Ha már itt a tavasz, akkor nézzünk valami szépet!

Itt a tavasz, rohannánk ki a természetbe, hogy végre keblünkre öleljünk minden fát, s erre mindjárt egy hónapja ülhetünk az otthonainkban, és úgy érezhetjük, hogy megfogtuk az Isten lábát, ha van legalább egy udvarunk.

Szenvedésünk enyhítendő – vagy éppen fokozandó, ahogy vesszük – a Retyezát Nemzeti Park munkatársai közzétettek egy videót a Youtube-on, hogy megmutassák, milyen jó helyen is dolgoznak. Érdemes megnézni.

A Retyezát Nemzeti Parkot 1935-ben Alexandru Borza kolozsvári botanikus és Emil Racoviță biológus javaslatára alapították Románia első nemzeti parkjakén. A kezdetben tízezer hektáros védett terület mára már eléri a 38 047 hektárt. A terület valamivel több, mint felét erdők borítják, ebből 3500 hektárnyi érintetlen szűzerdő.

A Wikipedia szerint 1186 növényfajt számláltak meg a Retyázatban, köztük az Eurázsiai magashegységekben elterjedt hangarózsákat, azaz rododendronokat, melyek néhol egész hegyoldalrészeket beborítanak. Megtalálható a területén a havasi éger, a ritka fajok közül pedig az alpesi lapos korpafű és a havasi szegfű. A terület jellegzetes növényei a retyezáti imola, a pusztai csenkesz retyezáti változata.

Hatvankét endemikus faj (természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek) él a területen, mint például a retyezáti szeder vagy a retyezáti lóhere. Növényvilágának jellemzői még a magas hegységeket kedvelő törpefenyvesek, vagy a havasi cirbolyafenyő is, amely ugyancsak a Kárpátokban őshonos reliktumfaj.

167 madárfaj él e területen, amelyek közül 60 ott is költ, így például az erdei pinty, énekes rigó, fekete harkály, a siketfajd, melynek fő tápláléka az áfonyabogyó, de él a szirti sas is a területen.

A nagy ragadozók közül itt él többek között a 20-60 km²-es territóriumot tartó hiúz, a bogyókat, gyümölcsöket kedvelő barna medve, valamint a falkában vadászó farkas. A vidék havasi legelőire és meredek sziklagyepeire járnak legelni nyaranta a zergék. A rövid füvű legelők másik érdekes állata a kolóniákban élő, téli álmot alvó mormota. A napos, köves hegyoldalakon pedig gyakori a keresztes vipera.

A nemzeti park egy 1630 hektáros magterületen kívül, amely szigorúan zárt terület, és csakis a Román Tudományos Akadémia engedélyével lehet belépni, szabadon látogatható.

UPDATE: Megjelenés után küldték az információt, hogy a videót három marosvásárhelyi filmes készítette: Sáji Róbert, Nagy Zoltán és Barabási Ede. Nagy Zoltán, akit természetfotósként már bemutattunk a Transindexen egyébként a Facebookon azt írta, hogy ez egy kedvcsinálója, felvezetője a Retyezát Nemzeti Park természeti értékeit bemutató sorozatunknak. Összesen 11 darab 2 perces videó készül.

“A múlt év folyamán hosszú heteket töltöttünk a terepen és utána a monitorok előtt a vágásnál Edével meg Róberttel, óriási élmény volt ezen az EU által támogatott projekten dolgozni. Külön köszönet a nemzeti park munkatársainak minden segítségért! (…) Volt ott minden, kameracsapdázás, természetesen csali nélkül, hegymászás, havon alvás, szemtől-szembe nézés medvével, drónozás, de még helikopterből filmezés is. Már alig várom, hogy a következő dokfilm projekten dolgozzak, de addig is a Retyezátos filmecskéket fogom megosztani, ahogy elérhetők lesznek!” – írta Nagy Zoltán a Facebookon.

Comments

comments