Új trend lehet a komolyzene-előadók körében, hogy az intézmény falai közül kiviszik a köztérre a művészetüket. Miután a Kolozsvári Magyar Opera tartott ízelítőt a Iulius Mallban, most a Nagyváradi Állami Filharmónia is kipróbálta, mit szólnak a járókelők a Carmina Buranához és egy rögtönzött hangversenyt tartottak nekik. Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez? A lényeg, hogy...

A mai nap kedvence a szerkesztőségben egyértelműen a Peter Boldizsar nevű Youtube-felhasználó, aki az elmúlt napokban két olyan videót töltött fel, amelyekben híres filmekre szinkronizálta egy-egy híres magyar vers szavalatát. A röhögés mellett figyeljünk a finom részletekre is:  Sly a Rambóban iszonyat szenvedéllyel teszi fel a költői kérdést, miszerint ki viszi át a szerelmet, Al Pacino pedig a kis szégyellős fiúcskát lassan feloldja gyengéd szavalatával arról, hogy nem tudja már, milyen volt szőkesége. vers – Nagy László: Ki viszi át a szerelmet? vers – Juhász Gyula: Milyen volt (A találatért köszönet Márkus...

Tavaly valamiért lekéstem a What Does The Fox Sayt, már legalább két hete sláger lett, amikor észrevettem, pedig állítólag el is küldték nekem a linket korábban, csak nem néztem meg. Aztán persze már nem lehetett elkerülni, és magát az Ylvist is elkezdték ajánlgatni, mégsem ugrottam fejest beléjük – egészen tegnap estig. De akkor nagyon, és nem tudok lekattanni. A norvég testvérpár, Vegard és Bård Ylvisåker gyönyörű bergeni pörgetett r-jeikkel tökéletesen uralják a parodizált stílusokat, és közben a lehető legnagyobb baromságokról énekelnek, amikhez képest a róka beszédének kutatása teljesen értelmes értekezés. A prímet eddig a Stonehenge viszi, amelyben a norvégok poprock-balladai stílusban dalolnak arról, hogy a sikeres talkshow-vezető még a kocsiját is odaadná, ha megfejthetné a Stonehenge titkát. Hatalmas születésnapi torta? Börtön, amelyből könnyű megszökni? Esetleg két unatkozó kőkorszaki csávó munkája? Még az intim pillanatokban is erre gondol. Aztán ott van a Someone Like Me, amely bár Adele-t idézi címben, teljesen tipikus musicaldal, de a refrénben jön a csattanó, amit nem árulok el: Teljesen stupid, ennélfogva irtó vicces a Work it, amelynek első részéből megtudhatjuk, hogy amikor megdolgozásról énekelnek, az igazából a szexről szól, és nem “hagyományos munkavállalási helyzetről”, a második rész meg laza átkötéssel egy jacuzzi-imádó mindennapjait énekli meg. A politikusok se úszták meg: van egy nagyszerű daluk Jan Egeland norvég munkáspárti politikusról, amelyben felvonul a teljes politikai osztály, Jens Stoltenberg korábbi miniszterelnökkel együtt. A videóból a kedvencem az öltönyösbalett. Végül, ha már úgyis az egész Ylvis-jelenséggel kicsit elkéstem, itt egy szívmelengető norvég karácsonyi dal is, amelyben összegyűl a család, ragyognak a csillagok, együtt vacsoráznak, majd az apuka hamis halálhíreket visz random...

Biztosan próbáltátok már, hogy tudjátok-e egyszerre egyik kezetekkel paskolni a fejeteket, a másik kezetekkel körkörösen simogatni a hasatokat. Elsőre sosem sikerül, de némi gyakorlással megtanulható. Na de mennyi gyakorlás kellhet ahhoz, hogy zenélj, közben masírozz, és figyeld a többi 184 zenekari tag zenéjét és mozgását? Az Ohio State University marching bandje (jobb híján menetelő fúvószenekarnak fordítom) rendszeresen lepi meg ötletes tematikus koreográfiákkal az egyetemi focicsapat meccseire kilátogatókat, pár hete pedig ezzel a sikerfilmes összeállítással rukkoltak elő, amelyben van Superman, Harry Potter, Gyűrűk ura, A Karib-tenger kalózai, és Jurassic Park is. Vagyis egy óriási, ha jól számoltam, 184 zenélő emberből kirakott T-Rex, amely addig lépeget, amíg utoléri és bezabálja a 185. zenekari tagot....