Húsz éve először virágzó orchidea és vízi színház – még pár képben Szarvasról
Múlt pénteken a Mini Magyarország makettparkot látogattam meg Szarvason, ahol erdélyi épületeket adtak át. Azonban előtte és utána is volt alkalmam turbó körülnézni a kelet-magyarországi városkában, amelyet a történelmi Magyarország középpontjaként marketingelnek. Marad pár képem, amelyek túlságosan függetlenek egymástól ahhoz hogy fotóriportba szedjem őket, ezért itt mutatom meg őket, teljesen szubjektíven.
A középpontot fizikailag meg is jelölték, méghozzá egy olyan emlékművel, amihez nehéz nacionalista értelmezéseket fűzni, olyan egységesen szimbolikus:
Ide pedig egy úgynevezett történelmi emlékúton keresztül vezet az út. Gyakorlatilag egy séta a Körös-gáton.
Amennyire egyéb kirándulásaimból is láttam, a Tiszát és a Köröst turisztikailag teljes mértékben kihasználják, ahol csak átfolyik. Szarvas mellett, Békésszentandráson például a holtágban nagyszerű nyugis, családos-horgászós helyeket alakítottak ki. Szarvason is vannak ilyen helyek, viszont a fő attrakció a vízi színház. Akár fel is lehet kenuzni Békésszentandrásról, kikötni a színháznál, megnézni az előadást és visszaevezni. (előadás közben még szebb)
Szarvasnak a legfőbb attrakciója mégis az arborétum, amelyben a makettpark is található. A Pepi-kertnek (a gróf beceneve) is emlegetett kert amúgy most nem volt látogatható, de a vezetője, Hanyecz Katalin egy kis részét megmutatta.
Van még persze egy csomó minden: például a mamutfenyő közelében egy “kilátó”, amely egy kunhalomra épült, vagy egy másik cukiság, a madárlakótelep: egy hosszúkás faépületen kívül odúk vannak, bent pedig üveglap mögül lehet megnézni a fészket.
*Javítás: Szarvason a Körös folyik, nem a Tisza, mint korábban írtam.