A román lejhez tapad leghosszabb ideig kórokozó...

Úgy kezdődött, hogy a bő másfél hét múlva kezdődő Nobel-szezonról eszembe jutottak az IgNobel-díjak, amik amellett, hogy tudományos igényességgel készült kutatásokat ismernek el, amelyet komoly szaklapok közölnek, egy átlagember számára még viccesek is. Innen már csak egy keresésre volt kideríteni, hogy idén már átadták az IgNobel-díjakat – épp amikor én a megérdemelt szabadságomat töltöttem, ezért lemaradtam róla – és román érintettség is van benne. Na, nem a kutatóinkat díjazták, hanem az egyik kutatásban említik az országot, és gondolom, a címből sejtitek, hogy miről is van szó. A most már IgNobel-díjas kutatók kiderítették ugyanis, hogy a román lej bankjegyei tartják meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, és ebben a bankjegy gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas. A közgazdaságtani kategóriában – nyilván ebben, nem is élettaniban – díjazott nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy melyik ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. A kutatásból az derül ki, hogy a hamisítást megakadályozó műanyagból mennyiségével összefüggően nő a kórokozók száma is a bankjegyeken. Egyébként nem csak Romániában készülnek ilyen műanyag felhasználásával a bankjegyek. Románia Európában elsőként 1999-ben tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára. Talán még vannak, akik emlékeznek rá, hogy 1999 augusztusában lezajlott teljes napfogyatkozás apropóján piacra került 2000 lejes volt az első olyan bankjegy, amely műanyagból készült. Egy évvel később pedig az összes forgalomban lévő címletet lecserélték, mert a papírpénzzel ellentétben hamisításra csaknem alkalmatlan, négyszer hosszabb életű, és anyaga miatt újra is hasznosítható. És most már azt is tudjuk, hogy jobban megmaradnak rajta a fertőzőképes baktériumok. A műanyag bankjegyekre elsőként 1988-ban Ausztrália tért át, majd például Costa Rica és Brazília is bevezette. Azóta több tucat országban használnak műanyagból készült bankjegyeket.     Még visszatérek egy kicsit az igNobel-díjakra, mert megéri. Orvosi kategóriában Silvano Gallus nyert díjat azzal a kutatásával, amelyben – az eredeti...

Kiadták az első román bankjegyet, amelyen egy valós nő szerepel...

Egyelőre még nem olyan bankjegyen, ami igazán forgalomba is fog kerülni, és nem is egyedül, hanem egy férfi társaságában, illetve nem is egy olyan nő, akinek mindenki feltétlenül tud örülni, de azért a román történelmet jelentősen befolyásoló nőről van szó: Mária királynő portréja került a centenárium alkalmából kiadott 100 lej névértékű (gyűjtői) bankjegyre. Mária férjével, az 1914-1927 között uralkodó I. Ferdinánd román királlyal közösen szerepel a december elsején forgalomba került bankjegyen, amelyből összesen 10 ezer darabot (100*100) nyomtatnak ki. 1947 óta egyébként ez az első olyan bankjegy, amelyen Román uralkodó szerepel. Román gyűjtői érméken már korábban is szerepelt nő, itt lehet nézegetni ezeket, készült bőven érme, például az egyesülés centenáriumára is, de azon a gyulafehérvári nyilatkozat alkotói szerepelnek. Sőt, román bankjegyeken is szerepelt már nő, de azok allegorikus vagy általános nőalakok voltak, és nem egy konkrét személy. A most kiadott bankjegy címoldalán az uralkodói pár mellett egy jelenet látszik a gyulafehérvári nagygyűléséről, míg a hátoldalán egy 1918. december elsejei bukaresti jelent, előtérben pedig négy összekapaszkodó allegorikus nőalak, amelyek Besszarábiát, Bukovinát, Erdélyt és Romániát jelképezik. A bankjegy részletes, eredeti leírását itt találjátok. Gyűjtői bankjegyet egyébként sokkal ritkábban ad ki a Román Nemzeti Bank, a 2000-es években a mostani kibocsájtás az első. A centenárium tiszteletére kiadott bankjegyen kívül pedig az 1999-es napfogyatkozás emlékére kibocsájtott, forgalomból már kivont 2000 lejes olyan bankjegy, amelyet a nemzeti bank forgalmaz a gyűjtőknek. Mária román királyné edinburghi hercegnőként született Angliában 1875-ben. Anyja (Marija Alekszandrovna Romanova orosz nagyhercegnő) révén II. Sándor cár, míg apja (Alfréd brit királyi és edinburghi herceg) révén Viktória királynő unokája. Állítólag jó kapcsolatainak és politikai szerepvállalásának is köszönhető, hogy Románia végül megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes...