Öveket becsatolni, alámerülünk a román politikai összeesküvés-elméletek magyarokat érintő részleteibe...

Az én Odüsszeiám akkor kezdődött, amikor utána akartam járni Lucian Boia történész “szekus-ügyének”. Ez többé-kevésbé sikerült is, de az volt az ára, hogy kénytelen voltam mindenféle oldalakat átböngészni. És akkor egyszer csak ott állt előttem minden-mindennel összefüggésbe rendeződve. Megértettem, melyek azok az általam eddig nem ismert titkos szálak, amelyek összetartják a román közéletet. Történetünk közvetlenül a rendszerváltás után kezdődik, habár, ha jobban belegondolunk talán még azelőtt. 1989. december 31-én nagy volt a nyüzsgés a bukaresti Intercontinental Hotelben, hiszen az ország első civil szervezetének alapítói készültek megmutatni magukat a nyilvánosság előtt. A Csoport a Társadalmi Párbeszédért (Grupul Social pentru Dialogul Social – GDS) alapítója – az Evenimentul Zilei “lelepző cikke” szerint – két, idegen hatalmaknak kémkedő személy volt. Az egyikük Silviu Brucan, aki a KGB-nek kémkedett, nem mellesleg meg a Nemzeti Megmentési Front (FSN) tótumfaktumának számított. A másikuk pedig Alin Teodorescu – és itt kapaszkodjanak meg! – magyar kém volt. A lap állítása szerint Teodorescut Horváth Andor erdélyi magyar esszéíró, műfordító, szerkesztő szervezte be, még a nyolcvanas években a Román Akadémia Világgazdasági Intézetében. Az egész pedig onnan derült ki, hogy Teodorescu gyenge kémnek bizonyult és lebukott. Az Evenimentul Zilei tovább fűzve a szálakat, azt is kiderítette, hogy Horváth Andort és Teodorescut kicsit később ott találjuk a GDS megalapítása körül is bábáskodó – dobpergés! – Soros György alapítványában. Horváth részt vett a szervezet megalapításában, míg Teodorescu 1990-től 1996-ig volt az alapítvány tanácsának elnöke. Az összeesküvések kusza tengerében a magyar vonulat 2004-ben bukkan fel újra, amikor Teodorescut kinevezik Adrian Năstase akkori miniszterelnök “kancelláriájának” miniszteri rangú vezetőjévé. Kinevezése után három nappal pedig, csodák csodája, Năstase jóváhagyja az aradi Szabadság-szobor újraállítását. Az összefüggést szállító Evenimentul Zilei szerint az emlékmű egyébként arról a tizenhárom aradi tábornokról emlékezik meg, akik 40 ezer (!) román parasztot mészároltak le. A konteó-hívők bánatára a...