Megszavaztátok, mi meg eredményt hirdetünk: ezek a kedvenc házi olvasmányaitok...

A Vuk, A Pál utcai fiúk és a Tanár úr kérem, illetve az Így írtok ti, az Ábel a rengetegben és a Tóték: ez a végeredménye az egy héttel ezelőtt megjelent cikkemnek, amiben házi olvasmányokat volt lehetőség fel- és leszavazni.  Egyszerű szimpátiaszavazás volt, amiben néhány kattintással mindenki kifejezhette, hogy mit gondol arról, hogy a gyerekeknek olvasnivalóként felhagyják az adott könyveket, de semmi következménnyel nem jár. Attól még a Törökországi leveleket valószínűleg el kell olvasni, hogy itt súlyosan leszavazták.  Az eredmények értékelem. Abszolút rangsor az általános iskolai kötelezők között: Fekete István: Vuk – 359  a szavazat különbség (437 az összes szavazat) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – 352 (460) Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – 315 (407) Fodor Sándor: Csipike – 291 (419) Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő – 262 (412) A valószínűleg mindenkiben kellemes gyerekkori emlékeket idéző Vuk (legalábbis a mesefilm) első helyezése talán meglepő, de talán fontos szempont volt a jó szereplésében az is, hogy hamar topba került, utána pedig a szavazógép szerkezetéből adódóan  mindenki ezzel találkozott először, s talán ekkor még volt egy szavazási lelkesedés, ami a 70. kattintásig talán már nem tartott ki.   A legtöbb pozitív szavazatot kapott általános iskolai kötelezők:  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – 406 (54 negatív szavazat) Fekete István: Vuk – 398 (39) Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – 361 (46) Azért mindenképp örvendetes, hogy alapvetően a pozitív szavazatok határozták meg a listát. A legtöbb negatív szavazatott kapott általános iskolai kötelezők: Mikes Kelemen: Törökországi levelek – 257 (118 pozitív szavazat) Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia – 197 (67 pozitív szavazat) Móricz Zsigmond: Árvácska – 191 (149 pozitív szavazat) Fekete István: A koppányi aga testamentuma – 186 (137) Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – 173 (233) A pozitív szavazatok mellett legalább annyira érdekesek a...

Ki kell-e venni Jókait a kötelezők közül, avagy lehet még az írónak véleménye?...

A Könyves Magazinnak van egy Tizenegyes sorozata, amelyben Ott Anna sorozatszerkesztő mindig ugyanazokat a kérdéseket küldi el a szerzőknek. A kérdések között szerepel, hogy mit olvasnak épp, melyik volt a legjobb olvasásos élménye, mi az a könyv, amit nem adna soha kölcsön, illetve mit kellene mindenképp hozzáadni a kötelező házi olvasmányok listájához, illetve mit kellene levenni róla. Nem feltétlen tűnik egy félelmetes kérdéssornak, aminek a végén esetleg attól kell féljen a válaszadó, hogy még egyesek kutyaszart tesznek a postaládájába. Pedig pontosan ez történt, miután Tóth Krisztina egyszerűen kimondta, hogy ő kivenné Jókai Aranyemberét a kötelezők közül.  Eddig négyen válaszoltak a kérdésekre. Krusovszky Dénes óvatosan hárította a kérdést, majd csak annyit jegyez meg: “Herczeg Ferenc regénye, Az élet kapuja nélkül azt hiszem nagyjából mindenki boldogabb lenne”. Herczeg Ferenc nem egy túl érzékeny téma, alig ismerik az emberek, nem is keltett feltűnést, hogy valaki inkább nem olvastatná. Láng Zsolt elegánsan meg sem válaszolja a kérdést, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy amit tiltanak, azt lehet, hogy még többen olvassák majd el. Mucha Dorka pedig mindent kivenne, ami nem gondolkoztat el egy percre sem, csak “illik ismerni”, de elővigyázatosan nem említ egyet sem, így mindenkinek szabadon meghagyta a lehetőséget, hogy döntsön. Tóth Krisztina az előbbiekkel ellentétben beleáll a kérdésbe és sorol szerzőket.     “Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér” – írja konkrétan Az arany...