Mi lenne, ha ma gyorstalpalót tartanál filozófiai paradoxonokból? jún10

Mi lenne, ha ma gyorstalpalót tartanál filozófiai paradoxonokból?...

Immár kisfilmeken is megnézheti a legismertebb filozófiai paradoxonokat az, akinek eddig nem volt ideje/kedve olvasni. A paradoxonok hibás előfeltevésen vagy következtetéseken alapuló, emiatt különös eredményre jutó állítások halmazai. Azért érdekesek, mert számos matematikai, filozófiai és tudományos felfedezéshez vezetett tanulmányozásuk. Akhilleusz és a teknős A nagypapa paradoxon A Searle-féle ‘Kínai szoba’ Hilbert és a hotel paradoxon Ikerparadoxon Schrödinger macskája Gyűjtés: brainpickings via Open...

Kis japán mentalitás villantás: nintai ápr23

Kis japán mentalitás villantás: nintai...

Közel három éves az a levél, amit itt közzéteszek. Tisztázó válasz volt arra, amit egy rossz japán krimiben olvastam és nem értettem. Hogy tudniillik a nyugatiak elfogadni próbálják a tragédiákat, a keletiek pedig úgy állnak hozzá, hogy csak ki kell bírni és egyszer minden megoldódik magától. Azt nagyon jól értettem, hogy a nyugatiaknak milyen arzenáljuk van a tragikum elfogadására. Lásd például ezt itt: Gabriel Liiceanu – Tragicul. O Fenomenologie a Limitei și Depășirii. Lenyűgöző europoid gyűjtemény. De ezt a keleti dolgot nem értettem. Rákérdeztem, tisztázódott. Az alábbi levél tehát válasz a kérdésemre. Szerzője már nem él, hatalmas űrt hagyott maga után, és ez nem egyszerűen csak szólam. Az egyik legszelídebb lény volt, akit valaha ismertem. Ezt írta: Az ázsiai mentalitás alapján minden csak ideiglenes, minden változik és alakul, nincs legjobb, csak pillanatnyilag legjobb, vagy legrosszabb. A jó után jöhet a rossz és megint a jó, utána a meg jobb, és az annál is jobb, és utána megint a legrosszabb, de nincs végállomás. Ez egy állandó körforgás és átalakulás. Nincs örök állapot, csak átalakuló. Ezért nagy erény a türelmesség az ún. “nintai” 忍耐(=perseverance〈辛抱〉 patience〈忍苦〉 endurance). Tehát kibírni erény: úgysem tart örökké a rossz. Ha ehhez hozzátesszük a buddhista gondolkodást, akkor minden, ami veled történik, az az ún. ok-okozati karma dolog. A jóért is, meg a rosszért is, te vagy a felelős. Legyél jó, és minden megoldódik. Ez a karmás gondolkodásmód jól hangzik, de szerintem veszélyes is egyben. Olyan, mint az orvosság. Ha okosan veszed be, akkor gyógyít, de ha túl keveset vagy túl sokat veszel be belőle, akar meg is ölhet. Most, hogy nyakig benne vagyok a buddhizmusban, olyan dolgokat és problémamegoldásokat látok, amik néha nem tetszenek. Mert például, mit mondjon egy mozgássérült? “Én rossz ember (vagy állat, növény) voltam előző életemben, ezért most így...

Svájc – hogy tud így működni? jan13

Svájc – hogy tud így működni?

Individualisták, túlszabályozzák az életük, pedantériások, hiperracionálisak. Csoki, bicska, hegyek, koboldok, manók, Tell Vilmos, Heidi. Drága minden. Defláció. Sokat dolgoznak, bankok bankok hátán, elfekvő vagyonok lerakata, minimális állam. Nemzetközi bohémok menekülőhelye, dadaizmus, Cabaret Voltaire. Biztonságot nyújt és frusztráló egyszerre. A legtöbb, amit kulturálisan adtak a világnak: Dj Bobo. Ja, és a Helvetica betűtípus. Diszkrét menedék a gazdagok pszichoanalíziséhez. Jung, Nietzsche. Semlegesek, nem implikálódnak. S mi még? Hogy áll ez össze? Összeraktam az építőkockákat és nem állnak össze, ezért Svájc kicsit a rögeszmémé vált. Szétfejlődik, mégis egységes az irány, komplex, de az elvek mintha tisztábbak lennének, mint bárhol Európában. Ami lenyűgöz, hogy a svájci identitás milyen erős és ezzel nincs ellentmondásban a szintén nagyon erős, helyi identitás. Ami nálunk meghasonulás, ott banális evidencia. A svájci termékeken mindenhol ott a felségjelzés. A borítékos cukron is nagyon Svájc van. Hogy lehetséges egy olyan ország, mint Svájc? Egy levelező társamtól, az ott élő Gyarmati Zoltántól egy olyan mentalitás-jelentést kaptam, ami számomra jelentősen élesítette a képet. Egyik levelét osztom itt meg, köszönöm, hogy hozzájárult a közléséhez.   {Bevezetés Svájcba} Svájc nem nemzetállam, ami Kelet-Európában a XIX. századtól az uralkodó államszerveződési elv lett. Négy eltérő kultúrájú és nyelvű nép fogott össze, hogy államot alapítsanak az Alpokban és annak környékén. Ebből következik egyrészt, hogy az egyes földrajzi területeken lényegesen eltér a kultúra. Bázelt ismerem jobban, Genfet kevésbé. A két kanton mintha két külön ország lenne, és emiatt a tapasztalatom miatt fontos leszögeznem, hogy nehéz általánosítani az egész országra. Hatalmas különbségek vannak az egyes kantonok között és a kultúrát alapvetően meghatározza a nyelv és a városiasság. Ne felejtsük el, hogy a lakosság nagy része vidéken él és élénken őrzi népi hagyományait. Másrészt az összefogás határozza meg az ország egészének működését. A középkorban egy a Habsburg uralkodók elleni adóügyi nézeteltérés vezetett az első három kanton összefogásához. Azóta folyamatosan ezen az összefogáson múlt az ország léte, és ez meghatározta az emberek gondolkodását. Egymás ellen nem cselekednek, nem hazudnak, nem csalnak. Hiszen saját bőrükön megtapasztalták a fogoly dilemma leckéjét, hogy ha a másik kárára próbálnak előre jutni, az pillanatnyi előnyhöz juttathatja a egyént, ugyanakkor veszélybe sodorja az egész közösséget. Ebben az összefogásban vonulnak a seregbe és gyakorlatoznak a minden nap bekövetkezhető német-francia invázió ellen több száz éve. És ha valakivel ott áll az ember az arcvonalban, annak a magánéletben sem lopja el a biciklijét, mert kínos lehet később, ha ez az ember nem fedezi a hátát mikor rosszra fordulnak a dolgok. Svájcban ma is minden sorköteles férfi rendszeresen bevonul a seregbe gyakorlatozni és ez az élmény összeköti az embereket. És ismét fontos megjegyezni, hogy a legtöbben vidéken élnek, ahol mindenki ismer mindenkit. És itt a bizalmon alapszik az egész társadalom működése. Mindenki tud mindenkiről mindent, és számon is kérik a delikvensen, ha nem az elvárásoknak megfelelően cselekedett. Itt, amiben a legjobbak az emberek, hogy mindent együtt és egyszerre csinálnak. Amit pedig csinálnak, azt csakis tökéletesen teszik. Itt az állam az emberek összessége: az állam értem van, mert én is az állam része vagyok. Mindenről együtt döntenek, felnőtt módjára. Vita csak a döntés előtt van. Mindenki hozzászólhat és mindenki részt vehet a döntésben. De utána nem kérdés a szabály követése. Ha eldöntötték, hogy nem lehet a kutyát a kertben tartani, akkor mindenki beviszi másnaptól a házba éjszakára. És nem azért, mert valaki ellenőrzi, hanem mert ebben állapodtak meg. Persze általában a renitenseken a szabályszegést keményen leverik. A büntetések pedig mindenhol nagyon kemények. A közlekedési bírságoknál például figyelembe veszik a vagyoni és jövedelmi helyzetet, és százalékosan is kivethetik a bírságot. Több tízezer frankos büntetésre is lehetőség van egy gyorshajtás esetén. Szerintem ez az összefogás és perfekcionizmus az ország sikererének a titka. Ha viszont megfordítod a dolgot, akkor épp az ellenkezőjét látod. Akik nincsenek benne a körben és idegenek, azokkal akár nyíltan ellenségesek. Külföldi rendszámtáblával, angolul kommunikálva ne sok jóra számítson az ember. Ami a kultúrát illeti, Bázel az alternatív kultúra, a rock, a jazz és a foci városa. Az emberek biciklivel járnak, a...