Le kellene dönteni az erőszak szobrait? De mi számít annak? jún12

Le kellene dönteni az erőszak szobrait? De mi számít annak?...

Az Amerikában megtörtént súlyos rendőri visszaélés és gyilkosság miatt a világ számtalan pontján megerősödni látszik az antirasszizmus, aminek hatásai elérték a szimbolikus politizálás – a kultúra – szféráját is. Ennek egyik vetülete, hogy például a HBO levette a műsoráról az Elfújta a szél című filmet, mivel az etnikai és rasszista előítéletekkel van tele. Másik és még meghatározóbb hatása, hogy számos köztéri szobrot eltávolítottak, letakartak, megrongáltak vagy felirattal láttak el a tüntetők, mivel az olyan embereknek állított emléket, akik dokumentáltan rasszista, kolonialista, rabszolgatartó eszméket képviseltek és/vagy gyakorlatokat működtettek. A jelenség főként az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van jelen, ahol a tüntetők mát több mint 100 köztéri – s most már vitathatóan “köztiszteletnek” örvendő személyt ábrázoló – szobor eltávolítását kérik. A szoborrombolások éles vitákat generáltak a közösségi médiában is, ahol a szobrokat védők gyakran teszik fel azt a retorikai kérdést, hogy: „akkor milyen szobrok maradjanak?”, hiszen a történelmi korokban szinte mindvégig jelen volt az elnyomás valamilyen formája. Az utóbbi napokban népszerűvé vált egy példa arra, hogy a tüntetők szerint milyen szobrok kellenének inkább. A szobor címe: A neonácit kézitáskájával fejbevágó nő. A köztéri szobor története egy 1985-ös tüntetéssel kezdődött, amikor Svédország egyik településén, Växjöben felvonultak az Északi Birodalom Párt (Nordiska rikspartiet, NRP) neonáci párt tagjai. A demonstráció közben egy járókelő nő a kézitáskájával fejbe ütötte az egyik zászlóval vonuló neonácit. A helyszínen lévő fényképész, Hans Runesson lencsevégre kapta a jelenetet – a fotó számtalan díjat nyert azóta, ez lett az „év fotója”, majd az „évszázad fotója” címet is megkapta. A fotó a felvonulás másnapján jelent meg egy vezető svéd napilapban, majd több angliai sajtóorgánum is átvette és leközölte a tüntetésről való tudósítás mellett, azzal a szöveggel, hogy: „elszabadult az ártatlan tüntetők elleni erőszak”. A fotón szereplő 38 éves nő a fotó megjelenése után...

Túl messzire ér-e a keze Márton Áron készülő csíki szobrának? jún05

Túl messzire ér-e a keze Márton Áron készülő csíki szobrának?...

Szerdán Sárpátki Zoltán szobrászművész csíkszeredai műtermében bemutatta a Csíkszereda főterére készülő Márton Áron szoborcsoport agyagváltozatát. Az alkotás a püspök életnagyságúnál is nagyobb (260 cm-es) szobrán kívül egy bérmálkozás szentségét fogadó lányt és bérmakeresztanyját ábrázolja, és a művészeti iskola szomszédságában fog állni. A sajtóban megjelent fotón – valószínűleg a szülővárosom miatti túlzott aggódás miatt – feltűnt, hogy Márton Áron szobrának mintha túl hosszú lenne a karja. Lemodelleztem, hogy győződjek meg igazamról, és… hát nincs igazam. A szobor anatómiailag rendben van, a kar csak egy picivel hosszabb a “szabványosnál”, de nem groteszkül túlméretezett. És előre elnézést kérek azoktól, akik úgy gondolják, egy gif készítése megszentségtelenítésnek...