Romaportrék budapesti villamosmegállókban: összehozó történetek nemcsak évfordulókra...

Jó volt látni, hogy április 8-án és az azt követő napokban sokan megosztottátok Puczi Béla történetét. “Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!” 1990. fekete márciusa. A romák Marosvásárhely magyar lakossága mellé álltak, megvédve őket a felbujtott Görgény-völgyi románoktól. Az egyik hős Puczi Béla volt. Róla szól az alábbi, a nemzetközi roma napra készült magyarországi reklámszpot. Jó lenne, hogy ne csak évfordulókon vagy ünnepeken – vagy akkor se – jussanak eszünkbe a roma hősök. A romák erdélyi magyarokkal szembeni szolidaritása sajnos azóta sem talált viszonzásra: nem egy posztumusz odaadományozott érdemrendről beszélek, hanem arról, hogy közösségi történeteink szerves részévé váljanak ezek a mozzanatok. Budapesten már elindult egy kezdeményezés: Puczi Béla portréja március óta híres vagy kevésbé híres, a magyar történelemben és a jelenben fontos szerepet játszott romákkal együtt plakátokról nézi a budapesti nagykörúton a 4-6-os villamos megállóiban várakozó, siető, fel- és leszálló emberekre. A projektet a Roma Sajtóközpont és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kezdeményezte, de támogatta a fővárosi önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is. Puczi a börtöntől és a megtorlástól félve Magyarországra menekült abban a reményben, hogy itt befogadják, “hiszen magyar”, de csak majd tíz év után kapott politikai menekült státuszt. Ez idő alatt megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalnokok irodáit, Franciaországban élt évekig vasútállomásokon, majd lakókocsikból álló Párizs környéki roma karaván-telepek egyikén. Amikor Párizsból visszajött Magyarországra, bújkált a rendőrök elől, amit annyira tökélyre vitt, hogy egy igazoltatás során le kellett buknia ahhoz, hogy egyáltalán megtudja: már egy éve megkapta a politikai menedékjogot Magyarországon. Sorsa viszont soha nem rendeződött: Puczi Béla majd húsz év küzdelem, keserűség és magány után egy Magyarországgal és a saját magyarságával kapcsolatban hitt mítosszal a háta mögött halt meg 2009-ben Budapesten. Nyomorban, betegen, munka és hajlék nélkül....

Én is hajón érkeztem: kampányt kezdeményezett Ausztráliában egy Jugoszláviából menekült nő...

Blanka Dudas 19 évesen, a délszláv háborúk elől menekült el az egykori Jugoszláviából, Vukovárból. Először Londonig, majd 1997-ben Ausztráliába. Sok hányattatás után sikeres karriert épített fel, profi sminkesként dolgozik. Fotómodelleket, sztárokat sminkel, körbejárta az egész világot. Coque Samsung personnalisée A 44 éves nő most kapcsolatait és tehetségét egy emberi jogi kampányra fordítja: azt szeretné, ha minden menedékkérő, függetlenül attól, hogyan érkezik meg az országba, lehetőséget kapjon a bizonyításra, és a társadalom befogadja őt. Coque4personnalisée Az I Came By Boat kampány célja más fényben bemutatni a migránsokat, és a bevándorlásról folyó ausztrál diskurzust áthangolni olyanná, ahol az emberi jogokra és az együttérzésre kerül a fő hangsúly. Ausztráliát sok bírálat érte amiatt, ahogyan a lélekvesztőkön érkező menekültekkel bánik: az őket szállító hajókat nem engedik kikötni, vagy visszaküldik, akiket pedig mégis befogadnak, szigorú őrizetbe kerülnek. Coque Huawei personnalisée A Karácsony-szigeten lévő börtöntáborban nagyon rossz körülmények uralkodnak. Novemberben egy iráni kurd menekült gyanús körülmények között életét vesztette a táborban, ezt követően a fogva tartottak egy része fellázadt. További börtöntáborok vannak a Pápua-Új-Guineához tartozó Manus és Nauru szigetein, ezek bezárását is követelik a jogvédők, többek közt arra is hivatkozva, ezek fenntartása sokba kerül az adófizetőknek. Flashback Friday: False facts fuel fear Flashback Friday: Today Tonight's report on asylum seekers and refugees living in luxury and costing the taxpayer squillions was aimed at fueling the myth that refugees are given extraordinary treatment. One of the most popular Media Watch stories of the last five years. Posted by Media Watch on Thursday, 26 November 2015 Az I Came By Boat kampány a menekültekkel szembeni ellenséges attitűdöt szeretné megváltoztatni, olyan emberek történetén keresztül, akik szintén hajón érkeztek, sikeresen integrálódtak, és hozzátették a magukét az ausztráliai társadalom értékeihez. A poszterkampányt jövő tavasszal akarják elindítani, mintegy négyszáz helyszínen. Interaktív felületet is indítanak, ahol a...

Jó szórakozás kis pénzből! Románok gúnyolják a gazdag gyerekeket...

Rich Kids of Instagram Tumblr-oldalra olyan képeket gyűjtenek össze az instáról, ahol gazdag gyerekek és fiatalok kvázi dicsekszenek a gazdagságukkal. Szóval, büszkén mutatják meg a szüleiktől örökölt vagy a saját sikeres vállalkozásuk által termelt vagyonukat. Erre az oldalra reakcióként indította a KFC Románia a McCann Bucharest (igen, már megint ők, akiknek a ROM csoki emlékezetes kampányait és a Vodafone Ghiţă csobánját is köszönhetjük) közreműködésével egy társadalmi kampányt, amelyben fityiszt mutatnak, kigúnyolják a gazdag fiatalokat. Az egésznek kb. az lehetne a lényeg, hogy kevés pénzzel is jól érezhetjük magunkat. Nem véletlen ez a szlogenjük: Real People. Real Stories. Real Chicken. A kampány meg arról szól, hogy hétköznapi embereket, főleg fiatalokat megkérik, hogy a közösségi médiában, Instagramon és Twitteren #DistractieCuBaniPutini hashtag használatával reagáljanak a képekre, mutassák meg kevés pénzzel is jól érezhetik magukat. A jobbakat aztán ezen a Tumblr-oldalon össze is gyűjtik, párhuzamba állítva az eredetivel. Egész viccesek is...

Ponta-támogatók kerestetnek, üzenetben nov14

Ponta-támogatók kerestetnek, üzenetben...

Miután kiszivárgott, hogy Szatmár megyében feketelistára tettek mindenkit, aki nem hozott győzelmet Victor Ponta szociáldemokrata államfőjelöltnek, és elárasztottak szórólappal, valamint Facebook-reklámokkal és plakátokkal, Ponta csapata úgy döntött, hogy itt az ideje a személyes ismeretségi hálókat is kihasználni. A tét: Erdély megnyerése, vagy legalábbis a nem túl durva elvesztése. Azért adtam meg – még az első forduló előtt – a telefonszámom a PSD-nek, mert ígértek egy pólót, amire nincs írva semmi. Na jó, az is igaz, hogy már akkor sejtettem, hogy azon az alapon, hogy semmi nincs ingyen, ez sem lesz ingyen. De, őszinte leszek, kíváncsi is voltam, hogy hogyan működik a PSD mozgósítása, milyen eszközökhöz nyúlnak, mit vetnek be a győzelemért. És nem csalódtam bennük. Az első mocskosabb próbálkozás az a kampánycsend idején elküldött üzenet volt, amiről már írtunk. A szavazás napján jött, egy bizonyos Victortól. Azonban a dolgok most pörögtek fel igazán. Így, hogy utolsó száz méteren vagyunk, már kétszer hívtak fel Ponta csapatából, és mind a kétszer explicite elmondták, hogy meg kellene adjam két ismerősöm telefonszámát. Pontosabban ez hangzott el: – Zsánosz úr! Victor Ponta csapatából hívom. Arra kérném, hogy adja meg két ismerőse telefonszámát, amit el kellene küldjön nekünk a megadott emailcímünkre. – Öhm… Nem szeretném. – De hát ön Pontára fog szavazni, nem igaz? – Hát ez nem biztos, hogy önre tartozik… – Rendben, elnézést a zavarásért. Viszhall… Azonban nem lehet olyan egyszerűen kikerülni egy adatbázisból, amibe belekerültél. Ez ebből a ma este kapott üzenetből derült ki számomra: Várom a következő felvonást. U.i. Mondanom se kell, hogy a pólót végül nem kaptam...

A gyimesbükkiek lennének Pontáért? nov10

A gyimesbükkiek lennének Pontáért?...

Victor Ponta szociáldemokrata államelnök-jelölt kampánystábja gondolt egyet és megfordította a ki van kiért felállást az állampolgár és a választottja hierarchiájában. Gyimesbükkön legalábbis ezt a látszatot keltették azzal, hogy a következő plakátokat függesztették ki: Szóval, hogy is van ez? Ki van kiért? (Az Facebookon keringő fotót itt...