Itt van a respektet géppuska sebességgel durrogtató Bajna legújabb száma, a Respekt a vérnek 2....

Minden csíkinek brééking! Aki meg nem az, az most betekintést nyerhet a 2000-es évek végi csíki rapszcéna egyik meghatározó figurájának, Bajnának a munkáiba. Szóval itt van, megérkezett Bajna rapeposzának, a Respekt a vérnek a második része. Ha csíki vagy, akkor a 2010-ben Detty közreműködésével megszületett első rész óta tudod, hogyha a Tudor negyedben jársz, akkor kinek kell adni a respektet. És persze, ha csíki vagy, akkor azt is tudod, hogy respekt jár a városnak, de respekt a spanoknak is, akik veled nyomulnak.  Ugyanakkor emlékezned kell arra is, hogy respekt jár azoknak, akik már elhunytak.  A respekteket géppuska sebességgel durrogtató Bajna ebben a nagy sikerű számban már utal arra az irányvonalra, amelyet máig és egyre erőteljesebben képvisel, amikor azt mondja, “respekt a határon túli magyaroknak, akik a leginkább megtörtek, de meg nem hajoltak”, illetve “respekt a nemzetnek”, majd azzal tromfol rá, hogy “torkom szakadtából ordítom: Vesszen Trianon! / a bitófára veletek, elveszni hazám nem hagyom”. Persze már az erre érzékenyeknek, a cím egyértelmű utalást tesz arra, hogy kinek is jár az igazi respekt (ld. egy vérből valók vagyunk).  Azonban a mély beleéléssel felkarcolt szavak ellenére a műben inkább az egzisztenciális szenvedés domborodik és a bűnös emberiség ostorozásának régi hagyományára történik utalás az olyan énekbetétekkel, mint “a feszületek lángolnak égnek, a bűneink az egekig égnek”. Ha már az énekbetéteknél tartunk, itt érdemes kiemelni Bajna másik stílusjegyét: a rímek ütemesen bevitt veséseinek énekbetétekkel való megtörését, amelyek hol elmélyítik a fájdalmat, hol erőt adnak úgy a lírai én, mint a hallgatóság számára. Nem hiába viszont a 142 ezer megtekintés a számon, hiszen a rímek jól pörögnek és a klip is jól átadja a 2000-es évek végének Tudor negyedi hangulatát (a helyet közelebbről ismerőknek még pontosabb koordinátákkal szolgálhatok, ha azt mondom a Copiloros-életérzést). A Respekt a vérnek 2. azonban elmarad...

Akkora a vészhelyzet Csíkszeredában, hogy már a lekaszált füvet is mentőautóban szállítják...

Hetek óta lázban ég egész Csíkszereda Ferenc pápa szombati látogatása miatt: megpróbálták helyrepofozni a leromlott vasútállomást, a jóérzésű civilek pedig az elhagyott zöldövezeteket szépítgették. Az előkészületek azonban a napokban váltak intenzívebbé. Olyannyira intenzívvé, mondhatni vészhelyzetté, hogy az ilyen esetek megoldására leginkább alkalmas járművet, egy mentőautót is be kellett vetni. Ugyanis egy helyi járókelő Facebookon közzétett felvételén az látszik, amint a város központjában egy járdára parkolt, valószínűleg használaton kívüli, de jelzésekkel még ellátott mentőautóba gyűjtik össze a frissen lekaszált füvet. És hogy miért pont mentőautóba? Az egyik magyarázat az lehet, hogy a pórul járt zarándokoknak még a betegellátás során is szeretnék megmutatni az igazi  székely életérzést, a nyár elengedhetetlen kellékét, a szénágyban való fekvést. De az is lehet, hogy a megyei mentőszolgálat előtti pázsit rendezésére stílszerűen csak egy mentőautó állt...

Az Éjjeli Őrség Úzvölgyében látszik újraszerveződni...

Csütörtök éjszaka az RMDSZ politikusai őrt állnak az úzvölgyi katonai temetőben, nehogy a dormánfalviak az éjszaka leple alatt felavassák a katonai emlékművüket. Ez az őrt állás pedig kísértetiesen emlékeztet minket valamire: Night gathers, and now our watch...

Egyesek a csíksomlyói pápalátogatást látják bele a harmadik fatimai titokba...

A pápalátogatás közeledtével Csíkszeredában a rejtélyek rajongói előbányászták a vészjósló harmadik fatimai titkot és azt az egyházfő ottani látogatásra próbálták meg vonatkoztatni, kisebb rémületet keltve néhány hiszékenyebb városlakóban.  Az említett titkokat az katolikus egyház álláspontja szerint Szűz Mária közölte három pásztorgyerekkel (Lúcia dos Santossal, Francisco és Jacinta Martóval)  a portugáliai Fátima kisvárosa közelében, még 1917-ben. Az összesen három titok tulajdonképpen jövendölés, amelyekből kettőt Lucia 1941-ben kiadott, amikor a Vatikán két, korábban meghalt látnoktársának a szentté avatási perét folytatta. A harmadik prófécia titokban maradt, és csak 2000-ben hozták nyilvánosságra. Lúcia dos Santos (balra) az unokatestvéreivel, Francisco és Jacinta Martóval 1917-ben. Forrás: Ilustração Portuguesa Az első titok a pokol látomása volt, a második titok pedig állítólag a második világháborút jósolta meg. A harmadik titok aggodalmakat keltő része pedig a következő: “Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk ‘valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek’, láttunk egy fehérbe öltözött püspököt ‘akiről úgy gondoltuk, ő a Szentatya’. Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különböző társadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők.” Vannak, akik a leírás alapján azt feltételezik, hogy meredek hegy, tetején a kereszttel, nem más, mint a pápalátogatás helyszíne, a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti nyereg, ahová a pápa és más egyházi személyek igyekeznek fel, mint az elvárható lesz a júniusi eseményen. Igen ám, de a látomás szerint a...

Most a legrosszabb az élet? Egy kutatás szerint korántsem...

Az élet szar. De biztos, hogy mindig ilyen rossz volt vagy voltak kivételesen rossz évtizedek az emberiség történetében? Ezt a kérdést tette fel egy nemrég megjelent történelmi tanulmány, amely főképp arra kereste a választ, hogy hogyan változott az európai pénzrendszer a Nyugatrómai Birodalom bukása után.  Az Antiquity folyóiratba publikáló tudósok bizonyítékot kerestek az ezüstfeldolgozásból származó szennyezésre az Alpok mélyén fekvő jégmagokból. Ezzel a tevékenységgel pedig betekintést nyertek az évszázadok során előforduló természeti katasztrófákba és a klímaváltozásba – adta hírül az IFL Science. A kutatók számára világossá vált, hogy az i.u. 536-ot követő évtizedben rohadt nehéz lehetett az élet. “A kezdete volt az egyik legrosszabb korszaknak, amiben élhettél, hanem a valaha volt legrosszabb év volt” – mondta a Science magazinnak nyilatkozó Michael McGormick, aki az említett tanulmány egyik szerzője és a Harvard középkorásza. Ez egy zord korszak volt, nem a véres háborúk vagy a halálos járványok miatt, hanem az időjárás körülményei miatt is, amelyek elterjedt éhínséghez vezettek. Sok elmélet kering arról, hogy miért tört ki ez az éhség, de a legerősebb bizonyítékok abba az irányba mutatnak, hogy egy “vulkanikus tél” következett be, ahol egy vulkánkitörés miatt hamu és a por repült az égbe, eltakarva ezzel a napot egy “rejtélyes felhővel”. Senki sem tudja melyik vulkán volt a hibás, de a dél-amerikai, a mai Salvador, területén található Ipolango vulkánja régóta a fő versenyzők között található. Ennek ellenére ez az új tanulmány azt sugallja, hogy a vulkánkitörés Izlandon történt, mivel az európai jégmagok olyan vulkanikus üveget tartalmaznak, amelyek kémiailag hasonlóak a szerte Európában és Grönlandon talált részecskékhez. A vulkántól függetlenül, a kitörés hatásai széleskörűek voltak. A kitöréssel kezdetét vette a “késő antik kis jégkorszak”, amely globálisan rossz terméssel és éhínségekkel járt. Kínában hóhullás volt nyáron és szárasságok érintették Perut, amíg gael-ír annalék 536-ban a kenyértermés elmaradásáról írnak....

Miért néztek meg egy orosz animációt 3,5 milliárdan a Youtube-on?...

Hétfőnként szoktam kocsmakvízre járni, és tegnap este végre úgy éreztem, hogy van egy testhezálló feladat. A legnézettebb Youtube videókat kellett sorrendbe rendezni, és mivel amúgy is szoktam ilyen híreket írni (például itt és itt olvashattok erről), azt gondoltam menni fog. És ment is, az első ötből négy pipa, csak éppen van egy orosz animációs sorozat, aminek az egyik epizódját 3,5 milliárdan nézték meg. Miért? És hogyan? Még mielőtt választ várnátok a kérdésre, elmondom, hogy én sem tudom a választ, bár megpróbáltam utána járni. Szóval, ha valaki tudja, nyugodtan megmondhatja. Az animációs sorozat magyarul Mása és a medve néven fut, és egy csintalan kislányról szól, aki különböző feladatokkal néz szembe, amelyekbe rendszerint egy medve is belekeveredik, aki a barátja. Egy-egy epizód 6-7 perc körül van, és kedves történetet dolgoz fel, amiből a gyerekek természetesen tanulhatnak valamit. Az animációt 25 különböző nyelvre fordították le, magyarra is többek között, és a Wikipedia szerint több mint 100 országban vetítették. De fent van például a Netflixen és Youtube-on is. Az eddigi három évad alatt összesen 76 epizódot vetítettek, és a Youtube-on mindenik nézettsége több száz millió felett van. Mindez annak ellenére, hogy a videómegosztón hivatalosan csak oroszul van fent, feliratot is csak angolul lehet rátenni. Ismerve a mesék roppant népszerűségét a Youtube-on (a magyar Youtube-on is a KerekMese nevű csatornának van/volt a legtöbb videómegtekintése) ezt még valamennyire meg is értem, de akkor is, mitől lett az első éved 17. epizódjának, aminek magyarul a címe A katasztrófa receptje, 3,5 milliárdos nézettsége? Közel sincs ekkora nézettséggel egyetlen rész sem a videómegosztón. A második legnépszerűbb 1,2 milliárdos nézettséggel a Bon Appétit! című epizód, míg a harmadik a Mosónap is elérte már az 1 milliárdot. Beteszem ide a legnépszerűbb epizódot: Egyébként, ha a Transindex legutóbbi, egy hónappal ezelőtti hírét néztem volna a legnézettebb videókról, amihez...