A kórházak újszülöttosztályain mindig nagy a sürgés: kismamák, apák, rokonok tolonganak a folyosókon, virággal, gyümölccsel, ajándékokkal, fényképezőgépekkel. Legtöbbünknek van fotónk arról az első pár óráról is, amiután megszülettünk, eltorzult, ráncos arccal üvöltünk a világba, vagy alszunk, anyánk karjában. Vannak újszülöttek, akikre senki nem kíváncsi a gyermekvédelmi szakembereken kívül. Sírhatnak naphosszat a kórházban, a rendszeres etetésen és pelenkázáson kívül nem törődik velük senki: az egészségügyi alkalmazottak rohangálnak, végzik a dolgukat, a családok pedig minél hamarabb hazamennének saját újszülöttjükkel. Nincs hely, tér, idő érintésre, meghittségre, ölelésre és nyugalomra azoknak a csecsemőknek, akiknek viszont nincs családjuk. Ezek a gyerekek felnőttkorukban soha nem nézegetik majd az első fotóikat a szülészetről, nem röhögnek nagyokat saját ráncos és kopasz fejükön, nem hasonlítgatják arcvonásaikat saját gyerekeikével. Radu Jude egyperces filmje egy bukaresti kórház szülészeti osztályán készült a kórházban elhagyott gyerekekről. A nevük helyén egy népszerű pelenkagyártó reklámja szerepel. “Meg akartam mutatni ezeket a gyerekeket, hogy mindannyian lássuk, tényleg léteznek. Aztán megtudtam, hogy az elhagyott gyerekek neve nem látszhat a filmen, persze abból a meggondolásból, hogy védjük őket – de ez a dolog egyúttal talán azt is jelzi, hogy mindannyian azt szeretnénk, ők ne létezzenek. Vagy el akarjuk felejteni, hogy léteznek” – nyilatkozta a rendező. Ebben lehet valami. Jobban szeret mindenki statisztikákról beszélni az elhagyott gyerekek kapcsán, és kikerülni a lehetőségét, hogy a téma személyessé válhasson. Ugyanakkor a gyakorlat szintjén hatékonyabbnak tűnik azzal foglalkozni, volt-e pelenkázva és etetve a gyerek; a testi szükségletei kielégítésére van intézményesen bejáratott módszer és know how, de hogy azon túl mit kellene, lehetne tenni, a segítő szakmában dolgozók személyes jóérzésén, szakmai felkészültségén és morális elveiken múlik. Romániában minden hat órában kórházban hagynak el egy gyereket; 60 ezer állami gondozásban lévő gyerek hat éven felüli, akiknek kevés az esélyük örökbefogadó családot kapni; egyharmada a gondozottaknak különleges nevelési igényű...

Soha nem volt még ilyen könnyű nosztalgiázni, mint most, hogy a British Pathé közzétette a korabeli filmhíradóit, riport- és dokumentumfilmjeit. A többségükben az 1960-as évekből származó színes és fekete-fehér filmeken mutatják be a romániai életet, a Bukarestben virágot áruló néniket, a medencében labdázó fiatalokat, a mezőgazdasági munkára berendezkedett falusi életet és természetesen az iparosítást is. A képeken pár pillanata még Ceauşescu elvtárs is feltűnik. De olyan különlegességek is láthatók, mint az 1967-es gyerekszoba-bútor divatot bemutató riport, a 138 éves román aggastyán, aki természetesen még ilyen idősen is fosztja a kukoricát, illetve a kolozsvári, kizárólag nőket kiszolgáló étterem. Természetesen a román királyi családról is vannak felvételek, sőt még focimeccset is nézhetünk. A videóknak mindenesetre van egy különösen nyugodt hangulata, ami hosszú percekre képes magával ragadni. A British Pathé filmhíradók és dokumentumfilmek gyártásával foglalkozó vállalt volt. A cég elődjét még 1896-ban alapította a filmgyártás egyik úttörője, a francia Charles Pathé. A vállalat 1910-ben kezdett el filmhíradókat gyártani Londonban, és egészen 1970-ig működött, amikor már a televízió kiszorította a hírszolgáltatók piacáról. A világ minden tájáról származó és közel 85 ezer videót tartalmazó gyűjteményét 2014 áprilisában töltötte fel a Youtube-ra. A romániai vonatkozású anyagaikból válogattunk: (Figyelem! Ez a bejegyzés nagyon sok videót tartalmaz, megnézésük...

A negyedik évad első részét vasárnap bámulhatják az HBO-előfizető szerencsések. Azért, hogy megkönnyítsük a körömrágást és az történtek felelevenítését, összeválogattunk pár játékot és paródia videót. Ne feledjétek, winter is még mindig coming! Itt van kezdetnek két játék. Az egyikkel azt tudjuk meg, hogy melyik házba kellene tartoznunk, a másikkal azt, hogy hogyan halnánk meg a sorozatban. Gondolom, hogy sem az egyik, sem a másik fontosságát nem kell bizonyítgatnom. Ide kell kattintanod a házad megismeréséhez vezető linkhez. Felmerült benned, hogy csatában fognak majd lemészárolni, netán egy esküvőn? Itt találod a szakavatott választ. És itt van két paródiavideó is. Amellett, hogy remekül szórakozhatunk rajtuk, a másodiktól a House of Cards követői is boldogabbak lesznek: Végezetül klikk ide a bónuszért, Galacko kollégám művéért: Amúgy:...