Egyfeszt úton voltunk, de ha akartuk se tudtuk volna bejárni a gyergyói Egyfeszt fesztivál összes helyszínét. A Gyergyói-medencében tíz helyszínen és megsaccolva tízszer tíz színpadnál, sátornál vagy teraszon ehetett, ihatott és mulathatott az ember kedvére. A gyergyószentmiklósi központot buszjáratok kötötték össze Alfaluval, Csomafalvával, Ditróval, Remetével, Újfaluval, Szárheggyel, valamint a Gyilkos-tó és a Súgó-barlang környékeivel. Székely bajszos bácsival a volánnál a helyi busz is hozta az autentikus hangulatot. Viszont, aki például Borszékre is el akart látogatni, az kizárólag saját közlekedési eszközzel tehette meg az utat. A mi szemünkben ez akkor vált kissé mókássá, amikor Gyergyószentmiklóson olyan tévelygőkkel is találkoztunk, akik a Gasztró utca sörkínálata után jöttek csak rá, hogy a Bregović koncertre még egy órát kellett volna utazzanak Borszékig. A fesztivál kínálatában nemcsak a székely, hanem az örmény és zsidó kultúra is helyet kapott, a románt kicsit hiányoltuk, holott talán nem lett volna éppen ördögtől való, ha a közeli Vasláb vagy Borszék románsága is kap egy sátrat. Nyitóprogramként a Zsinagógában néztünk meg a képzőművészeti kiállítást. A helyi alkotók munkái egyrészt lélektani töltetűek voltak, mint például Török Rékáé, aki változatlan szoborfejeken és változó fülbevalókon mutatta meg, hogyan is változnak meg egy ember (nő) prioritásai és érzelmei az idő múltával. Másrészt társadalmi tematikájúak, mint például Orosz Annabella felhőinstallációja, amely a város egykori zsidó lakosságának állított emléket. Kiemelendő még Csala Hermina videója, amelyben az alkotó a helyi politikumot kérte számon egy útfestéssel: „Meddig kell még elviselnem?” – írja az aszfaltra, utalva arra, hogy Gyergyószentmiklósról évekkel ezelőtt a környező falvakon át terelik a nehézgépjármű-forgalmat, s mint ilyen, a helyiek hiába tiltakoznak, csak az életük keseredik tovább. Mesébe illő történet lenne, ha azt mondanám, hogy a zsinagóga karzatáról egyből átszökkentünk az örmény templom tornyára. De ehelyett arról mesélek, hogy bizony még Gyergyóban is el lehet tévedni egy hangyányit. Mert a központtól...
Elmegy az ember fia Mérára, oszt akkora buli lesz, hogy a színpadon köt ki a zenészek között...
bejegyezte Tőkés Hunor
Van az a buli, amiről egészen biztosan mindenki ódákat fog zengeni, nehéz lesz überelni és amiről tényleg kár lett volna lemaradni: mert mindez a vihar kellős közepén, egy csűrben, ráadásul teljesen spontán módon robbant be a mérai fesztiválon. Soha életemben nem voltam még a Méra World Music fesztiválon, a sors azonban úgy hozta, hogy a lengyelországi nyaralás után valahogy most mégis ott kötöttem ki, és mennyire jól tettem, hogy engedtem a csábításnak, hisz mint kiderült, az idei nyár egyik legnagyobb bulijának lehettem a részese. Az egész persze úgy kezdődött, hogy a több mint ezer kilométernyi kocsikázás után nem sok kedve volt az embernek lemenni egy Kolozsvár melletti faluba, ami madárnézetből leginkább egy tulipánra hasonlít. Ez a falu azonban nem erről híres, hanem a kalotaszegi népviseletéről és táncról, meg egy olyan fesztiválról, amelynek a centruma egy csűr. Akik persze Tusványosoztak már akkorát, hogy másnap egy ismeretlen és tűzforró sátorban ébredjenek az ottani csűr mellett, valahol a házikók között, azok tudják: a csűr = baromi nagy csapatás. Ez azért egy szombat esti kikapcsolódás ígéretéhez épp elég volt nekem. Az első nap után pedig már biztos voltam abban is, hogy vasárnap este muszáj lesz ezt megismételni, mert az a légkör, ami ott volt, egyszerűen nem hagyható ki: a koncerteken az ember felszántja a kavicsos „parkettet”, aztán két választása van a felfokozott hangulatban, elmegy csapatni az elektrora a Plani sátorba, vagy beveti magát a mélybe, és a csűrben próbál nem perecbe kavarodni önmagában, amikor a lábak az eget, a kezek a csizmája szárát súrolják a táncház alatt. Nem tudom, hogy Méra táncos beállítottsága, a kis fesztivál jellege, az ambiciózus közönség vagy a Los Orangutanes zenekar több órás őrült spanyol dallamai alapozta-e meg jobban a vasárnap esti tombolást, de az hétszentség, hogy amíg más fesztivált a tegnap esti vihar szétvert volna, addig ennek...