Az UEFA is elkövette a klasszikus Budapest/Bukarest bakit jún15

Az UEFA is elkövette a klasszikus Budapest/Bukarest bakit...

Amikor már azt hitted, hogy nem lehet fokozni, mert a Bukarest és Budapest nevének az összekeverése már annyira elcsépelt, közhelyes, hogy senki nem képes újra összetéveszteni, akkor ma szembejön ez: Tarthatatlan ez az állapot, nincsen mese, kezdeni kell valamit Budapest nevével. Lehetne valami szebben csengő, valami magasztosabb, ami kevésbé hasonlít a román fővárosra… mittudomén, hasamra ütök, izé, Felcsút. pic.twitter.com/P0CEFRetNX — Kele János (@janekk_) June 15, 2021 Az EURO 2020 Twitter-oldalán már nincs ott poszt, nyilván törölték, de többen is állítják, hogy nem átverés, sőt, már képernyőfotók is keringenek a bakiról. Bukarest és Budapest összetévesztésének hosszú története van. Az első igazán legendás eset Michael Jackson nevéhez köthető, aki az 1992-es fellépés alkalmával a bukaresti parlament erélyéről mondta: “it’s great to be here in Budapest!” Ez akkor még inkább vicces volt, nem verte ki nagyon a biztosítékot, mégis Michael Jackson lépett fel, aki állítólag ez egyik legjobb koncertjét adta Bukarestben. Már nem volt annyira vicces a baki, amikor Lenny Kravitz állítólag úgy tartott 15 ezer ember előtt koncertet 2008-ban, hogy azt hitte, Budapesten van. Majd lehetne folytatni a sort a Metallicával, amelynek az egyik alapítója, James Hetfield “Jó estét Budapest!”-tel üdvözölte közönségét annak ellenére, hogy nem először járt Romániában. Előfordult ez az Iron Maidennel is, akik 1995-ben mondta Bukarestben, hogy “Hello Budapest!”, illetve Ozzy Osbourne-nal is. Ők is azt mondták, hogy Budapesten vannak, miközben Bukarestben koncerteztek. A tévesztés valószínűleg az Atletico Bilbao mintegy 400 szurkolójának volt a legfájdalmasabb, akik Budapestre utaztak, hogy szurkoljanak a csapatuknak a 2011/2012-es Európa-liga döntőjében, amiközben azt Bukarestben tartották. Ráadásul még csapatuk is kikapott 3-0-ra az Atlético de Madridtól. A Bukarest-Budapest tévesztést egyébként nemzetközi toplistákon is jegyzik, a brit Sunday Times összeállítása szerint a világ leggyakrabban előforduló földrajzi tévedései között az ötödik helyet foglalja el. A lista szerint a leggyakrabban Mallorca sziget...

Ne rajzolj az aszfaltra háborút, mert az nem szabályos!...

UPDATE 14:22, 14.8.2015: A HVG közölte a Fővárosi Önkormányzat cáfolatát, a lényeg, hogy szó sem volt aszfaltrajzért kiróható büntetésről, és a tranzitzónákban továbbra is szabad rajzolgatni a földre a menekült gyerekeknek. Szó nincs róla, hogy az aszfaltrajzolás szabálysértés lenne, arról meg pláne nem, hogy meg is büntetnének érte valakit. Más oka volt annak, hogy arra kérték a menekültek segítőit, papírra rajzoltassák a gyerekeket: takarítási nehézségek, meg hogy lesz egy kiállítás a rajzokból. A Fővárosi Önkormányzat kifejezetten felindult közleményben írta meg a saját verzióját a menekült gyerekek rajzairól. (teljes cikk itt). Rengeteg barátom, ismerősöm segít a menekülteknek Budapesten ezekben a napokban, hetekben. Nagyon egyszerűen: büszke vagyok rájuk, és szerintem is ők most Magyarország lelkiismerete. De nem erről szól most ez a bejegyzés, hanem hogy az előbb kezdett terjedni Facebookon különböző hírforrásokból egy teljességgel elképesztő, hihetetlen és abszurd hivatalos bejelentés. A Budapesti Rendészeti Igazgatóság felhívta a Migration Aid nevű csoport figyelmét, hogy szóljanak a menekült gyerekeknek, ne rajzolgassanak a betonra krétával – hangzott el az RTL Klub Híradójában. A csoport egyik munkatársa elmondta, hogy a rajz a gyerekeknek segít feldolgozni a traumát, amit az okozott, hogy el kellett menekülniük az otthonukból. A Rendészeti Igazgatóság viszont azt mondja, a krétás rajzok köztisztasági szabálysértésnek minősülnek. A Migration Aid ennek megfelelően papírokat szerzett be, hogy ezután erre rajzolhassanak a menekültek – hangzott el a híradóban. (propeller.hu) Nem, ez nem az Örkény 2015 egyperces-pályázat egyik pályaműve. Az Index is hozza (Fiacskám, te csak ne rajzolgasd itt, ahogy lebombázták a házatokat!), a Kettős Mérce pedig gyorsan megkérdezett néhány jogászt is, akik szerint a törvény nem tiltja az aszfaltra rajzolást. A menekülteknek segítő budapestiek gyorsan reagáltak: gerilla-aszfaltrajzversenyt szerveznek a Köztársaság (ma János Pál pápa) téren. Aki szerint égbekiáltó marhaság a krétával az aszfaltra rajzolás betiltása, az ma este 19 órakor, maga is...

Vannak még csodák. Budán is...

Úgy látszik, érdemes Budán sétálni a délutáni órákban, a nagy meleg ellenére is. Mert ilyenkor szembemehet az ember egy csodaszép gesztussal, csak úgy a semmiből. Talán no comment kategóriába kellett volna tenni:...

BRÉKING: magyarul kéri a Times New Roman, hogy fogják el Budapesten Lucian Mîndruțát...

Magyar Testvérek, FIGYELEM! Mîndruță felügyeletlenül sétafikál Budapest utcáin! – ezzel a címmel tett ki pár perce bejegyzést kedvenc román álhírportálunk, a Times New Roman. Az aranyosan esetlen magyarsággal (de nem Google Translate-tel és nyelvtanilag helyesen) megírt szöveg annak apropóján született, hogy Lucian Mîndruță néhány napja Budapesten tartózkodik, és erről sokat is posztolt Facebook-oldalára. “Facebook-huszárként” – ahogy a TNR nevezi – ezt is gyorsan kitette: Times New Roman ii previne pe budapestani asupra prezentei mele in capitala Ungariei.Nici o grija, ma intorc in seara… Posted by Lucian Mindruta on Thursday, May 28, 2015 A TNR még azt is “megígéri” a budapestieknek, hogyha fogva tartják, odaadunk Magyarországnak egy erdélyi megyét – bármelyiket. Mîndruță amúgy elég gyakran szerepel a TNR-n, főleg azzal, hogy elképesztően aktívan...

Romaportrék budapesti villamosmegállókban: összehozó történetek nemcsak évfordulókra...

Jó volt látni, hogy április 8-án és az azt követő napokban sokan megosztottátok Puczi Béla történetét. “Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!” 1990. fekete márciusa. A romák Marosvásárhely magyar lakossága mellé álltak, megvédve őket a felbujtott Görgény-völgyi románoktól. Az egyik hős Puczi Béla volt. Róla szól az alábbi, a nemzetközi roma napra készült magyarországi reklámszpot. Jó lenne, hogy ne csak évfordulókon vagy ünnepeken – vagy akkor se – jussanak eszünkbe a roma hősök. A romák erdélyi magyarokkal szembeni szolidaritása sajnos azóta sem talált viszonzásra: nem egy posztumusz odaadományozott érdemrendről beszélek, hanem arról, hogy közösségi történeteink szerves részévé váljanak ezek a mozzanatok. Budapesten már elindult egy kezdeményezés: Puczi Béla portréja március óta híres vagy kevésbé híres, a magyar történelemben és a jelenben fontos szerepet játszott romákkal együtt plakátokról nézi a budapesti nagykörúton a 4-6-os villamos megállóiban várakozó, siető, fel- és leszálló emberekre. A projektet a Roma Sajtóközpont és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kezdeményezte, de támogatta a fővárosi önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is. Puczi a börtöntől és a megtorlástól félve Magyarországra menekült abban a reményben, hogy itt befogadják, “hiszen magyar”, de csak majd tíz év után kapott politikai menekült státuszt. Ez idő alatt megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalnokok irodáit, Franciaországban élt évekig vasútállomásokon, majd lakókocsikból álló Párizs környéki roma karaván-telepek egyikén. Amikor Párizsból visszajött Magyarországra, bújkált a rendőrök elől, amit annyira tökélyre vitt, hogy egy igazoltatás során le kellett buknia ahhoz, hogy egyáltalán megtudja: már egy éve megkapta a politikai menedékjogot Magyarországon. Sorsa viszont soha nem rendeződött: Puczi Béla majd húsz év küzdelem, keserűség és magány után egy Magyarországgal és a saját magyarságával kapcsolatban hitt mítosszal a háta mögött halt meg 2009-ben Budapesten. Nyomorban, betegen, munka és hajlék nélkül....