Ma van a Román Zászló Napja. Küldj nekünk képet olyan román zászlóról, amit muszáj látni! jún26

Ma van a Román Zászló Napja. Küldj nekünk képet olyan román zászlóról, amit muszáj látni!...

Június 26-án tartják hagyományosan a Román Zászló Napját Romániában, idén a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a nagyszabású ünnepségek országszerte, ahol pedig ünnepeltek, ott is visszafogottabban. Ilyenkor szokás, hogy bizonyos helyeken felhúzzák a település legnagyobb román tirkolorját, néha tényleg azért, mert így kívánnak emlékezni arra, hogy a havasalföldi kormány 1848 nyarán hivatalos zászlajának is elfogadta a piros-sárga-kék trikolórt, máshol pedig akár a területfoglalás giccsparádéjaként is lehet értelmezni az ünnepségeket. Ilyen volt, amikor 2015-ben Mircea Dusa akkori Hargita megyei prefektus hathatós közreműködésnek hála Csíkszeredában felhúzták a megye legnagyobb román trikolorját, hiszen a prefektus váltig állította, hogy a trikolór Hargita megyében is otthon van. Talán olvasóink is emlékeznek, hogy 2018-ban Sebastian Cucu akkori Kovászna megye prefektusa is azt kérte a háromszékiektől, hogy a Román Zászló Napján öltözzenek piros-sárga-kék színekbe. Idén visszafogottan ünnepelt a belügyminisztérium is. Felhúztak egy trikolort a minisztérium épülete előtt, azt megszentelték, utána La Revedere. Mi mindenesetre kíváncsiak vagyunk, hogy a ti környéketeken vannak-e olyan csodálatos, és ha lehet, akkor csodálatosan hatalmas román zászlók, amiket nem tud nem észrevenni még a vak sem, ha a közelébe ér. Arra kérünk titeket, hogy amennyiben igen, akkor arról készítsetek egy fotót és küldjétek el az ugyelet@transindex.ro e-mail címünkre! Románia leghosszabb zászlaját egyébként a Nagy Egyesülés Centenáriumon villantották meg az Ilfov megyei Dobroesti településen: a zászló 500 méter hosszú és 4 méter széles. Boldog román zászló napját! Frissítés (1): Egy olvasónk a bukaresti Buzești utcából küldött zászlós fotót: Frissítés (2): A jégcsappal díszített zászló a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a szemben lévő emeletes tömbház között található, vagy legalábbis a helyszín kísértetiesen hasonlít rá. Frissítés (3): Egy másik olvasónk az újonnan renovált dévai Magna Curiáról küldött képet, amire a centenárium alkalmából „biggyesztették” a trikolórt. Frissítés (4): “Itt viszik a vállukon”. Frissítés (5): Temesváron, az egykori közép-európai, soknemzetiségű városban. “Giccsparádé, ahogy írták....

Le kellene dönteni az erőszak szobrait? De mi számít annak? jún12

Le kellene dönteni az erőszak szobrait? De mi számít annak?...

Az Amerikában megtörtént súlyos rendőri visszaélés és gyilkosság miatt a világ számtalan pontján megerősödni látszik az antirasszizmus, aminek hatásai elérték a szimbolikus politizálás – a kultúra – szféráját is. Ennek egyik vetülete, hogy például a HBO levette a műsoráról az Elfújta a szél című filmet, mivel az etnikai és rasszista előítéletekkel van tele. Másik és még meghatározóbb hatása, hogy számos köztéri szobrot eltávolítottak, letakartak, megrongáltak vagy felirattal láttak el a tüntetők, mivel az olyan embereknek állított emléket, akik dokumentáltan rasszista, kolonialista, rabszolgatartó eszméket képviseltek és/vagy gyakorlatokat működtettek. A jelenség főként az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban van jelen, ahol a tüntetők mát több mint 100 köztéri – s most már vitathatóan “köztiszteletnek” örvendő személyt ábrázoló – szobor eltávolítását kérik. A szoborrombolások éles vitákat generáltak a közösségi médiában is, ahol a szobrokat védők gyakran teszik fel azt a retorikai kérdést, hogy: „akkor milyen szobrok maradjanak?”, hiszen a történelmi korokban szinte mindvégig jelen volt az elnyomás valamilyen formája. Az utóbbi napokban népszerűvé vált egy példa arra, hogy a tüntetők szerint milyen szobrok kellenének inkább. A szobor címe: A neonácit kézitáskájával fejbevágó nő. A köztéri szobor története egy 1985-ös tüntetéssel kezdődött, amikor Svédország egyik településén, Växjöben felvonultak az Északi Birodalom Párt (Nordiska rikspartiet, NRP) neonáci párt tagjai. A demonstráció közben egy járókelő nő a kézitáskájával fejbe ütötte az egyik zászlóval vonuló neonácit. A helyszínen lévő fényképész, Hans Runesson lencsevégre kapta a jelenetet – a fotó számtalan díjat nyert azóta, ez lett az „év fotója”, majd az „évszázad fotója” címet is megkapta. A fotó a felvonulás másnapján jelent meg egy vezető svéd napilapban, majd több angliai sajtóorgánum is átvette és leközölte a tüntetésről való tudósítás mellett, azzal a szöveggel, hogy: „elszabadult az ártatlan tüntetők elleni erőszak”. A fotón szereplő 38 éves nő a fotó megjelenése után...

Ne dőljünk be a japán parlamenti képviselők trianoni megemlékezésének! jún05

Ne dőljünk be a japán parlamenti képviselők trianoni megemlékezésének!...

Biztosan sokan találkoztatok azzal a videóval, amiben elméletileg Trianonról emlékezik meg a japán parlament, és nem is kicsi átverés az egész, minimális kritikus gondolkodással is rájöhetünk, mekkora hazugság terjed a neten. A Youtube saját beszédfelismerője (és fordítója) szerint a japán költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről, a korlátozó intézkedésekről megy a vita. Amúgy, szinte biztos, hogy nem csak egy ülésnek a képeit vágták össze. A felszólalások hozzávetőleges tartalmát mindenki saját maga ellenőrizheti, aki bekapcsolja az automata/beszédfelismerővel készített feliratozást, majd azt lefordíttatja (szintén a videón belül) valamilyen általa ismert nyelvre. Miközben a felirat azt mondja, hogy a mai napon megemlékezünk arról a szomorú tragédiáról, ami a magyarokat érte, valójában a költségvetési bizottság munkáját nyitja meg az ülésvezető. Ha valaki az automatikus fordítónál pontosabban tudja, miről beszélnek a japán országvezetők, örülnénk, ha jelezné...

Családi kincs eperszezonra: 100 éves hűsítő eperbor recept jún03

Családi kincs eperszezonra: 100 éves hűsítő eperbor recept...

Nem tudom, ismeritek a Régi fotók Erdélyből Facebook-csoportot, ami lényegében az Azopan Fotóarchívum közösségi csoportja, ahol a tagok rendszeresen osztanak meg régi képeket, családi kincseket, és adott esetben kisebb nyomozások helyszíne is lehet a csoport, amiből akár ilyen cikkek is kisülhetnek. Szóval alapvetően érdemes követni az csoport eseményeit. Ma (szerdán) például kifejezetten érdemes volt követni a csoport bejegyzéseit, hiszen olyan családi kincseket posztolt az egyik tag, amiről egyből éreztem, meg szeretném osztani veletek is. Nem kifejezetten képes tartalom, bár olyan kalligrafikus igényességgel kivitelezték az eredetijét, ami mindenképp figyelemre méltó. Rajka Bisztray Panna osztotta meg üknagyapja, Bisztray Domokos által összeírt néhány tudnivalóját. Eperszezon lévén én az eperbor receptjét fogom kiemelni, de legalább ilyen izgalmas a férfi öltözet gallérjának tisztítására, az alma héjának lehámlítására adott tanácsa, esetleg egy ártalmatlan hajfestőszer receptje (nem hennával, hanem zöld dióval). Bisztray Domokos 1894-1933 között gyűjtötte és jegyezte le gyöngybetűkkel az utódainak szánt tanácsait. Összesen 250 A4-es oldalt írt tele hasznos tudnivalókkal. “Imádom olvasni, és néha jókat derülök egy egy bejegyzésen” – írja az ükunoka a posztnál, és nem csodálkozunk ezen.   (nagyobb felbontásban itt érhető el a fotó) Így is leírom a receptet, ha nem tudnátok a képről elolvasni. “Egy porcelán edénybe tegyünk 4 deci jó, nem savanyú, fehér óbort (a múlt évben v. régebben szüretelt szőlőből készült bor – szerk.), tegyünk hozzá ízlés szerint cukrot és 2 deci válogatott és érett erdei epret (szamócát – szerk.), és tegyük jég közé, ahol egy éjjel vagy egy napig állni hagyjuk. Egy órával a használat előtt le kell szűrjük a bort az eperről és újból tegyünk 2 deci friss epret, amely addig marad így, amíg használjuk, vagyis egy óráig, azután kis poharakba töltve az eperrel együtt adjuk föl. Ezen ital nyáron nagyon üdítő és kellemes, különösen jó hatással bír lábadozóknál.”...