Te tudod, miért ilyen félelmetes nap péntek 13?

Valószínűleg már találkoztál ma (tegnap vagy a héten) Harolddal, aki épp tudatosítja milyen napra is ébredt, talán érteni is vélted őt, de vajon azt is tudod, miért fél? Azt néztem meg, hogy mi az alapja a félelmének.

Azt is gondolhatnánk, hogy a péntek 13. babonájának valami ősi van a hátterében, de amikor felcsapjuk a Néprajzi Lexikont, akkor nem fogunk találni semmit. Lovas Kiss Antal, a Debreceni Egyetem oktatójának elmondása szerint korántsem annyira ősi a péntek 13-tól való félelem, mint gondolnánk. Az első adatok, amelyek arról szólnak, hogy péntek 13. egy szerencsétlen nap az 1800-as évek végéről származnak, és csak a 20. század elején válik egyre inkább a babonás hiedelmek jelentős példájává.

A kulturális antropológus szerint két negatív előjelű babona összevonásából, egymásra tevődéséből alakult ki. Egyrészt ugye adottak a péntekhez fűződő babonák, amelyek eredete egészen a római korig nyúlik vissza. Akkor ugyanis péntek volt a kivégzés napja, ezért feszítették Krisztust is pénteken keresztre. Jézus kivégzéséhez kapcsolódva vált előbb Európában, később Amerikában is egyfajta negatív előjelű nappá. A 14. században élt Geoffrey Chaucer már szerencsétlen napként említi pénteket a Canterbury mesék c. történetgyűjteményében, amely az újkor folyamán a népi babonában pedig csak egyre negatívabb színezetet kapott.

Másrészt adottak a 13-as számhoz fűződő babonák, amelyek erre csak rárétegződtek. Ahogy a szakember fogalmaz a 13-as számhoz a középkori (főleg keresztény) kultúrában létszámfölöttiséget kapcsoltak. Míg 12-es számhoz nagyon sok pozitív tartalom fűződik, az európai hagyomány fontos része, elég csak arra gondolni, hogy az evangéliumok szerint Jézusnak is tizenkét tanítványa volt, addig az ezt követő 13-as valami nem kívánt pluszt tesz hozzá. A keresztény hagyományban épp az utolsó vacsora miatt tartják szerencsétlen számnak, mert azon is tizenhárman vettek részt. Az egyik olvasatban Jézus a 13., aki másnap meghal, míg egy másikban az árulóvá lett Júdás. A garabonciás diákra is mondták azt, hogy 13 iskolát végzett, így tudta megtanulni azt a fölös tudást, amivel ártani tudott az embereknek.

A germán mitológiában is feltűnik a 13-as szám: Loki, a bajkeverő isten hívatlan tizenharmadikként vett részt egy olyan vacsorán a Valhallában, amely egy másik vendég tragikus halálával végződött. Ugyanakkor megjelenik a középkori itáliai farsangi szokásokkal kapcsolatban. Tizenketten táncolnak párban, amikor megjelenik egy tizenharmadik, az ördög, aki egyre nagyobb vigalmakba rángatja a bele a mulatozókat, míg végül az 13. elpusztul.

A két babona összekapcsolásának terjedését segítette a sajtó és a szórakoztatóipar, és az is erősíthette a félelmet, hogy sok helyen nincsen 13. emelet az épületekben, nincsen 13-as szék a repülőgépeken vagy 13-as szoba a szállodákban. Thomas Lawson 1907-ben jelentette meg könyvét, (Friday the Thirteenth) amelyben egy gonosz üzletember próbálta megsemmisíteni a tőzsdét a rettegett napon. A babonára alapozó regény igazi bestseller lett, 28 ezer példányt adtak el az első héten, és később némafilm formájában is feldolgozták a könyvet, de 1980-ban is készült Péntek 13. címmel horrorfilm. A szórakoztatóipar által pedig olyan területeken is megjelent a babona, ahol korábban nem tartották.

Egyébként a Statista összesítéséből az is kiderül, hogy idén ez már a második péntek 13. Az első még márciusban volt, csak akkor még nem nagyon tudtuk elképzelni, mi következik majd. Pedig Romániában pont akkortájt dönthettek arról, hogy szükségállapotot vezetnek be, amely enyhébb formában ugyan, de mind a mai napig tart.

Infographic: Friday 13th: Which Years Have the Most Unlucky Days? | Statista You will find more infographics at Statista

Comments

comments