Ma van a Román Zászló Napja. Küldj nekünk képet olyan román zászlóról, amit muszáj látni! jún26

Ma van a Román Zászló Napja. Küldj nekünk képet olyan román zászlóról, amit muszáj látni!...

Június 26-án tartják hagyományosan a Román Zászló Napját Romániában, idén a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a nagyszabású ünnepségek országszerte, ahol pedig ünnepeltek, ott is visszafogottabban. Ilyenkor szokás, hogy bizonyos helyeken felhúzzák a település legnagyobb román tirkolorját, néha tényleg azért, mert így kívánnak emlékezni arra, hogy a havasalföldi kormány 1848 nyarán hivatalos zászlajának is elfogadta a piros-sárga-kék trikolórt, máshol pedig akár a területfoglalás giccsparádéjaként is lehet értelmezni az ünnepségeket. Ilyen volt, amikor 2015-ben Mircea Dusa akkori Hargita megyei prefektus hathatós közreműködésnek hála Csíkszeredában felhúzták a megye legnagyobb román trikolorját, hiszen a prefektus váltig állította, hogy a trikolór Hargita megyében is otthon van. Talán olvasóink is emlékeznek, hogy 2018-ban Sebastian Cucu akkori Kovászna megye prefektusa is azt kérte a háromszékiektől, hogy a Román Zászló Napján öltözzenek piros-sárga-kék színekbe. Idén visszafogottan ünnepelt a belügyminisztérium is. Felhúztak egy trikolort a minisztérium épülete előtt, azt megszentelték, utána La Revedere. Mi mindenesetre kíváncsiak vagyunk, hogy a ti környéketeken vannak-e olyan csodálatos, és ha lehet, akkor csodálatosan hatalmas román zászlók, amiket nem tud nem észrevenni még a vak sem, ha a közelébe ér. Arra kérünk titeket, hogy amennyiben igen, akkor arról készítsetek egy fotót és küldjétek el az ugyelet@transindex.ro e-mail címünkre! Románia leghosszabb zászlaját egyébként a Nagy Egyesülés Centenáriumon villantották meg az Ilfov megyei Dobroesti településen: a zászló 500 méter hosszú és 4 méter széles. Boldog román zászló napját! Frissítés (1): Egy olvasónk a bukaresti Buzești utcából küldött zászlós fotót: Frissítés (2): A jégcsappal díszített zászló a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a szemben lévő emeletes tömbház között található, vagy legalábbis a helyszín kísértetiesen hasonlít rá. Frissítés (3): Egy másik olvasónk az újonnan renovált dévai Magna Curiáról küldött képet, amire a centenárium alkalmából „biggyesztették” a trikolórt. Frissítés (4): “Itt viszik a vállukon”. Frissítés (5): Temesváron, az egykori közép-európai, soknemzetiségű városban. “Giccsparádé, ahogy írták....

A román lejhez tapad leghosszabb ideig kórokozó...

Úgy kezdődött, hogy a bő másfél hét múlva kezdődő Nobel-szezonról eszembe jutottak az IgNobel-díjak, amik amellett, hogy tudományos igényességgel készült kutatásokat ismernek el, amelyet komoly szaklapok közölnek, egy átlagember számára még viccesek is. Innen már csak egy keresésre volt kideríteni, hogy idén már átadták az IgNobel-díjakat – épp amikor én a megérdemelt szabadságomat töltöttem, ezért lemaradtam róla – és román érintettség is van benne. Na, nem a kutatóinkat díjazták, hanem az egyik kutatásban említik az országot, és gondolom, a címből sejtitek, hogy miről is van szó. A most már IgNobel-díjas kutatók kiderítették ugyanis, hogy a román lej bankjegyei tartják meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, és ebben a bankjegy gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas. A közgazdaságtani kategóriában – nyilván ebben, nem is élettaniban – díjazott nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy melyik ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. A kutatásból az derül ki, hogy a hamisítást megakadályozó műanyagból mennyiségével összefüggően nő a kórokozók száma is a bankjegyeken. Egyébként nem csak Romániában készülnek ilyen műanyag felhasználásával a bankjegyek. Románia Európában elsőként 1999-ben tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára. Talán még vannak, akik emlékeznek rá, hogy 1999 augusztusában lezajlott teljes napfogyatkozás apropóján piacra került 2000 lejes volt az első olyan bankjegy, amely műanyagból készült. Egy évvel később pedig az összes forgalomban lévő címletet lecserélték, mert a papírpénzzel ellentétben hamisításra csaknem alkalmatlan, négyszer hosszabb életű, és anyaga miatt újra is hasznosítható. És most már azt is tudjuk, hogy jobban megmaradnak rajta a fertőzőképes baktériumok. A műanyag bankjegyekre elsőként 1988-ban Ausztrália tért át, majd például Costa Rica és Brazília is bevezette. Azóta több tucat országban használnak műanyagból készült bankjegyeket.     Még visszatérek egy kicsit az igNobel-díjakra, mert megéri. Orvosi kategóriában Silvano Gallus nyert díjat azzal a kutatásával, amelyben – az eredeti...

Kiadták az első román bankjegyet, amelyen egy valós nő szerepel...

Egyelőre még nem olyan bankjegyen, ami igazán forgalomba is fog kerülni, és nem is egyedül, hanem egy férfi társaságában, illetve nem is egy olyan nő, akinek mindenki feltétlenül tud örülni, de azért a román történelmet jelentősen befolyásoló nőről van szó: Mária királynő portréja került a centenárium alkalmából kiadott 100 lej névértékű (gyűjtői) bankjegyre. Mária férjével, az 1914-1927 között uralkodó I. Ferdinánd román királlyal közösen szerepel a december elsején forgalomba került bankjegyen, amelyből összesen 10 ezer darabot (100*100) nyomtatnak ki. 1947 óta egyébként ez az első olyan bankjegy, amelyen Román uralkodó szerepel. Román gyűjtői érméken már korábban is szerepelt nő, itt lehet nézegetni ezeket, készült bőven érme, például az egyesülés centenáriumára is, de azon a gyulafehérvári nyilatkozat alkotói szerepelnek. Sőt, román bankjegyeken is szerepelt már nő, de azok allegorikus vagy általános nőalakok voltak, és nem egy konkrét személy. A most kiadott bankjegy címoldalán az uralkodói pár mellett egy jelenet látszik a gyulafehérvári nagygyűléséről, míg a hátoldalán egy 1918. december elsejei bukaresti jelent, előtérben pedig négy összekapaszkodó allegorikus nőalak, amelyek Besszarábiát, Bukovinát, Erdélyt és Romániát jelképezik. A bankjegy részletes, eredeti leírását itt találjátok. Gyűjtői bankjegyet egyébként sokkal ritkábban ad ki a Román Nemzeti Bank, a 2000-es években a mostani kibocsájtás az első. A centenárium tiszteletére kiadott bankjegyen kívül pedig az 1999-es napfogyatkozás emlékére kibocsájtott, forgalomból már kivont 2000 lejes olyan bankjegy, amelyet a nemzeti bank forgalmaz a gyűjtőknek. Mária román királyné edinburghi hercegnőként született Angliában 1875-ben. Anyja (Marija Alekszandrovna Romanova orosz nagyhercegnő) révén II. Sándor cár, míg apja (Alfréd brit királyi és edinburghi herceg) révén Viktória királynő unokája. Állítólag jó kapcsolatainak és politikai szerepvállalásának is köszönhető, hogy Románia végül megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes...

Megtaláltuk az év legmegfejthetetlenebb videóját és megpróbáltuk megfejteni...

Egy olyan videóra bukkantunk az internet sötét bugyraiban, aminek a megnézése után köpni-nyelni nem tudtunk. A felvétel eredetileg valahol Romániában készült, de hogy pontosan hol, azt igazából nem is akarjuk tudni. Mivel fogalmunk sincs, hogyan történhetett meg ez az eset, ezért inkább kitaláltuk és megírtunk két képzeletbeli forgatókönyvet a sztorinak, de mielőtt elolvasnátok nézzétek meg ti is a videót: SZTORI 1: Álldogáló: Elvitték! Hát ennyi volt. Hiába bámultam utána sóvár szemekkel, vége. Fél napja figyelem az utcát, hátha visszahozzák. Reménytelenség. Úristen, mi ez a fehér autó? Ki ez, Sofőr? Engem is elvinne, ahogy a maga után vontatott szekeret. Menekülj!- üvöltöm  Szekérenülőnek, de ő csak leesni tud már. Kitudja, mióta vonszolják szegényt? Hátrálnom kell! Lábaim gyengék, megremegnek és érzem, hogy kezdek hátraesni. Fejem fölött zöld kerítés. El vagyok veszve, azt hiszem. Sofőr: Na szép! Megint elütöttem egy lovat, most húzhatom magam után a szekeret. Szekérenülőnek ezerszer megmondtam, hogy ne lopjon fát, ha részeg és nem tudja irányítani a szekerét. Jó, bennem is van, igaz ami igaz, de ha nem idétlenkedik előttem, akkor simán kikerülőm. Mindegy, most már hazaviszem, csak tűnjünk el az utcáról minél hamarabb. Ahj, itt van Álldogáló, azóta depressziós, hogy elvitték a lovát. Le is lassítok, megkérdezem, hogy van. Hát ez meg hova hátrál? Úristen ez hirtelen volt! Szekér, Ló? Ahj, ez nem az én napom! Szekérenülő: Hehe, nekem van a legtöbb lóerős szekerem a faluban. Hehehe. Sofőr nem valami észkombájn, elüti a vak lovamat, s elhitetem, hogy ő a hibás. Mindegy, pont kapóra jött. Ezzel a gebével esélyem se lenne bevinni a lopott fát. Ne olyan gyorsan, hééééé. Ez a ló is vak. Hé hé, ne fékezz ilyen hirtelen. Áuuuuuu. Ekkorát nem szaltóztam a cserkésztábor óta. Fel kéne tápászkodni valahogy. Ahj, a derekam! Ló: Szegény Társam. Csikókorom óta ismertem és most már soha...

Mit gondolnak állampolgárai a 100 éves szülinapját ünneplő országukról? Júl31

Mit gondolnak állampolgárai a 100 éves szülinapját ünneplő országukról?...

Az azonnali.hu magyarországi portál eljött Romániába, tudomásom szerint egy Dacia autóval járták be keresztül-kasul, és ha már itt voltak, akkor elbeszélgettek az emberekkel álláspontjaikról a jelen, a múlt és a jövő kapcsán. Mert mégiscsak 100 éves szülinapi lázban ég az ország (no persze, mostanság a politikum tesz arról, hogy a tulajdonképpeni centenáriumra csak kevesen figyeljenek). Mindenesetre tavaly év végén nagy dérrel és dúrral lett bejelentve, hogy márpedig itt ünnepelni fog az ország apraja és nagyja – mondhatnám kissé rossz májjal, hogy a még itthon maradt néhány fiataltól kezdve a Ceaușescu után nosztalgiázó öregekig. Ami leginkább lejön a videóból, az elsősorban ez, a nosztalgia a diktatúra iránt, másrészt az is, hogy a fiatalok vagy optimisták, vagy érdektelenek, de leginkább mennének innen el. Ami nem jön le, az pont az ünnepi hangulat, aminek be kellene lengenie az egész országot, így a centenáriumi évben. Hát az nincs, senkit nem vet fel a fennkölt büszkeség, bár van, aki szerényen büszke. Mindenesetre elhangzik az is, hogy az ország akkor lesz jó irányba terelve, ha jön majd egy újabb Ceaușescu kaliberű vezető. S ez kb. a fél ország álláspontja a nemrég közzétett felmérések szerint. Kiemelném, hogy a mikrofon kérdező felén volt kollégánk, Főcze János faggatja...