Néhányan már átestünk az oltáson, és elmondjuk, milyen volt...

Nagyon eltérő véleményeket hallhatunk, olvashatunk a koronavírus elleni oltásokról. Nem feltétlenül a megrögzött oltásellenes megnyilvánulásokra gondolunk: sokan, akik távol állnak attól, hogy vakcinatagadóknak nevezzük őket, de egyelőre félnek, bizonytalanok, nem tudnak dönteni arról, hogy egyáltalán beadassák-e maguknak a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák valamelyikét, vagy csak később vállalják, amikor már több információ áll rendelkezésükre. Mi, a Transindexnél úgy döntöttünk, amint lehet, jelentkezünk a védőoltásra, és azt is eláruljuk, miért. Nem mondhatnánk, hogy a veszélyeztetett korcsoportba tartozunk: fiatalok vagyunk, többségünk nem szenved krónikus betegségekben, próbálunk figyelni az egészséges táplálkozásra is. A munkánk miatt viszont fontos volna az, hogy biztonságban tudjunk riportozni, interjúzni, ne féljünk a fertőzés veszélyétől. Az is előfordulhat, amennyiben valamelyikünk elkapja a koronavírust, lehet észre sem veszi, de megfertőződhetnek más kollégák is, vagy olyan embernek adjuk tovább a fertőzést, aki valóban súlyos egészségi gondokkal küzd. De az sincs kizárva, hogy mi magunk is súlyosabb tünetekkel vészelnénk át a betegséget, ahogyan azt sajnos több fiatalabb betegnél is láthattuk már. Nem beszélve arról, hogy számos hosszú távú utóhatása is lehet a vírusnak még egy egészséges szervezet esetében is. A járvány kezdete óta folyamatosan követjük és közzétesszük a hasznos tudnivalókat. Talán ennek is tudható be, hogy nem tudjuk kézlegyintéssel elintézni a helyzetet, mert pontosan látjuk, hogy milyen mély nyomot hagy életünkön az, ami most történik. Az oltás megjelenése új lendületet adott mindenkinek, aki már belefáradt a maszkviselésbe, kézmosásba, fertőtlenítésbe, karanténba, a barátaitól, rokonaitól való elszakításba. Egyszóval, amint lehetett, regisztráltunk az oltásra. Vannak olyan kollégák, akik a Pfizerre lettek előjegyezve, és márciusig kell várniuk, sőt el is kell utazniuk Kolozsvárról, mert csak Székelyföldön sikerült időpontot foglalni. Mi, akik úgy döntöttünk, hogy nem megyünk messzire, amint megérkeztek az AstraZeneca oltások, azonnal lecsaptunk az új lehetőségre. Rögtön utánanéztünk, mit kell tudnunk az oxfordi vakcináról, mert fontos volt számunkra, hogy meggyőződjünk...

Letiltotta egy bejegyzésem a Facebook, de azóta sem értem, mi a baja Edinával és Lacival...

Egyre inkább frászt kapok a Facebooktól, legszívesebben megszabadulnék tőle, ennek ellenére olyannyira begyürüzött az életembe, hogy hiába látom, hogy a síneken állok és jön felém a vonat, nem bírok félreállni. Az ismerőseim közül már  nagyon sokan megpróbáltak dezertálni. Aztán egy idő után csak jelentkeztek az elvonási tünetek és visszajöttek görgetni. Belátták ugyanis, hogy a Facebookon lenni és Facebook nélkül lenni pont olyan nehéz. Ezt a kommunikációs platformot ugyanis már az ottmaradók is megkerülhetetlenné teszik, nem beszélve arról, hogy baráti és munkahelyi csoportok is oda kötnek, és maga a techóriás is sokat tesz azért, hogy a szakítás helyett fenntartsa ezt a se veled, se nélküled kapcsolatot. A Facebook ugyanis olyan, mint egy rossz szerető, aki féltékenykedik, kémkedik utánad, megfojtja a tőle független felületeket és még a baráti kapcsolataidat is leuralja. Mi például már ott tartunk a Facebookkal, hogy képes és letiltja azt a bejegyzésem is, aminek az égvilágon semmi köze nincs a “veszélyességhez”. A napokban megosztottam Àgoston László (magyarországi operaénekes) egyik bejegyzését, amelyben Pottyondy Edinát mutatta be, és ami fölé én még az is odaírtam, hogy a politikus-youtuber „egyszerűen a legjobb”. A megosztáshoz eredetileg használt képen Pottyondy Edina “szerelmével”, Lacival látható félmeztelen strandos szettben – de ezért letiltani?! Komolyan? Hát, hol élünk mi, a Facebookon?! Valószínűleg valaki nem igazán értett egyet velem (de miért is kéne?), és mint a rossz házmester a múlt rendszerben, besúgott (szíve joga) és jött is az üzenet: Szerintük ugyanis ez a megosztásom és kinyilatkoztatásom „nem felel meg a kéretlen tartalmakkal kapcsolatos alapelveknek”. Persze, Kövér László izmos teste már önmagában kiveri a biztosítékot egy ilyen konzervatív felületen, ahol csak a szemérmes képek elfogadhatók és soha egy politikust se mémeltek meg még… Egyébként arról a felületről beszélünk, amely több mint 50 ezer módon profiloz bennünket, hogy a legjobb módon tömjön tele reklámokkal és minél hatékonyabban hasson...

A szebeni rendőrök nem hátrálnak meg a hógolyózástól (VIDEÓ) jan13

A szebeni rendőrök nem hátrálnak meg a hógolyózástól (VIDEÓ)...

Hatalmas sikere van az interneten annak a videónak, amelyet az I Love Sibiu (Szeretlek Nagyszeben) nevű Facebook-oldalon tettek közzé még kedden. Azóta csaknem 31 ezren osztották meg, amint a tél és a nagy hó örömén gyerekek és rendőrök együtt osztoznak. Az alig másfél perces videó elején két gyermek hógolyózik, amikor egy rendőrautó közelít feléjük. A kék villogástól már–már borsódzik az ember háta, hát még mennyire, amikor a járőrök kiszállnak az autóból. És ekkor jön az igazi meglepetés: a két gyerek játékához becsatlakoznak a rendőrök és egymást kezdik dobálni a hógolyókkal, az egyik rendőr egy adott pillanatban még esetlenül a földre is huppan. A videó leírásában az áll, hogy valaki épp a 112 segélyhívón hívta ki a rendőröket a két gyerek miatt, azért erős kétségünk van afelől, hogy ez valóban így történt, sokkal  valószínűbbnek tartjuk, hogy egy sima hangulatvideóval akarták oldani a feszültséget a koronavírussal és oltási kampánnyal leterhelt Facebook-hírfolyamon. Hogy miért ilyen népszerű ez a videó? Ledöbbentő, hogy mennyire szüksége van az embereknek az egyszerű örömre, a játékra és arra a csepp kis boldogságra, ami ebben benne van. Külön plusz pont a javára, hogy rendőrök szerepelnek benne. A koronavírus-járvány kezdete óta a hatóságok és a rendfenntartó erők látványától sajnos már alapvetően a szigor, a szabályozások, a maszk, a félelem és a fegyelmezés ugrik be önkéntelenül is a tudatunkba....

Várad: Minek nekünk kultúra?...

Mint beszámoltunk róla, Bihar megyében számos kulturális intézmény került veszélybe, miután Ilie Bolojan megyei tanácselnök költségcsökkentés ürügyével drasztikus átalakítást és állománycsökkentést rendelt el a Bihar Megyei Tanács által fenntartott intézményeiben, amelyről egyesek úgy vélik diszkriminatív a magyar közösséggel szemben és valójában a hatalomátvételről szól. A veszélybe került kulturális intézmények közé tartozik a Nagyváradon kiadott kulturális folyóirat és portál is, a Várad. A lap kedden a döntéshozók figyelmébe egy 12 pontból álló kétnyelvű listát állított össze felmutatva, hogy minek kell nekünk kultúra. A pontokba szedett érveket a lap hozzájárulásával változtatás nélkül közöljük: MINEK NEKÜNK KULTÚRA? DE CE AVEM NEVOIE DE CULTURĂ? Kisokos politikusoknak, akik kulturális intézmények sorsáról döntenek Îndrumar pentru politicieni, care decid soarta instituțiilor culturale 1. Hogy ne féljünk. Ca să nu ne fie frică. 2. Hogy tudjuk, kik vagyunk, mit jelent embernek lenni, születni, élni, meghalni. Ca să ştim cine suntem, ce înseamnă să fii om, să te naşti, să trăieşti, să mori. 3. Hogy közös tapasztalatainkból a hibák elkövetése nélkül tanulhassunk. Ca din experiențele comune să învățăm fără să greşim. 4. Hogy a mi hibáinkból utódaink okulhassanak. Ca din greşelile noastre să învețe generațiile care vin. 5. Hogy a sok tonnányi aszfalton kívül más nyomot is hagyjunk a világban. Ca să lăsăm urmă în univers, nu numai în asfalt. 6. Hogy tudjuk, az élet nem mennyiség, hanem minőség. Ca să învățăm că viața este calitate, nu cantitate. 7. Hogy tudjuk mit jelent, európainak, magyarnak, románnak, szerbnek, örménynek, kereszténynek, zsidónak lenni. Ca să învățăm ce înseamnă a fi european, ungur, român, sârb, armean, creştin, evreu. 8. Hogy tudjuk tisztelni egymást. Ca să ne putem respecta unul pe celălalt. 9. Hogy közösségben élhessünk. Ca să putem trăi în comunitate. 10. Hogy legyen fegyverünk az elkeseredés, a harag és a gyűlölet ellen. Ca să avem...

„Orosz klasszikus” inspirálta az RMDSZ új, riogató kampányvideóját...

Mire fogad az RMDSZ ebben a kampányvideóban? Arra, hogy a romániai magyarok nagy rettegők és ez az, amire alapoznia kell egy sikeres politikusnak. De nem csak erre, hanem arra is, hogy a nők eleve ostobábbak, hogy a romák minden élcet megérdemelnek, sőt, hogy a romániai magyarok oly szerény képességűek, hogy nem tudják, mi a különbség a “covid” és a “covrig” között. Nekünk úgy tűnik, erre fogad: Javaslataink az anyag további lehetséges feldúsítására: némi reggeli alkoholfogyasztás, az asszony erőteljesebb móresre tanítása, csak a miheztartás véget, a tömbház előtt vonszolgathatnák magukat a minden bizonnyal leprás migránsok, a szomszéd lakásból átszűrődhetne, amint egy lekötözött erdélyi értelmiségiből éppen az Igényesség Aljas Démonát űzi ki az RMDSZ kommunikációs tanácsadója, egy hatalmas égő kereszttel, hogy legyen jó vizuális is… Vajon lesznek következő részek is? Vagy lehetne, hogy aki a hasonló politikai horrorvideókhoz az ötleteket szállítja, felvállalja névvel is? Csak hogy tudjuk, hogy biztosan nem egy román, roma, nő vagy értelmiségi volt az illető… De hoppá, lehet hogy mégis tudjuk, hogy honnan inspirálódtak az RMDSZ kommunikációs tanácsadói: egy 2018-as orosz, vélhetően putyinista, de hivatalosan fel nem vállalt, melegellenes választási...