Bár én nagyon ritkán írok a Facebookon hozzászólásokat, de amikor az egyik kedves ismerősöm megosztott egy 1976-os cikket a koronavírusról, egy olyan megjegyzéssel, hogy is van ez?, akkor eldöntöttem, megválaszolom neki. Ennek hozzászólásnak a szerkesztett változatát osztom meg most veletek, mert úgy tűnik, nem csak ő volt fogékony a nagy leleplező cikkre. Szóval akkor tisztázzuk!     A CoviD-19 egy betegség neve, amit a Sars-Cov-2 névre keresztelt vírus vált ki. Ezt a vírus a köznyelv nagyon egyszerűen koronavírusnak nevezi mostanság, és elhagyja a kezdetben még gyakran használt jelzőit. Január környékén még úgy emlegették/emlegettük, hogy az új kínai koronavírus. Egyébként nem csak egy koronavírus van (általában ez nem világos az embereknek), mert a szó egy típust (hivatalosan alcsalád) jelöl. Ehhez az alcsaládhoz tartozó vírusok onnan kapták a nevüket, hogy elektronmikroszkópos képük olyan, mintha a napkoronához hasonló kitüremkedéseik lennének. A Sars-Cov-2 is ilyen koronavírus, ami egyébként azért kapta ezt a nevet, mert a 2000-es évek elején felfedezett a Sars-Cov vírushoz hasonló tünetekkel írták le először. A Sars a Severe Acute Respiratory Syndrome (= Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) rövidítése, míg a CoV a CoronaVirus (= Koronavírus) megfelelője. A CoviD-19, hogy visszakanyarodjak az elejére, pedig Coronavirus Disease 2019 (= Koronavírus-Betegség 2019) rövidítése. A cikk az első (emberben) felfedezett koronavírusokról szól, amik hivatalosan a humán koronavírus 229E és OC43 elnevezést kapták (HCoV-229E, HCoV-OC43). Sajnálom, hogyha nem tudtam sok újdonságot mondani! A címoldali kép a Gerd Altmann munkájának a felhasználásával készült...

Szívmelengető jelenet zajlott le vasárnap a bukaresti Fundeni Kórház udvarán, egy hegedűs a kórház betegeinek húzta el a magyarra Ahogy lesz, úgy lesz című keringőt. Eredetiben Que Sera, Sera (Whatever Will Be, Will Be). A dalválasztás kapcsán voltak kétségeink, de a dal egyik Youtube-os feldolgozásánál nagyon sokan mondták azt, hogy pont így éreznek a koronavírus-járvány kapcsán, tehát a hegedűs ráérezhetett a néplélekre. Astăzi, în curtea spitalului Fundeni, o artistă violonistă, a cântat pentru pacienții spitalului! Tare aș fi vrut să știu cine este pentru a-i mulțumi! Voi bănuiți cine ar putea fi??👍👏😘 Közzétette: Bogdan Orescovici – 2020. május 16., szombat A dal Jay Livingston és Ray Evans szerzőpáros munkája, 1956-ban mutatták be és Alfred Hitchcock Az ember, aki túl sokat tudott (The Man Who Knew Too Much) című bűnügyi filmjében csendült fel először Doris Day előadásában. A szerzőpáros a legjobb dal kategóriában Oscar-díjat is kapott érte. Azóta számtalan feldolgozás készült belőle, magyarul Koncz Zsuzsa énekli. Aki többet szeretne tudni a dalról, annak ajánljuk a róla szóló Wikipédia szócikket, abból még az is kiderül, hogy futballszurkolói változata is...

Az Arcanum Adatbázis Kiadó osztotta meg kedden, pedig az Index már szinte egy hónapja megírta, hogy A Hét című lap 1979. február 16-i számában írták le először magyarul azt, hogy globális felmelegedés. Mint az Index szerkesztője megjegyzi, ez volt az az év, amikor a világ tudósai összegezték a több évtizede gyűjtött adatokat, és rájöttek arra, amit addig csak sejtettek: az emberi tevékenység megváltoztatta a Föld légkörét. Az Arcanum adatbázisa csak előfizetés ellenében érhető el (innen is üzenem, hogy valaki megdobhatna egy előfizetéssel), így kikerestem nektek a Digitékán az említett cikket. A kifejezést a lapszám 10. oldalán találjuk, az Éghajlat 2000-ben címmel jelent meg egy kis dobozos cikk – elméletileg abban szerepelt először leírva a kifejezés, mintegy mellékesen, a Föld hőmérsékletével foglalkozó ismertetés mellett. Utóbbit egy V. J. monogramú szerző jegyzi, ami valószínűleg Veres József monogramja, aki a lap későbbi számaiban is foglalkozott a kérdéssel. A dobozos hírt is valószínűleg ő írta. Az Index Mindeközben rovatának bejegyezése nyilván nem egy tudományos alaposságú munka, egy gyors keresés után egyértelműen kijelenteni, hogy A Hété volt az elsőség, lehet túlzás, de mindenképpen érdekes. Annál is inkább, mert az emberi széndioxid-kibocsátással összefüggő globális felmelegedéssel kapcsolatos első számításokat már 1896-ban napvilágot láttak. Legalábbis ez a történeti áttekintő azt írja. A Business Insider cikke pedig itt arról ír, hogy egy új zélandi újság, a Rodney and Otamatea Times már 1912. augusztus 14-én írt a tudományos rovatában arról, hogy a Föld légköre megváltozik a fosszilis üzemanyag termeléssel összefüggésben. Tehát nemcsak a tudományos közegbe, hanem a közemberekhez is eljuthattak a klímaváltozással kapcsolatos hírek. Ehhez képest az 1979-es dátum elég nagy lemaradásnak...

Minden csíkinek brééking! Aki meg nem az, az most betekintést nyerhet a 2000-es évek végi csíki rapszcéna egyik meghatározó figurájának, Bajnának a munkáiba. Szóval itt van, megérkezett Bajna rapeposzának, a Respekt a vérnek a második része. Ha csíki vagy, akkor a 2010-ben Detty közreműködésével megszületett első rész óta tudod, hogyha a Tudor negyedben jársz, akkor kinek kell adni a respektet. És persze, ha csíki vagy, akkor azt is tudod, hogy respekt jár a városnak, de respekt a spanoknak is, akik veled nyomulnak.  Ugyanakkor emlékezned kell arra is, hogy respekt jár azoknak, akik már elhunytak.  A respekteket géppuska sebességgel durrogtató Bajna ebben a nagy sikerű számban már utal arra az irányvonalra, amelyet máig és egyre erőteljesebben képvisel, amikor azt mondja, “respekt a határon túli magyaroknak, akik a leginkább megtörtek, de meg nem hajoltak”, illetve “respekt a nemzetnek”, majd azzal tromfol rá, hogy “torkom szakadtából ordítom: Vesszen Trianon! / a bitófára veletek, elveszni hazám nem hagyom”. Persze már az erre érzékenyeknek, a cím egyértelmű utalást tesz arra, hogy kinek is jár az igazi respekt (ld. egy vérből valók vagyunk).  Azonban a mély beleéléssel felkarcolt szavak ellenére a műben inkább az egzisztenciális szenvedés domborodik és a bűnös emberiség ostorozásának régi hagyományára történik utalás az olyan énekbetétekkel, mint “a feszületek lángolnak égnek, a bűneink az egekig égnek”. Ha már az énekbetéteknél tartunk, itt érdemes kiemelni Bajna másik stílusjegyét: a rímek ütemesen bevitt veséseinek énekbetétekkel való megtörését, amelyek hol elmélyítik a fájdalmat, hol erőt adnak úgy a lírai én, mint a hallgatóság számára. Nem hiába viszont a 142 ezer megtekintés a számon, hiszen a rímek jól pörögnek és a klip is jól átadja a 2000-es évek végének Tudor negyedi hangulatát (a helyet közelebbről ismerőknek még pontosabb koordinátákkal szolgálhatok, ha azt mondom a Copiloros-életérzést). A Respekt a vérnek 2. azonban elmarad...

Hetek óta lázban ég egész Csíkszereda Ferenc pápa szombati látogatása miatt: megpróbálták helyrepofozni a leromlott vasútállomást, a jóérzésű civilek pedig az elhagyott zöldövezeteket szépítgették. Az előkészületek azonban a napokban váltak intenzívebbé. Olyannyira intenzívvé, mondhatni vészhelyzetté, hogy az ilyen esetek megoldására leginkább alkalmas járművet, egy mentőautót is be kellett vetni. Ugyanis egy helyi járókelő Facebookon közzétett felvételén az látszik, amint a város központjában egy járdára parkolt, valószínűleg használaton kívüli, de jelzésekkel még ellátott mentőautóba gyűjtik össze a frissen lekaszált füvet. És hogy miért pont mentőautóba? Az egyik magyarázat az lehet, hogy a pórul járt zarándokoknak még a betegellátás során is szeretnék megmutatni az igazi  székely életérzést, a nyár elengedhetetlen kellékét, a szénágyban való fekvést. De az is lehet, hogy a megyei mentőszolgálat előtti pázsit rendezésére stílszerűen csak egy mentőautó állt...

Csütörtök éjszaka az RMDSZ politikusai őrt állnak az úzvölgyi katonai temetőben, nehogy a dormánfalviak az éjszaka leple alatt felavassák a katonai emlékművüket. Ez az őrt állás pedig kísértetiesen emlékeztet minket valamire: Night gathers, and now our watch...