Úgy kezdődött, hogy a bő másfél hét múlva kezdődő Nobel-szezonról eszembe jutottak az IgNobel-díjak, amik amellett, hogy tudományos igényességgel készült kutatásokat ismernek el, amelyet komoly szaklapok közölnek, egy átlagember számára még viccesek is. Innen már csak egy keresésre volt kideríteni, hogy idén már átadták az IgNobel-díjakat – épp amikor én a megérdemelt szabadságomat töltöttem, ezért lemaradtam róla – és román érintettség is van benne. Na, nem a kutatóinkat díjazták, hanem az egyik kutatásban említik az országot, és gondolom, a címből sejtitek, hogy miről is van szó. A most már IgNobel-díjas kutatók kiderítették ugyanis, hogy a román lej bankjegyei tartják meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, és ebben a bankjegy gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas. A közgazdaságtani kategóriában – nyilván ebben, nem is élettaniban – díjazott nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy melyik ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. A kutatásból az derül ki, hogy a hamisítást megakadályozó műanyagból mennyiségével összefüggően nő a kórokozók száma is a bankjegyeken. Egyébként nem csak Romániában készülnek ilyen műanyag felhasználásával a bankjegyek. Románia Európában elsőként 1999-ben tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára. Talán még vannak, akik emlékeznek rá, hogy 1999 augusztusában lezajlott teljes napfogyatkozás apropóján piacra került 2000 lejes volt az első olyan bankjegy, amely műanyagból készült. Egy évvel később pedig az összes forgalomban lévő címletet lecserélték, mert a papírpénzzel ellentétben hamisításra csaknem alkalmatlan, négyszer hosszabb életű, és anyaga miatt újra is hasznosítható. És most már azt is tudjuk, hogy jobban megmaradnak rajta a fertőzőképes baktériumok. A műanyag bankjegyekre elsőként 1988-ban Ausztrália tért át, majd például Costa Rica és Brazília is bevezette. Azóta több tucat országban használnak műanyagból készült bankjegyeket.     Még visszatérek egy kicsit az igNobel-díjakra, mert megéri. Orvosi kategóriában Silvano Gallus nyert díjat azzal a kutatásával, amelyben – az eredeti...

Összefüggés találtak a férfi mellszőrzet és az intelligencia között, mondjuk még az internet előtti korban, 1996-ban publikálták az erről szóló tanulmányt, de a pszichológiai kutatásokat feldolgozó Psy Blog csak a napokban közölte. És 1996 olyan rég volt, hogy gondolom azóta ti is elfelejtették, ezért felfrissítem ennek a szuper kutatásnak az emlékét, a szőrös mellkasúak örömére. Mert Aikarakudy Alias pszichológus megállapítása szerint a férfiak szőrös mellkasa magasabb intelligenciát jelez, és a szőrös mellkas gyakoribb az olyan a magasan képzett férfiak körében, mint az orvosok. Megállapította, hogy az Egyesült Államokban a rezidens orvosok 45 százalékának van nagyon szőrös mellkasa, ezzel szemben a népesség körében a nagyon szőrös sokkal ritkább, csak a férfiak 10 százalékának van bozontos mellkasszőrzete. De hasonlót tapasztal a műszaki hallgatók körében is. A jobb eredményeket elérő hallgatóknak több testszőrzetük volt, mint a gyengébben teljesítőknek. De a kutató nem érte be ennyivel, mert ezután a magas intelligenciájú embereket tömörítő Mensa egyesület 117 férfi tagjának testszőrzetéről szóló adatokat is kielemezte, és azt találta, hogy az átlagosnál szőrösebb testük van. Sőt, a legintelligensebbeknek még a hátuk is szőrös volt! De ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden intelligens ember feltétlenül szőrös kell legyen – jegyzi meg a Psy Blog. Példának a világ egyik legintelligensebb férfijának tartott Einsteint hozza fel, aki állítólag nem nagyon volt...