Most a legrosszabb az élet? Egy kutatás szerint korántsem...

Az élet szar. De biztos, hogy mindig ilyen rossz volt vagy voltak kivételesen rossz évtizedek az emberiség történetében? Ezt a kérdést tette fel egy nemrég megjelent történelmi tanulmány, amely főképp arra kereste a választ, hogy hogyan változott az európai pénzrendszer a Nyugatrómai Birodalom bukása után.  Az Antiquity folyóiratba publikáló tudósok bizonyítékot kerestek az ezüstfeldolgozásból származó szennyezésre az Alpok mélyén fekvő jégmagokból. Ezzel a tevékenységgel pedig betekintést nyertek az évszázadok során előforduló természeti katasztrófákba és a klímaváltozásba – adta hírül az IFL Science. A kutatók számára világossá vált, hogy az i.u. 536-ot követő évtizedben rohadt nehéz lehetett az élet. “A kezdete volt az egyik legrosszabb korszaknak, amiben élhettél, hanem a valaha volt legrosszabb év volt” – mondta a Science magazinnak nyilatkozó Michael McGormick, aki az említett tanulmány egyik szerzője és a Harvard középkorásza. Ez egy zord korszak volt, nem a véres háborúk vagy a halálos járványok miatt, hanem az időjárás körülményei miatt is, amelyek elterjedt éhínséghez vezettek. Sok elmélet kering arról, hogy miért tört ki ez az éhség, de a legerősebb bizonyítékok abba az irányba mutatnak, hogy egy “vulkanikus tél” következett be, ahol egy vulkánkitörés miatt hamu és a por repült az égbe, eltakarva ezzel a napot egy “rejtélyes felhővel”. Senki sem tudja melyik vulkán volt a hibás, de a dél-amerikai, a mai Salvador, területén található Ipolango vulkánja régóta a fő versenyzők között található. Ennek ellenére ez az új tanulmány azt sugallja, hogy a vulkánkitörés Izlandon történt, mivel az európai jégmagok olyan vulkanikus üveget tartalmaznak, amelyek kémiailag hasonlóak a szerte Európában és Grönlandon talált részecskékhez. A vulkántól függetlenül, a kitörés hatásai széleskörűek voltak. A kitöréssel kezdetét vette a “késő antik kis jégkorszak”, amely globálisan rossz terméssel és éhínségekkel járt. Kínában hóhullás volt nyáron és szárasságok érintették Perut, amíg gael-ír annalék 536-ban a kenyértermés elmaradásáról írnak....

Miért néztek meg egy orosz animációt 3,5 milliárdan a Youtube-on?...

Hétfőnként szoktam kocsmakvízre járni, és tegnap este végre úgy éreztem, hogy van egy testhezálló feladat. A legnézettebb Youtube videókat kellett sorrendbe rendezni, és mivel amúgy is szoktam ilyen híreket írni (például itt és itt olvashattok erről), azt gondoltam menni fog. És ment is, az első ötből négy pipa, csak éppen van egy orosz animációs sorozat, aminek az egyik epizódját 3,5 milliárdan nézték meg. Miért? És hogyan? Még mielőtt választ várnátok a kérdésre, elmondom, hogy én sem tudom a választ, bár megpróbáltam utána járni. Szóval, ha valaki tudja, nyugodtan megmondhatja. Az animációs sorozat magyarul Mása és a medve néven fut, és egy csintalan kislányról szól, aki különböző feladatokkal néz szembe, amelyekbe rendszerint egy medve is belekeveredik, aki a barátja. Egy-egy epizód 6-7 perc körül van, és kedves történetet dolgoz fel, amiből a gyerekek természetesen tanulhatnak valamit. Az animációt 25 különböző nyelvre fordították le, magyarra is többek között, és a Wikipedia szerint több mint 100 országban vetítették. De fent van például a Netflixen és Youtube-on is. Az eddigi három évad alatt összesen 76 epizódot vetítettek, és a Youtube-on mindenik nézettsége több száz millió felett van. Mindez annak ellenére, hogy a videómegosztón hivatalosan csak oroszul van fent, feliratot is csak angolul lehet rátenni. Ismerve a mesék roppant népszerűségét a Youtube-on (a magyar Youtube-on is a KerekMese nevű csatornának van/volt a legtöbb videómegtekintése) ezt még valamennyire meg is értem, de akkor is, mitől lett az első éved 17. epizódjának, aminek magyarul a címe A katasztrófa receptje, 3,5 milliárdos nézettsége? Közel sincs ekkora nézettséggel egyetlen rész sem a videómegosztón. A második legnépszerűbb 1,2 milliárdos nézettséggel a Bon Appétit! című epizód, míg a harmadik a Mosónap is elérte már az 1 milliárdot. Beteszem ide a legnépszerűbb epizódot: Egyébként, ha a Transindex legutóbbi, egy hónappal ezelőtti hírét néztem volna a legnézettebb videókról, amihez...

Kolozsváron büntetnék a büdös utasokat, de hogyan?...

Kolozsvár polgármesteri hivatala szigorítaná a városi tömegközlekedési szabályzatot. A tervezet szerint arra készülnek, hogy 100 és 200 lej közötti összegre büntetnék azokat az utasokat, akik trágár módon beszélnek a járműveken, inzultálják az utasokat és a sofőrt, koszos ruhában szállnak fel vagy büdösek. A polgármesteri hivatal szerint erre azért van szükség mert “európai szintűvé” akarják tenni a tömegközlekedést. Már el is képzeltem, ahogy a CTP ellenőrei felszállnak a buszokra és felszólítanak mindenkit, hogy jegyeket, bérleteket, valamint hónaljakat kérjük felmutatni! Na, mármost nem vagyok én naiv, 5 éve élek Kolozsváron, 4 éve pedig napi rendszerességgel használom a tömegközlekedést. És az emberek büdösek, én is az vagyok néha és kedves olvasóm, még te is. Büdös az egyetemista, aki egy átmulatott éjszaka után hazafele tart, totál piaszagúan. Büdös a kisiskolás, aki tornaóráról jön haza és le van izzadva. Büdös a melós, aki egész nap vakolt és malteres a ruhája, büdös a valamelyik gíroszosban dolgozó szakácssegéd, akinek a haja és a ruhája átvette az ételszagot. Büdösek az agyonparfümözött nők és az olcsó arcszeszt használó férfiak, de csodák csodája, még a drága arcszeszt használó férfiak is büdösek. Büdösek a nyugdíjasok a ritkán szellőztetett ruhájuk miatt… És büdösek a hajléktalanok. WOW! Ez a legnagyobb felfedezés a szelet kenyér óta… Mert valahol erről szól ez az egész cirkusz, hogy a hajléktalanok ne merjék használni a tömegközlekedést, mert megbüntetik őket. A helyzet viszont az, hogy ez a hajléktalanokat egyáltalán nem érdekli, ezt a problémát pedig nem így kellene kezelni és mélyen diszkriminatív. A kolozsvári polgármesteri hivatalnál van már hagyománya annak, hogy úgy próbálják megoldani a dolgokat, hogy eltüntetik szem elől, mert akkor nem is létezik. Gondoljunk csak Patarétre. Viszont, ha már ennyire szellőztetnének a tömegközlekedésen, én kíváncsi vagyok, hogy a mindig kedves, udvarias és mindig kellemes illatú jegyellenőröket hogyan fogják kiképezni? Ugye, nyugativá...

Tudod mit jelent az, hogy brexitelni?...

A közösségi médiát használók hamuvá szívatják szegény briteket, amiért képtelenek eldönteni, hogy mit is akarnak valójában kezdeni az egész brexittel. Szigetlakó barátaink ugyanis nagy nehezen eldöntötték, hogy kilépnek az EU-ból, csak azt nem tudják még, hogyan fogják ezt megtenni. A twitteren terjedt el a szóbeszéd, miszerint az oroszoknak, a brexitnek hála, született is egy új szavuk, pontosabban egy ige, mégpedig a : брекзить, amit magyarra valahogy úgy lehet lefordítani, hogy brexitelni. Ez pedig azt jelenti, hogy: elköszönni, de soha el nem menni. Köszi szépen oroszok. From a Russian friend: there’s a new verb in Russian: брекзить (to Brexit) – я брекжу, ты брекзишь, он брекзит…means to say goodbye but not to leave. — Sarah Lain (@sarahlain12) 2019. január 17. Egy francia twitter-felhasználó is nagy sikert aratott egyik bejegyzésével a közösségi oldalon. Szerinte ugyanis „a britek Európa macskái”, mivel szerinte először halálra szekáltak mindenkit, hogy beléphessenek az EU-ba, most meg azért nem hagynak békén, hogy kiléphessenek. Ils nous ont fait chier pour rentrer maintenant ils nous font chier pour sortir : les Anglais, les chats de l’Europe — Joséphine (@MarieBernin) 2016. június 24. Személyes kedvencem azonban egy spanyol karikatúra, amelyen Theresa May miniszterelnök próbálja megtalálni a brexithez vezető ajtó kulcsát: La puerta de Salida. En los diarios de @grupojoly #Brexit pic.twitter.com/c8OJIMBbJh — Miki&Duarte (@MikiyDuarte) 2019. január...

Avram Iancu szelleme tovább kísért. Erdély helyett most egy kiskocsiért megy a harc...

Egészen abszurd jelenetek játszódnak le a román médiában egy maratoni futáshoz használt kiskocsi miatt. Az eset kísértetiesen emlékeztet arra, amikor háromévesek homokozóban veszekednek azon, hogy egyikük elvette a másik lapátját. Egy Avram Iancu névre hallgató ultramaratonista kölcsönkapta Polgár Levente nevű magyar kollégájától a csomagok hordására használt kiskocsiját a Petrozsény és Konstanca között zajló versenyre, amely egy északi sarki maratonra jelentett felkészülést. Ám Polgár a verseny közben, ismeretlen okból visszakérte a kocsiját. Avram Iancu erre Facebookon közölte felháborodását. Olyanokat írt Polgárról, hogy “egy kutya és nem egy ember”, de ami a legfontosabb, hogy “még egyszer hátba szúrtad Avrarm Iancut!”, utalva az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban harcoló császárhű román felkelés vezetőjére – számol be az esetről az Adevărul. Avram Iancu bejegyzése hamar népszerűvé lett, a “románok” pedig megajándékozták egy új kiskocsival. Iancu az ajándékot így köszönte meg a Facebookon, miután elmondása szerint két fél napot kellet egy kényelmetlen hátizsákkal futnia: “Szívből köszönöm a Pădurea Copiilor-nak az azonnali segítséget és az ajándékot. Köszönet a románoknak (R O M Á N O K N A K) a szolidaritásért!” Ez a bejegyzés is heves reakciókat váltott ki, voltak, akik az írták, hogy “Elképzelhetetlen volt, hogy ne kapj segítséget a felebarátaidtól… Erőt és kitartást a továbbiakban. Látod…nem vagy egyedül! A románok melletted vannak!”, mások pedig úgy reagáltak, hogy “Sok sovinizmus elfér egy új kiskocsin”. Az Adevărul cikke így írt Polgár Leventéről: “a sportoló, aki etnikailag magyar is (…) szomorúan reagált Avram Iancu megjegyzéseire”. Egyébként Polgár azt írta, hogy kollégája inzultálta és rágalmazta, és úgy állította be a dolgot, mintha a magyarok és a románok által hősnek tartott Avram Iancu között lenne harc, holott az illetőt teljes nevén Iancu Marius-Avramnak hívják, majd hozzátette “Az irántam, kisebbségi és fogyatékos személy létemre, tanúsított magatartásodra azt mondom: Ne légy paraszt,...

Öveket becsatolni, alámerülünk a román politikai összeesküvés-elméletek magyarokat érintő részleteibe...

Az én Odüsszeiám akkor kezdődött, amikor utána akartam járni Lucian Boia történész “szekus-ügyének”. Ez többé-kevésbé sikerült is, de az volt az ára, hogy kénytelen voltam mindenféle oldalakat átböngészni. És akkor egyszer csak ott állt előttem minden-mindennel összefüggésbe rendeződve. Megértettem, melyek azok az általam eddig nem ismert titkos szálak, amelyek összetartják a román közéletet. Történetünk közvetlenül a rendszerváltás után kezdődik, habár, ha jobban belegondolunk talán még azelőtt. 1989. december 31-én nagy volt a nyüzsgés a bukaresti Intercontinental Hotelben, hiszen az ország első civil szervezetének alapítói készültek megmutatni magukat a nyilvánosság előtt. A Csoport a Társadalmi Párbeszédért (Grupul Social pentru Dialogul Social – GDS) alapítója – az Evenimentul Zilei “lelepző cikke” szerint – két, idegen hatalmaknak kémkedő személy volt. Az egyikük Silviu Brucan, aki a KGB-nek kémkedett, nem mellesleg meg a Nemzeti Megmentési Front (FSN) tótumfaktumának számított. A másikuk pedig Alin Teodorescu – és itt kapaszkodjanak meg! – magyar kém volt. A lap állítása szerint Teodorescut Horváth Andor erdélyi magyar esszéíró, műfordító, szerkesztő szervezte be, még a nyolcvanas években a Román Akadémia Világgazdasági Intézetében. Az egész pedig onnan derült ki, hogy Teodorescu gyenge kémnek bizonyult és lebukott. Az Evenimentul Zilei tovább fűzve a szálakat, azt is kiderítette, hogy Horváth Andort és Teodorescut kicsit később ott találjuk a GDS megalapítása körül is bábáskodó – dobpergés! – Soros György alapítványában. Horváth részt vett a szervezet megalapításában, míg Teodorescu 1990-től 1996-ig volt az alapítvány tanácsának elnöke. Az összeesküvések kusza tengerében a magyar vonulat 2004-ben bukkan fel újra, amikor Teodorescut kinevezik Adrian Năstase akkori miniszterelnök “kancelláriájának” miniszteri rangú vezetőjévé. Kinevezése után három nappal pedig, csodák csodája, Năstase jóváhagyja az aradi Szabadság-szobor újraállítását. Az összefüggést szállító Evenimentul Zilei szerint az emlékmű egyébként arról a tizenhárom aradi tábornokról emlékezik meg, akik 40 ezer (!) román parasztot mészároltak le. A konteó-hívők bánatára a...