A Csíkszeredát egy hatalmas lyuk tartotta napokig lázban. A közösségi oldalakat úgy elárasztották a viccesebbnél viccesebb mémek, mint a köd a Csíki-medencét, s láss csodát, hétfő délutánra eltüntették az emberek által csak kráternek becézett lyukat . A város Székelyudvarhely felé vezető, felújítás előtt álló, igencsak rozoga vasúti felüljárón a napokban keletkezett egy hatalmas lyuk egy beszakadt esővíz-akna miatt. A most már helyreállított akna annyi kreatív energiát szabadított fel a város lakóiban, mint eddig talán semmi más. Lássunk hát párat a csíki mémtermésből! Reméljük a lyuk betömésével nem párolog el a kreatív szellem a város...

A képen egy lótusztermés látható – egyeseknek. Másoknak maga a borzalom. Valószínűleg kevesen hallottak erről az első hallásra inkább nevetségesnek tűnő fóbiáról, pedig egyes kutatások szerint viszonylag gyakori: az emberek 16%-a vallotta magát érintettnek egy néhány éve készült felmérésben. Ennek ellenére egy hivatalosan még el sem ismert specifikus fóbiáról van szó, és biztosan szükség lesz még néhány lyukfóbiától szenvedő pszichológusra és kutatóra ahhoz, hogy komolyabban vegyék a jelenséget. A tripofóbia lényege, hogy a kisebb, sűrűn elhelyezkedő, szabálytalan lyukak alkotta mintázat látványa borzasztó émelygést, undort vált ki az emberben. A gyakori tünetek a között van a hányinger, szédülés, heves szívdobogás, migrén, verítékezés vagy egyenesen pánikroham. Az alábbi videóval letesztelheted, hogy érintett vagy-e: Súlyosabb esetben ezt a reakciót pl. egy szivacs vagy egy buborékos csokoládé látványa is kiválthatja, de szerencsére az átlagos fóbiásnak ennél azért több kell a kiboruláshoz. A legdurvább hatást azonban ennek a mintának a bőrfelületre való ráhelyezése okozza (akár photoshoppal, vagy valamilyen más módszerrel), ettől minden tripofóbiásnak kikapcsol az agya, és átadja magát a totális, ösztönös irtózásnak és a menekülési kényszernek. (Ilyen videót a saját és a fóbiás olvasóink mentális egészsége érdekében inkább nem teszünk be, de aki elég bátor, itt megnézheti.) A tudósok szerint a szervezet által kiváltott reakció biológiai undoron alapul, nem pedig valamilyen tanult, kulturális félelmen. De hogyan alakult ki egyáltalán? Éppen olyan ősi félelemről van szó, mint pl. a kígyók és a pókok esetében: a mintázat egy mérgező állatra emlékeztet, amitől valamikor nagyon fontos volt óvakodnunk. Ilyen mintázata van például a kékgyűrűs polipoknak (amelyek a világ legmérgezőbb állatai közé tartoznak), és jellemzőjük a közepén erősen kontrasztos lyukminta.  De léteznek más mérgező fajok is, amelyek hasonlóan színezettek, így bizonyos skorpiók, pókok vagy kígyók is. A lyukrendszerek látványától való irtózás tehát az evolúciós adaptáció mellékterméke. És valamilyen szinten mindenkibe bele van kódolva,...