Megnézheted térképen, hogy ki honnan hová menekült Trianon után

A magyar országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A trianoni békeszerződés 99. évfordulóján sirámok és a Nem, nem, sohák! helyett az Átlátszó adatvizualizációs projektjének, az Átlónak a kezdeményezését mutatjuk be arról a drámai vándorlásról, amely az I. világháborút követően indult meg a történelmi Magyarország területén.

Az Átló interaktív térképre tette az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét. A térkép alapját Dékány István Trianoni árvák című könyvéhez összegyűjtött adatbázis adta, amelyet nemrég tették közzé kereshető formában a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja valamint az MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.

A közel 16.000 személy adatait – amely a 400-420 ezer menekült csupán töredéke -, tartalmazó adatbázis mögötti történelemről Dékány könyvének ismertetője így szól: “Az első világháborús összeomlás után az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai és a szomszédos országok megkezdték a területfoglalást. A magyar állam vezető tisztségviselőit hűségeskü letételére kötelezték, akik ezt megtagadták, azokat kiutasították országukból. Az anyaország a marhavagonokban érkező menekültek jelentős részének nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani, így azok hónapokig, évekig a vagonokban várták sorsuk jobbra fordulását.”

Comments

comments