Pénteki pirítós – Több pogót a parlamentbe!

Lassan több kormányválság volt már az idén, mint ahány román katona nyugszik az úzvölgyi temetőben. A PSD és az ALDE szakításából pedig nagyon úgy tűnik, hogy a romániai politikai élet Gyurcsány Ference, a PRO Románia párt elnöke igyekszik profitálni. Victor Ponta azt nyilatkozta, hogyha szükséges, maszkosokkal viteti el a miniszterelnököt, erre Viorica Dăncilă jól be is sértődött és fel is jelentette elődjét, mert hát azért ne mondjon már ilyeneket.

Klaus Johannis továbbra is a rá jellemző alapossággal vár, és nem hajlandó kinevezni a Dăncilă által javasolt ügyvivő minisztereket, de most a saját fegyverével támadott vissza a kormány, ugyanis a miniszterelnök az alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Kelemen Hunor közben elkezdte elnöki kampányát és fullba küldi a respektet románnak, magyarnak, németnek, mindenkinek. Állítólag ő lesz a legzöldebb elnökjelölt, mert az most menő, fiatalos és ezzel le is van tudva. Röviden ennyi történt az itthoni politikai életben az elmúlt időszakban, és akkor beszéljünk is kicsit az RMDSZ elnökválasztási kampányáról.

Elkészült ez a fenti kampányvideó, laza, fiatalos és mindenkihez szólni akar. Milyen legyen Románia elnöke? Legyen rocker?– mondja az egyik srác. Jómagam már az a generáció vagyok, akinek tagjait nem sújtotta olyan keményen a nyolcvanas és kilencvenes évek rocker, illetve metál korszaka, és számomra úgy kb. a Tankcsapda a plafon, ami a rockot illeti – ezért pedig szerintem rocker körökben úgy megköveznének, mint eltévedt DNA ügyészt egy teleormani Dragnea-birtokon – éppen ezért azt gondolom, hogy  semmikép se legyen rocker egy államelnök. Pláne ne olyan rocker legyen az államelnök, akinek az a kampányszövege, hogy: Respect. Ami köztudott, hogy a rapperek és hip-hop gengszter csecseken nevelkedett laza gyerekek jelmondata. Totál szembe megy egymással ez a kettő. Meg semmi tétje nincs annak, ha egy államfő rocker. Egy államfőnek jobb esetben egyedül kell kiállnia mindig, a magányos rockerek pedig annyira szánalmasan szomorúak. Képzeljünk csak el mondjuk Pataki Attilát egy szétbombázott csillagrombolón. Ugye?

Inkább a képviselőházat és a szenátust kellene rockerekkel feltölteni és bevezetni, hogy pogózással döntsenek bizonyos törvények sorsáról (Remus Cernea, leginkább a delfinjogokkal kapcsolatos aggodalmairól elhíresült szenátor távozása óta ugyanis elég kevesen vannak, akik látványosan azok). Amelyik frakció tovább bírja a pogóban, az győz. Nekünk erdélyi magyaroknak pedig semmi mást nem kellene tennünk, mint berakni sunyiba néhány gyergyói kemény legényt az RMDSZ frakcióba, és ügyelni arra, hogy a többi pártnak ez ne jusson eszébe. Szerintem a szárhegyi diszkóban nevelkedett Rockker Sanyika simán át tudna vinni egy rakás kisebbségeket érintő törvénytervezetet, meg azért egy jó napra ébredt Márton Árpád is simán legyűrné Ludovic Orbant, és Benkő Erika is elbírna egy Raluca Turcánnal a pogóban, habár Lia Olguța Vasilescu craiovai habitusára én a szóvivőnek frissen kinevezett Hegedüs Csilla kolozsvári alaposságát küldeném rá. Tuti siker.

Az erdélyi magyar sajtó az elmúlt időszakban eléggé sokat foglalkozott a marosvásárhelyi közügyekkel és a helyi RMDSZ tevékenységével. Bernády György legyen egyébként a talpán, aki érti, hogy mi a franckarika történik mostanában a két Bolyai városában. Az RMDSZ-en belül is bonyolultabb és feszültebb a helyzet, mint a Barátok közt bármelyik részében. Legutóbb épp a szövetségi elnök ment neki Makkai Gergely alpolgármesternek. Kelemen Hunor azt nyilatkozta, hogy Makkai már Dorin Florea embere, de azért nem szívesen zárnák ki, mert nem akarják magukat röhögtetni a bíróságon. Habár szerintem Makkai maga is szeretné, hogy kizárják az RMDSZ-ből, csak nem mondja. Túl kicsi neki az a város, ami több mint 13 órányi repülőútra fekszik Szöultól, és onnan eléggé nehéz a két Korea egyesítésén dolgozni, amikor az embernek olyan piti panaszokat kell hallgatnia álló nap, mint a városi buszok állapota, vagy a víkendtelepi olimpiai medence finanszírozása. El kell engedni Makkai Gergely kezét, én azt mondom. Éppen megérett az idő, hogy Körösi Csoma Sándor után egy másik erdélyi is jelentős dolgokat vigyen végbe az ázsiai kontinensen.

Mindenesetre vége van a nyári uborkaszezonnak, és valahova ki kell futnia ennek a kormányválságnak, és az is megtörténhet, hogy karácsonykor egy másik miniszterelnök kíván majd boldog ünnepeket. Viszont én jobban erőlködtem a nyolcadik születésnapomon azzal, hogy kibontsak egy gyermekpezsgőt, mint amennyire a jelenlegi ellenzék igyekszik leváltani a kormányt. Habár vannak erre vonatkozó ígéretek, lehet, hogy még mindig nincs meg a kellő többség egy bizalmatlansági indítvány sikeréhez, ráadásul az RMDSZ elnöke is azt nyilatkozta, hogy még történhetnek meglepetések, ha mindenki csak a sült galambra vár. Az USR-PLUS meg nem tudja eldönteni, hogy akkor beülne-e egy új kormányba, vagy sem. Persze egy előrehozott választást nagyon szeretnének. Én mindenesetre úgy látom, hogy lehet hervadozik ez a rózsa, de a tövisei talán még mindig szúrnak. Ne legyen igazam!

Azonban most mindenki az elnökválasztással van elfoglalva. Hála Istennek a garnitúra azért mostanra is tartogat izgalmakat. Van egy jelölt, aki szerint Oroszország is NATO-tagállam, egy másik, aki azt sem tudja néha, hogy melyik városban van éppen. Van egy szinte tuti befutó, aki a győztesek nyugalmával kivár, egy, aki szerint Verespatakon és az Erdélyi-szigethegységben olyan fémek is találhatóak, amelyek nem is szerepelnek a kémiai elemek periódusos rendszerét összesítő Mengyelejev-táblázatban, aztán van egy lassan bezöldülő magyar is. Van jelölt Băsescu pártjából, de az a fickó annyira izgalmas, mint a párt, amelyik támogatja. Aztán van egy színész, és Dan Barna, aki talán… Ugyan már. És még biztosan vannak páran, akik egyelőre szóra sem érdemesek. Izgalmas hónapok következnek Drága Olvasók. Készüljön fel rá mindenki tehetsége szerint. Én lehet, hogy már csak egy sört kérek. Respekt mindenkinek!

Comments

comments