A román sajtónak feltűnt, hogy 160 csángó „lakik” ugyanazon a Hargita megyei telken...

A digi24.ro-nak sikerült fölfedeznie magának Háromkútat és igen-igen meglepődtek. A 160 lakost számláló csángó falunak ugyanis az az érdekessége, hogy bár Neamț megyéhez, és közigazgatásilag a Neamț megyei Damuk községhez tartozik, a település magyar lakói Gyimesközéplokon adóznak és ott is szavaznak. A portál beszámolója szerint ez úgy történhet meg, hogy a település magyar lakóinak mind ugyanarra az egy, a faluhoz közeli, de már Hargita megyéhez tartozó telekre szól a lakcíme. A falu lakói azért választották ezt a megoldást, mert így, ha hivatalos ügyet kell intézniük, akkor Hargita megyében inkább találnak olyan hivatalnokot, aki beszél magyarul, mint Neamț megyében – állítja a portál. A damuki polgármester elmondása szerint lehetetlen beruházásokat végrehajtani a faluban, mivel annak lakói egy másik megyében fizetik be az adójukat, és a háromkútiakat semmivel sem lehet rávenni arra, hogy lecseréljék a lakcímüket. A külvilágtól meglehetősen elszigetelt Háromkúton, ahol a Kárpát expressz beszámolója szerint csak 1995-ben gyúlt először villanyfény a házakban, olyan emberek élnek, akikről a gyimesi csángók is úgy tartják, hogy ők a “legcsángóbbak” a csángók...

Jöttem egyet mecseregni! Már25

Jöttem egyet mecseregni!...

Tegyük csára a kalapot! – mondja a fiatalember, aki onnatt jött, ahova még a légy es csak hébe-hóba jár, nyaralni. Már ennyiből is látszik, hogy a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató emberére akadt. Sőt, csángójára. A kósteleki Vaszi Levente azután, hogy elmagyarázta, hogy a kocsma csángóul bodega és a bodega az énekléssel úgy függ össze, mint a biblia az egyházzal, röviden elő is ad egy igazi, vérből jövő, füttyögtetős-éneklős ízelítőt a tarsolyában lévőkből.     És így tud énekelni:...