alapanyagát: víz, árpa, komló, élesztő; az ötödik hozzávaló pedig a „sörfőzés varázsa”. Azóta a logó több változáson esett át, a különböző nemzetközi sörfőzdefesztiválokon elnyert díjakat is feltüntették rajta, de a legnagyobb módosulás az 1930-as években történt, amikor Gerard Alfred Heineken eldöntötte, hogy a fekete cégéren lecseréli a Pilsener feliratot a Heinekenre és, hogy jobban kiemeljék a csillagelemet, vörös csillagra váltották át. De aztán beköszönt a… második világháború. Miután a háború 1945-ben véget ért, az Egyesült Államok és más nyugat-európai országok is – annak ellenére, hogy a háború idején szövetségesek voltak – a bolsevik Szovjet-Oroszországot kockázati tényezőnek, ellenségként kezdték kezelni. A Szovjetunió által használt legikonikusabb jelkép pedig a vörös csillag volt, ezért attól tartva, hogy a Heinekent a szovjetek ún. „kommunizmusával” azonosítják, 1951-ben lecserélték a vörös csillagot egy piros körvonalú, áttetsző csillagra. Ez a logó a Szovjetunió felbomlásáig, 1991-ig volt használatban. Miután a Szovjetunió szétesett, a Heineken ismét visszatért kedvenc csillagához és újból a vörös csillagot kezdte használni. Az azóta eltelt idő azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy valaki újból elő...

Zambia betiltotta a Viagrás energiaitalt Már21

Zambia betiltotta a Viagrás energiaitalt...

A zambiai hatóságok betiltottak egy energiaitalt, miután egy ugandai férfi arra panaszkodott, hogy az hosszan tartó erekciót okozott neki – írja a BBC. Annak ellenére, hogy a Zambiában készült Power Natural High Energy Drink SX nem forgalmazható szexuális segédeszközként, az ugandai egészségügyi hatóságok által végzett vizsgálatok decemberben megállapították, hogy az ital szildenafil-citrátot tartalmaz, ami a Viagra hatóanyaga. Azóta a hírek az ital mellékhatásairól csak fokozták annak népszerűségét. Kennedy Gondwe újságíró a zambiai fővárosból, Lusakából, azt mondta a BBC-nek, hogy a szupermarketekben és az ország utcai árusítói által értékesített üdítőital iránti kereslet megnövekedett. Az újságíró szerint a tilalom ellenére az ital még mindig értékesítésre kerül a főváros üzleteiben. Az ital gyártója, a Revin Zambia, nem nyilatkozott a tilalomról....

A márciuska ereje a kolozsvári buszsofőrökre is hat Már01

A márciuska ereje a kolozsvári buszsofőrökre is hat...

Senki ne mondja nekem, hogy a szerelemnek nincs ereje! Ma március 1-je van és ilyenkor a román népszokás szerint márciuskát (mărțișor) illik ajándékozni, és ez alól nem vonhatja ki magát senki, még az épp szolgálatot teljesítő buszsofőrök sem. Így történt, hogy ma reggel munkába jövet a megállóban simán kiugrott a sofőr márciuskát vásárolni a szíve választottjának, és az egész busz drukkolt neki, hogy jól és főleg gyorsan válasszon. Éljen a tavasz, éljen a...

Megjósolták az időt a marosvásárhelyi állatkert medvéi...

Február másodika Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. Ezen a napon a katolikusok azt a napot ünneplik, amikor a kis Jézust bemutatták az egyháznak. Február második napjához számos népi hiedelem kötődik. Tájainkon ez a nap számít hagyományosan annak a napnak, amikor az állatok felébrednek téli álmukból, és árnyékuk alapján megjósolható a későbbi időjárás. A hagyomány szerint ezen a napon a medve kibújik barlangjából, hogy megnézze az árnyékát. Ha tiszta, derült az idő, és a mackó találkozik az árnyékával, megijed tőle, és visszamegy aludni, mert tudja, hogy még sokáig fog tartani a tél. Ha azonban nem látja meg az árnyékát a borús időjárás miatt, megérzi, hogy a rossz idő nemsokára enyhülni fog és hamarosan vége a télnek.   A Marosvásárhelyi Állatkertben szombaton déltől tartottak időjóslás napot Ursulával és Cocóval, az állatkert két medvéjével. Az ott készült képek alapján úgy tűnik volt árnyéka a medvének, de hogy megijedt-e tőle, arról nincs tudomásunk. Így hát abban a bizonytalan helyzetben vagyunk, hogy nem tudjuk milyen időre is számítsuk az elkövetkezőkben. Dönts te, kedves...