Ha már Gálfi ismét házhoz ment az internet népének a… véleményéért, szemléztük a legjobb mémeket...

Miután az udvarhelyi polgi visszatért egy második körre Márki-Zayal kapcsolatban magyarázkodni, úgy döntöttünk, hogy ennyi pofon után kiérdemelte, hogy szemlézzük a legjobb mémeit!   Ami az internetre egyszer kikerült, azt nehéz onnan eltüntetni – hát még akkor, ha azt pont az a székely polgármester követi el, aki akár celebnek is beillene, és pont azzal a személlyel teszi ezt, akinek előválasztási küzdelmét az erdélyiek is a képernyőkre tapadva követték. Hogy aztán jól meglepődjenek rajta, nem Karácsony Gergely és nem is Dobrev Klára, alias a Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc „embere” lesz a győztes, hanem az, akiről Hollik István azt mondta, mivel nem Gyurcsány embere, nem lehet összellenzéki miniszterelnökjelölt. Oszt mégis…     A történet már jól ismert. Gálfi Árpád Székelyudvarhely polgármestere gondolt egyet, és ahelyett, hogy diplomatikusan kezelte volna a helyzetet, illetve a járványkezeléssel foglalkozott volna, populista módon dobta be a hírt az éterbe, Márki-Zay Péter Erdély több településére is ellátogat, többek között Udvarhelyre is el szeretett volna.   Hogy mi lehetett ekkor Gálfi fejében, azt az uh.ro derítette ki, a hírt a Kacsa rovatában közölte. Amire viszont a Fidesznek való behízelgése közben feltehetően nem számított az, hogy ez a fajta gazsulálás és hajbókolás sem a Fidesznek, sem az RMDSZ-nek, de még talán a saját kommunikációs csapatának sem fog tetszeni (a posztját valószínűleg ezért is töröltették több ezer hozzászólás után). Akik viszont ennek  az ingyenreklámnak végeredményben nagyon is örültek, azok épp az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kommunikációsai voltak, mert  keresve sem találhattak volna annyi érdeklődőt, mint ahányat Gálfi hirtelen összetrombitált keresetlen posztjával. Arról már beszámoltunk, hogy ennek apropóján meghívást kaptak Kolozsvárra, ahol csomó fiatallal találkozhatnak, egyszóval minden jó, ha vége van, ám Gálfi Árpádnak nem biztos, hogy jó az, ha a polgármesteri funkcióból mémszüzsévé ‘avanzsált’.   Az, hogy az első poszt lekerült, de semmit nem tanult a politikus a sztoriból, példázza,...

Pénteki pirítós: nincsen rózsa tövis nélkül...

Isten az atyám, hogyha akkora önbizalmam lenne, mint Tăriceanunak, én is indulnék az elnökválasztáson! Mondjuk nem tudom nekem mennyi esélyem lenne (bizonyára semmi), végül is csak most kezdtem el kopaszodni és növeszteni a körszakállamat, úgyhogy maximum RMDSZ-elnök lehetne belőlem, de hát akkor is… Nekem amúgy tök szimpatikus ez a fickó. Valahogy mindig sikerül neki, hogy ne legyen meg a kvórum, hogyha arról van szó, hogy a mentelmi jogának a megvonásáról szavaznak. Mindig boldog, és még Băsescuval is leülne viszkizni Dragnea irodájában. Szóval, szerintem ideális lenne államfőnek. A törökök óta itt úgysem tudott normálisan vezetni senki semmit. Válasszuk meg Tăriceanut, én amondó vagyok! Ha összejön neki, akkor lehet eltörlik majd Kolozsvár nevéből a Napocát, valószínűleg új szintekre kerül majd a román-magyar viszony is, és mindenki boldog lesz. Akkor meg miért ne? Egy csomó érv szól mellette. Az első, hogy hálaistennek román. Nem kell bebizonyítania senkinek sem, hogy az, van két ă betű is a nevében, szóval ez vitán fölül áll. A második, hogy állítólag liberális, ami nekünk magyaroknak szintén jól jön itt. Mert hát az anyaországban érdemes bátran mocskolni a liberálisokat, de gondoljunk csak bele, mi lenne, ha Romániában is a mostani magyarországi politikai diskurzusok működnének? Jaj și váj. Aztán, ugye, nekem sem kellene heti több alkalommal megírnom, hogy hány alkotmányossági kifogást nyújtott be az államfő, mert az ALDE elnöke jóban van a PSD-vel és simán átmehetne minden törvényjavaslat. Minden akadály nélkül rohanhatnánk a szakadék felé és semmi nem állhatna ennek az útjába. Minek halogatni az elkerülhetetlent? Aminek meg kell történnie, azt hagyjuk megtörténni. Válasszuk meg Tăriceanut, én amondó vagyok! Amúgy sem értem ezt a búskomorságot, ami az országban uralkodik. Nézzünk meg más országokat! Pl. Új-Zéland. Ott delfintetemeket mos partra az óceán, itt nálunk meg kokaint a tenger. Hát nem jobb itt? Jó, az EU...

Pénteki pirítós: eltévedt az éterben a visszautasíthatatlan ajánlat...

Azért volt itt élet az elmúlt két hétben azt kell, hogy mondjam. Az RMDSZ megvalósította történetének legspécibb kongresszusát, legalábbis ők ezt állítják. A szomorú talán az, hogy a kongresszuson a legváratlanabb dolog ami történt, az az volt, hogy Tăriceanu megszólalt magyarul. Mondjuk az ALDE elnökétől nem ez az első, hogy ilyen jófej gesztusokat tesz a magyar közösség irányába, az viszont, hogy ezzel csupán szavazatokat akar szerezni magának a közelgő elnökválasztásra – ahol eddig jó nagy lemaradásba ugyan -, de ő a második legesélyesebb, vagy egyszerűen tényleg ennyire jó arc lenne, azt mindenki döntse el maga! Na, persze ott van még az RMDSZ által elfogadott határozat, amely kimondja, hogy a romániai magyar közösség saját szimbólumainak tekinti a székely és a magyar zászlót és himnuszt. Naná, hogy a Basescu, Oprea és Tudose is egyből ráharapott a témára és a maguk „kifinomult” módján reagáltak rá, de azért a magyar részről érkező válasz, hát mit is mondjak: KÍNOS. Oké, a PMP, az UNPR és a Pro Romania politikusai feltehetőleg a népszerűségszerzés céljából kongatták meg a vészharangot, de mi értelme gyűlöletkeltő kampányt indítani ellenük? Ha megnézzük a statisztikákat, azt látjuk, hogy az UNPR sehol nincs, a PMP-nél lassan a kolera is népszerűbb a szavazók körében, és nyilvánvaló, hogy egy ilyen populista húzással akarnak szavazókat toborozni maguknak. Nem azt mondom, hogy nem kell foglalkozni velük, de nem így: ez nagyon rossz, olcsó és méltatlan húzás volt. A legszomorúbb az egészben, hogy ebből mindössze annyi világlik ki, hogy az RMDSZ szép lassan importálja azt a gyűlöletkampányt, amit már nagyon jól ismerünk Magyarországról. Kövesi mögött is kemény napok állnak. Toader és a PSD már biztos a pokolba kívánja és minden eszközt megragad, hogy ellehetetlenítse, hogy ő legyen az Európai főügyész. Az ellenzék meg lassan valódi szenté fogja avatni, ha így haladunk. Az...

Öveket becsatolni, alámerülünk a román politikai összeesküvés-elméletek magyarokat érintő részleteibe...

Az én Odüsszeiám akkor kezdődött, amikor utána akartam járni Lucian Boia történész “szekus-ügyének”. Ez többé-kevésbé sikerült is, de az volt az ára, hogy kénytelen voltam mindenféle oldalakat átböngészni. És akkor egyszer csak ott állt előttem minden-mindennel összefüggésbe rendeződve. Megértettem, melyek azok az általam eddig nem ismert titkos szálak, amelyek összetartják a román közéletet. Történetünk közvetlenül a rendszerváltás után kezdődik, habár, ha jobban belegondolunk talán még azelőtt. 1989. december 31-én nagy volt a nyüzsgés a bukaresti Intercontinental Hotelben, hiszen az ország első civil szervezetének alapítói készültek megmutatni magukat a nyilvánosság előtt. A Csoport a Társadalmi Párbeszédért (Grupul Social pentru Dialogul Social – GDS) alapítója – az Evenimentul Zilei “lelepző cikke” szerint – két, idegen hatalmaknak kémkedő személy volt. Az egyikük Silviu Brucan, aki a KGB-nek kémkedett, nem mellesleg meg a Nemzeti Megmentési Front (FSN) tótumfaktumának számított. A másikuk pedig Alin Teodorescu – és itt kapaszkodjanak meg! – magyar kém volt. A lap állítása szerint Teodorescut Horváth Andor erdélyi magyar esszéíró, műfordító, szerkesztő szervezte be, még a nyolcvanas években a Román Akadémia Világgazdasági Intézetében. Az egész pedig onnan derült ki, hogy Teodorescu gyenge kémnek bizonyult és lebukott. Az Evenimentul Zilei tovább fűzve a szálakat, azt is kiderítette, hogy Horváth Andort és Teodorescut kicsit később ott találjuk a GDS megalapítása körül is bábáskodó – dobpergés! – Soros György alapítványában. Horváth részt vett a szervezet megalapításában, míg Teodorescu 1990-től 1996-ig volt az alapítvány tanácsának elnöke. Az összeesküvések kusza tengerében a magyar vonulat 2004-ben bukkan fel újra, amikor Teodorescut kinevezik Adrian Năstase akkori miniszterelnök “kancelláriájának” miniszteri rangú vezetőjévé. Kinevezése után három nappal pedig, csodák csodája, Năstase jóváhagyja az aradi Szabadság-szobor újraállítását. Az összefüggést szállító Evenimentul Zilei szerint az emlékmű egyébként arról a tizenhárom aradi tábornokról emlékezik meg, akik 40 ezer (!) román parasztot mészároltak le. A konteó-hívők bánatára a...

Pénteki pirítós: népbutításból katedrálist...

Pontosan emlékszem, hogy amikor kijött a South Park (amerikai animációs sorozat) 19 évada, akkor választották meg Trumpot elnöknek, a sorozat készítői pedig azt nyilatkozták, hogy ezek után nagyon nehéz dolguk lesz, mert a valóság sokkal szarkasztikusabb és szürreálisabb, mint a South Park világa, és ami eddig csak a sorozatban történhetett meg, az már hatványozottan megtörténik a valóságban is. Az elmúlt két hétben így éreztem én is. Az egyik fejetlenség követte a másikat és azon agyaltam, hogy a cica rúgja meg, itt már minden saját magának a paródiája és hogy a Jóistenbe tudnám én ezt még inkább fokozni a pirítósban? Mert nem lehet mit mondani arra, hogy egy 300 méteres utcában 9 átjárót építenek. Komolyan, mit mondjon egy hírszerkesztő ilyenkor? Legszívesebben csak távoznék a pódiumról, olyan Florin Iordache módjára. Vagy ott van a kormányátalakítás. Hihetetlen, hogy ebben az országban Dragnea emberei mindenhez értenek. Ha egyiket leváltják az egyik minisztérium éléről, akkor azt nyugodtan kinevezhetik egy másik élére, viszont ha oda nem nevezi ki az államfő, akkor kineveznék egy egészen másik minisztérium élére. Örülök, hogy Vasilescu ilyen mérhetetlenül nagy polihisztor és mindenhez ért, de ez talán túlzás. Aztán ott van a másik sztori, hogy több mint egymillió köbméter faanyag tűnt el 5 év alatt a hazai nemzeti parkokból. A NEMZETI PARKOKBÓL! Nem a bükkösfüttyfalvi vagy málnabundási erdőkből, hanem a nemzeti parkokból. Érted? Onnan, ahonnan elméletileg még a fák friss hajtásait sem szabadna letördelni annyi fát kiloptak, hogy azzal 60.000 kamiont lehetne telepakolni és ha ezeket a kamionokat egymás után állítanánk, az a kamionsor Bukaresttől Nagylakig érne, és ezt nem én mondom, hanem Andrei Ciurcanu, az Agent Green civilszervezet munkatársa. Azt azért elmondhatom, hogy a Romániában készült felmérések és statisztikák néha elszomorítanak, de néha azért egészen fel is dobják a napomat. Például, ha nem olvastad volna, akkor most...