Akkora a vészhelyzet Csíkszeredában, hogy már a lekaszált füvet is mentőautóban szállítják...

Hetek óta lázban ég egész Csíkszereda Ferenc pápa szombati látogatása miatt: megpróbálták helyrepofozni a leromlott vasútállomást, a jóérzésű civilek pedig az elhagyott zöldövezeteket szépítgették. Az előkészületek azonban a napokban váltak intenzívebbé. Olyannyira intenzívvé, mondhatni vészhelyzetté, hogy az ilyen esetek megoldására leginkább alkalmas járművet, egy mentőautót is be kellett vetni. Ugyanis egy helyi járókelő Facebookon közzétett felvételén az látszik, amint a város központjában egy járdára parkolt, valószínűleg használaton kívüli, de jelzésekkel még ellátott mentőautóba gyűjtik össze a frissen lekaszált füvet. És hogy miért pont mentőautóba? Az egyik magyarázat az lehet, hogy a pórul járt zarándokoknak még a betegellátás során is szeretnék megmutatni az igazi  székely életérzést, a nyár elengedhetetlen kellékét, a szénágyban való fekvést. De az is lehet, hogy a megyei mentőszolgálat előtti pázsit rendezésére stílszerűen csak egy mentőautó állt...

Az Éjjeli Őrség Úzvölgyében látszik újraszerveződni...

Csütörtök éjszaka az RMDSZ politikusai őrt állnak az úzvölgyi katonai temetőben, nehogy a dormánfalviak az éjszaka leple alatt felavassák a katonai emlékművüket. Ez az őrt állás pedig kísértetiesen emlékeztet minket valamire: Night gathers, and now our watch...

Egyesek a csíksomlyói pápalátogatást látják bele a harmadik fatimai titokba...

A pápalátogatás közeledtével Csíkszeredában a rejtélyek rajongói előbányászták a vészjósló harmadik fatimai titkot és azt az egyházfő ottani látogatásra próbálták meg vonatkoztatni, kisebb rémületet keltve néhány hiszékenyebb városlakóban.  Az említett titkokat az katolikus egyház álláspontja szerint Szűz Mária közölte három pásztorgyerekkel (Lúcia dos Santossal, Francisco és Jacinta Martóval)  a portugáliai Fátima kisvárosa közelében, még 1917-ben. Az összesen három titok tulajdonképpen jövendölés, amelyekből kettőt Lucia 1941-ben kiadott, amikor a Vatikán két, korábban meghalt látnoktársának a szentté avatási perét folytatta. A harmadik prófécia titokban maradt, és csak 2000-ben hozták nyilvánosságra. Lúcia dos Santos (balra) az unokatestvéreivel, Francisco és Jacinta Martóval 1917-ben. Forrás: Ilustração Portuguesa Az első titok a pokol látomása volt, a második titok pedig állítólag a második világháborút jósolta meg. A harmadik titok aggodalmakat keltő része pedig a következő: “Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk ‘valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek’, láttunk egy fehérbe öltözött püspököt ‘akiről úgy gondoltuk, ő a Szentatya’. Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különböző társadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők.” Vannak, akik a leírás alapján azt feltételezik, hogy meredek hegy, tetején a kereszttel, nem más, mint a pápalátogatás helyszíne, a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti nyereg, ahová a pápa és más egyházi személyek igyekeznek fel, mint az elvárható lesz a júniusi eseményen. Igen ám, de a látomás szerint a...

Most a legrosszabb az élet? Egy kutatás szerint korántsem...

Az élet szar. De biztos, hogy mindig ilyen rossz volt vagy voltak kivételesen rossz évtizedek az emberiség történetében? Ezt a kérdést tette fel egy nemrég megjelent történelmi tanulmány, amely főképp arra kereste a választ, hogy hogyan változott az európai pénzrendszer a Nyugatrómai Birodalom bukása után.  Az Antiquity folyóiratba publikáló tudósok bizonyítékot kerestek az ezüstfeldolgozásból származó szennyezésre az Alpok mélyén fekvő jégmagokból. Ezzel a tevékenységgel pedig betekintést nyertek az évszázadok során előforduló természeti katasztrófákba és a klímaváltozásba – adta hírül az IFL Science. A kutatók számára világossá vált, hogy az i.u. 536-ot követő évtizedben rohadt nehéz lehetett az élet. “A kezdete volt az egyik legrosszabb korszaknak, amiben élhettél, hanem a valaha volt legrosszabb év volt” – mondta a Science magazinnak nyilatkozó Michael McGormick, aki az említett tanulmány egyik szerzője és a Harvard középkorásza. Ez egy zord korszak volt, nem a véres háborúk vagy a halálos járványok miatt, hanem az időjárás körülményei miatt is, amelyek elterjedt éhínséghez vezettek. Sok elmélet kering arról, hogy miért tört ki ez az éhség, de a legerősebb bizonyítékok abba az irányba mutatnak, hogy egy “vulkanikus tél” következett be, ahol egy vulkánkitörés miatt hamu és a por repült az égbe, eltakarva ezzel a napot egy “rejtélyes felhővel”. Senki sem tudja melyik vulkán volt a hibás, de a dél-amerikai, a mai Salvador, területén található Ipolango vulkánja régóta a fő versenyzők között található. Ennek ellenére ez az új tanulmány azt sugallja, hogy a vulkánkitörés Izlandon történt, mivel az európai jégmagok olyan vulkanikus üveget tartalmaznak, amelyek kémiailag hasonlóak a szerte Európában és Grönlandon talált részecskékhez. A vulkántól függetlenül, a kitörés hatásai széleskörűek voltak. A kitöréssel kezdetét vette a “késő antik kis jégkorszak”, amely globálisan rossz terméssel és éhínségekkel járt. Kínában hóhullás volt nyáron és szárasságok érintették Perut, amíg gael-ír annalék 536-ban a kenyértermés elmaradásáról írnak....

Miért néztek meg egy orosz animációt 3,5 milliárdan a Youtube-on?...

Hétfőnként szoktam kocsmakvízre járni, és tegnap este végre úgy éreztem, hogy van egy testhezálló feladat. A legnézettebb Youtube videókat kellett sorrendbe rendezni, és mivel amúgy is szoktam ilyen híreket írni (például itt és itt olvashattok erről), azt gondoltam menni fog. És ment is, az első ötből négy pipa, csak éppen van egy orosz animációs sorozat, aminek az egyik epizódját 3,5 milliárdan nézték meg. Miért? És hogyan? Még mielőtt választ várnátok a kérdésre, elmondom, hogy én sem tudom a választ, bár megpróbáltam utána járni. Szóval, ha valaki tudja, nyugodtan megmondhatja. Az animációs sorozat magyarul Mása és a medve néven fut, és egy csintalan kislányról szól, aki különböző feladatokkal néz szembe, amelyekbe rendszerint egy medve is belekeveredik, aki a barátja. Egy-egy epizód 6-7 perc körül van, és kedves történetet dolgoz fel, amiből a gyerekek természetesen tanulhatnak valamit. Az animációt 25 különböző nyelvre fordították le, magyarra is többek között, és a Wikipedia szerint több mint 100 országban vetítették. De fent van például a Netflixen és Youtube-on is. Az eddigi három évad alatt összesen 76 epizódot vetítettek, és a Youtube-on mindenik nézettsége több száz millió felett van. Mindez annak ellenére, hogy a videómegosztón hivatalosan csak oroszul van fent, feliratot is csak angolul lehet rátenni. Ismerve a mesék roppant népszerűségét a Youtube-on (a magyar Youtube-on is a KerekMese nevű csatornának van/volt a legtöbb videómegtekintése) ezt még valamennyire meg is értem, de akkor is, mitől lett az első éved 17. epizódjának, aminek magyarul a címe A katasztrófa receptje, 3,5 milliárdos nézettsége? Közel sincs ekkora nézettséggel egyetlen rész sem a videómegosztón. A második legnépszerűbb 1,2 milliárdos nézettséggel a Bon Appétit! című epizód, míg a harmadik a Mosónap is elérte már az 1 milliárdot. Beteszem ide a legnépszerűbb epizódot: Egyébként, ha a Transindex legutóbbi, egy hónappal ezelőtti hírét néztem volna a legnézettebb videókról, amihez...

Kolozsváron büntetnék a büdös utasokat, de hogyan?...

Kolozsvár polgármesteri hivatala szigorítaná a városi tömegközlekedési szabályzatot. A tervezet szerint arra készülnek, hogy 100 és 200 lej közötti összegre büntetnék azokat az utasokat, akik trágár módon beszélnek a járműveken, inzultálják az utasokat és a sofőrt, koszos ruhában szállnak fel vagy büdösek. A polgármesteri hivatal szerint erre azért van szükség mert “európai szintűvé” akarják tenni a tömegközlekedést. Már el is képzeltem, ahogy a CTP ellenőrei felszállnak a buszokra és felszólítanak mindenkit, hogy jegyeket, bérleteket, valamint hónaljakat kérjük felmutatni! Na, mármost nem vagyok én naiv, 5 éve élek Kolozsváron, 4 éve pedig napi rendszerességgel használom a tömegközlekedést. És az emberek büdösek, én is az vagyok néha és kedves olvasóm, még te is. Büdös az egyetemista, aki egy átmulatott éjszaka után hazafele tart, totál piaszagúan. Büdös a kisiskolás, aki tornaóráról jön haza és le van izzadva. Büdös a melós, aki egész nap vakolt és malteres a ruhája, büdös a valamelyik gíroszosban dolgozó szakácssegéd, akinek a haja és a ruhája átvette az ételszagot. Büdösek az agyonparfümözött nők és az olcsó arcszeszt használó férfiak, de csodák csodája, még a drága arcszeszt használó férfiak is büdösek. Büdösek a nyugdíjasok a ritkán szellőztetett ruhájuk miatt… És büdösek a hajléktalanok. WOW! Ez a legnagyobb felfedezés a szelet kenyér óta… Mert valahol erről szól ez az egész cirkusz, hogy a hajléktalanok ne merjék használni a tömegközlekedést, mert megbüntetik őket. A helyzet viszont az, hogy ez a hajléktalanokat egyáltalán nem érdekli, ezt a problémát pedig nem így kellene kezelni és mélyen diszkriminatív. A kolozsvári polgármesteri hivatalnál van már hagyománya annak, hogy úgy próbálják megoldani a dolgokat, hogy eltüntetik szem elől, mert akkor nem is létezik. Gondoljunk csak Patarétre. Viszont, ha már ennyire szellőztetnének a tömegközlekedésen, én kíváncsi vagyok, hogy a mindig kedves, udvarias és mindig kellemes illatú jegyellenőröket hogyan fogják kiképezni? Ugye, nyugativá...