Íme az Osztrák-Magyar Monarchiából ittfelejtett bánsági cseh falu, ahol arra büszkék, hogy náluk senki sem lop...

A jelenleg Mehedinţi megyéhez tartozó Tiszafa (Eibenthal) település lakói elképesztően büszkék arra, hogy a faluban senki sem lopja meg a másikat, pedig könnyen megtehetnék. A településen, amely az Almás-hegységben fekszik, és ahová a rossz út miatt csupán heti három alkalommal jár a kenyeres kocsi, az emberek reggel egy szatyorba belerakják a pénzt, azt kifüggesztik villanyoszlopokra, vagy egy főúthoz közeli oszlopra, és ugyanonnan délután, a mezei munkáról hazajövet kiveszik a kenyeret. A helybéliek elmondása szerint még nem fordult elő, hogy valaki ellopja a pénzt, vagy üresen hagyja a kenyeres szatyrot. „Így oldjuk meg, mert másképp nem lehet ezen a vidéken. Nincs bolt a településen, így csak ez a lehetőség maradt. Azt hiszem elmondhatom, hogy ez már hagyomány. Elvesszük a szatyrot, ellenőrizzük a pénzt, elolvassuk a cetlit, ha van benne és belerakjuk a kenyeret. Soha nem fordult még elő, hogy valaki ellopja a pénzt, vagy a kenyeret a szatyorból” – nyilatkozta az Adevărulnak Iovan Giurşa sofőr, aki 5 éve hordja ki a kenyeret a településre. A faluba 1826 és 1830 között telepítették 356 Plzeň, Příbram és Kladno környékéről toborzott cseh telepest, akik erdőkitermeléssel vagy bányászattal kezdtek el foglalkozni. A település lakóinak csaknem fele 1990 után Csehországba települt. Vaclav Masek, a helység plébánosa elmondása szerint a falubeliek rettentően büszkék arra, hogy a településen még soha nem volt szükség rendőri beavatkozásra, valamint elmondása szerint ő is mindig nyitva tartja a garázsa ajtaját, de még soha semmije nem tűnt el. „Csendes emberek vagyunk, nem lopjuk meg a másikat. Itt hagyjuk a szatyrokat felügyelet nélkül és mindig megtaláljuk benne a visszajárót is, ha úgy van” – nyilatkozta az egyik tiszafai lakos. A település lakóinak körülbelül a fele jelenleg már nyugdíjas. Többségük korábban a közeli bányákban dolgozott, most földművelésből és a nyugdíjukból élnek....

A román sajtónak feltűnt, hogy 160 csángó „lakik” ugyanazon a Hargita megyei telken...

A digi24.ro-nak sikerült fölfedeznie magának Háromkútat és igen-igen meglepődtek. A 160 lakost számláló csángó falunak ugyanis az az érdekessége, hogy bár Neamț megyéhez, és közigazgatásilag a Neamț megyei Damuk községhez tartozik, a település magyar lakói Gyimesközéplokon adóznak és ott is szavaznak. A portál beszámolója szerint ez úgy történhet meg, hogy a település magyar lakóinak mind ugyanarra az egy, a faluhoz közeli, de már Hargita megyéhez tartozó telekre szól a lakcíme. A falu lakói azért választották ezt a megoldást, mert így, ha hivatalos ügyet kell intézniük, akkor Hargita megyében inkább találnak olyan hivatalnokot, aki beszél magyarul, mint Neamț megyében – állítja a portál. A damuki polgármester elmondása szerint lehetetlen beruházásokat végrehajtani a faluban, mivel annak lakói egy másik megyében fizetik be az adójukat, és a háromkútiakat semmivel sem lehet rávenni arra, hogy lecseréljék a lakcímüket. A külvilágtól meglehetősen elszigetelt Háromkúton, ahol a Kárpát expressz beszámolója szerint csak 1995-ben gyúlt először villanyfény a házakban, olyan emberek élnek, akikről a gyimesi csángók is úgy tartják, hogy ők a “legcsángóbbak” a csángók...

Johannis biciklizett egyet Bukarestben, lefikázta a fővárosi közlekedést és felbosszantotta a főpolgármestert...

Klaus Johannisnak kedve támadt egy kis kerékpározásra szombat este, hát fogta a hivatalos elnöki biciklit és kigurult vele a bukaresti Herăstrău parkba. De hát ha az ember köztársasági elnök, mégsem biciklizhet csak úgy nyugodtan, élvezve a park fái közé költözött tavaszt, a madarak csicsergését, a fű zöldjét meg ilyeneket. A szemfüles újságírók egyből le is rohanták a köztársasági elnököt, hogy megkérdezzék: – hogy s mint, és mire fel ez a nagy biciklizés? Johannis pedig készséggel és a rá jellemző alapossággal elmagyarázta, hogy hát ő teljesen meg van elégedve a bukaresti tavasszal, csak véleménye szerint a fővárosi forgalom pokoli az évnek mind a négy évszakában. A köztársasági elnök kifejtette, hogy valamit kéne tenni ez ügyben, mármint úgy infrastrukturális szinten, mert ez így nem mehet tovább, másodsorban pedig ő bízik benne, hogy a közeljövőben majd egyre több bukaresti lakos választja a kerékpáron való közlekedést. Az államfő nyilatkozata kiverte a biztosítékot Gabriela Firea bukaresti főpolgármesternél, aki azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a bukaresti közlekedés egy több évtizedes probléma, és már jóval az ő főpolgármesterré választása előtt is az volt, tehát nem ő tehet róla. Továbbá emlékeztette Johannist, hogy Bukarest az Bukarest, nem Nagyszeben ahol, cirka 150 ezer ember él, úgyhogy ezt is vegye figyelembe. Firea nyilatkozatából az is kiderült, hogy a főpolgármester szereti a kereskedelmi csatornák reality műsorait, ugyanis  felajánlotta Johannisnak, hogy a Prima TV-n futó Schimb de mame reality műsor mintájára ők is cseréljenek hivatalt, így Firea lenne a köztársasági elnök és Johannis Bukarest főpolgármestere és akkor majd eldőlne, hogy ki hogy végzi a munkáját. Az elnöki hivatal egyelőre még nem fogadta el, de nem is utasította el a főpolgármester ajánlatát. Amint valamelyik megtörténik cikkünket...

Jósoltak a Marosvásárhelyi Állatkert medvéi...

Ma február másodika van, azaz Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, de nemcsak emiatt jeles nap a mai, hanem azért is, mert a néphagyomány úgy tarja, hogy a medve ezen a napon jön ki a barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél? Engem sem hagyott nyugodni a kíváncsiság, úgyhogy gyorsan fel is hívtam a Marosvásárhelyi Állatkertet, hogy megérdeklődjem, mit „jósoltak” a medvék. Az állatkert aligazgatója, Kopacz András elmondta, hogy ma időjárás-jósló napot tartottak az állatkertben, ahol déli tizenkét órakor „jósoltak” a medvék, és mivel be volt borulva, az állatok nem láthatták meg az árnyékukat, tehát ha hinni lehet a népi hagyománynak, akkor nemsokára jön a tavasz. Kopacz András ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ha a medvék most (d.u. 4-óra) jósolnának, akkor lehet már meglátnák az árnyékukat, mivel gyönyörű napsütéses idő van. Az aligazgató ugyanakkor viccesen hozzátette, hogy ők ezt inkább úgy értelmezték, hogy: hopp, már itt is van a tavasz, amit a medvék  délben...

Bekeményített a tavasz a Transindex udvarán...

Ugyan nem pitypang, de legalább rögtön két kora tavaszi virág is nyílik az udvaron, ahol a szerkesztőségünk van, január középén: a hóvirág és a kankalin. A cikk szerkesztése közben pedig azt is megtanultuk, hogy nincs is olyan, hogy egyszerűen hóvirág, mert összesen 20 fajuk él. A legelterjedtebb a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), ezek virágozhatnak januárban, ha az időjárási körülmények megfelelőek. És ezek őshonosak is, de a kertekben más fajták is nőhetnek, például a pompás hóvirág, a redőslevelű hóvirág és a levantei hóvirág. Mi nem nagyon tudunk különbséget tenni, de ha ezt olvassa egy szakértő, akkor nyugodtan megmondhatja, hogy pontosan melyiket is látjuk a képen. Természetesen a kankalinból is több fajta van, ha jól sikerült meghatározni (a Wikipédia felhasználásával), akkor szártalan kankalin (Primula vulgaris) van a képen. A kankalinok közül talán még a tavaszi kankalin ismertebb, pedig ennek is van legalább 15-20...

Megjött a tél Székelyföldre, már látni is lehet...

Bár már havazott idén ősszel is, de a hétfő esti havazás után lehet az a határozott érzésünk, hogy megjött a tél Erdélybe. Nézzétek:   Sepsiszentgyörgy         Kézdivásárhely         Székelyudvarhely       Csíkszereda   (Fotó: Online Csíki TV Facebook...