Na persze, valójában nincs meg a megoldás, csak egy Mark Humphries nevű ausztrál humorista talált ki egy Greta Thunberg-segélyvonalat, látva, milyen szélsőséges érzelmeket vált ki egyesekből, ha bárhol felszólal a 16 éves svéd klímaaktivista. Megjegyezném, hogy ez alól a Transindex kommentszekciója sem kivétel, úgyhogy amennyiben lenne egy magyar nyelvű segélyvonal, az sokat segítene nekünk is. Szóval az ötlet szerint kell egy segélyhívó központ, amit az emberek felhívhatnak, ha irracionálisan idegessé válnak, amikor csak Greta Thunberg megjelenik és szembesíti őket azokkal a tényekkel, amelyekkel nem szeretnek szembesülni. Ilyenkor nem kell rögtön bekapcsolni a CAPS LOCK-ot, és nekiesni a billentyűzetnek, hanem simán fel lehetne hívni olyanokat, akiknek elpanaszolod, hogy mi bánt. Akkor is, ha a közösségi médiában egy tojás a profilképed. Akár azt is meghallgatják, ha az az zavar, hogy ingyen utazhatott New Yorkba a családjával, vagy nem visel napelemes baseball sapkát, vagy bezzeg Greta pacsizhatott Obamával (az erről panaszkodó idős hölgynek például egy önkéntes azt tanácsolja, hogy hát akkor alapítsa meg a saját klímavédő mozgalmát, mire végső soron megegyeznek abban, hogy könnyebb rászarni más mozgalmára, mint valami sajátot csinálni). Persze az egész videó sokkal viccesebb, mint leírva, szóval inkább nézzétek meg! A végkicsengés, hogy meg kell értenünk, sokkal könnyebb Gretára, mint a klímaváltozásért valóban felelős szereplőkre dühösnek...
A román lejhez tapad leghosszabb ideig kórokozó...
bejegyezte Gál László
Úgy kezdődött, hogy a bő másfél hét múlva kezdődő Nobel-szezonról eszembe jutottak az IgNobel-díjak, amik amellett, hogy tudományos igényességgel készült kutatásokat ismernek el, amelyet komoly szaklapok közölnek, egy átlagember számára még viccesek is. Innen már csak egy keresésre volt kideríteni, hogy idén már átadták az IgNobel-díjakat – épp amikor én a megérdemelt szabadságomat töltöttem, ezért lemaradtam róla – és román érintettség is van benne. Na, nem a kutatóinkat díjazták, hanem az egyik kutatásban említik az országot, és gondolom, a címből sejtitek, hogy miről is van szó. A most már IgNobel-díjas kutatók kiderítették ugyanis, hogy a román lej bankjegyei tartják meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, és ebben a bankjegy gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas. A közgazdaságtani kategóriában – nyilván ebben, nem is élettaniban – díjazott nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy melyik ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. A kutatásból az derül ki, hogy a hamisítást megakadályozó műanyagból mennyiségével összefüggően nő a kórokozók száma is a bankjegyeken. Egyébként nem csak Romániában készülnek ilyen műanyag felhasználásával a bankjegyek. Románia Európában elsőként 1999-ben tért át a polimer alapanyagú bankjegyek használatára. Talán még vannak, akik emlékeznek rá, hogy 1999 augusztusában lezajlott teljes napfogyatkozás apropóján piacra került 2000 lejes volt az első olyan bankjegy, amely műanyagból készült. Egy évvel később pedig az összes forgalomban lévő címletet lecserélték, mert a papírpénzzel ellentétben hamisításra csaknem alkalmatlan, négyszer hosszabb életű, és anyaga miatt újra is hasznosítható. És most már azt is tudjuk, hogy jobban megmaradnak rajta a fertőzőképes baktériumok. A műanyag bankjegyekre elsőként 1988-ban Ausztrália tért át, majd például Costa Rica és Brazília is bevezette. Azóta több tucat országban használnak műanyagból készült bankjegyeket. Még visszatérek egy kicsit az igNobel-díjakra, mert megéri. Orvosi kategóriában Silvano Gallus nyert díjat azzal a kutatásával, amelyben – az eredeti...
Pénteki pirítós – Több pogót a parlamentbe!...
bejegyezte Vass Csaba
Lassan több kormányválság volt már az idén, mint ahány román katona nyugszik az úzvölgyi temetőben. A PSD és az ALDE szakításából pedig nagyon úgy tűnik, hogy a romániai politikai élet Gyurcsány Ference, a PRO Románia párt elnöke igyekszik profitálni. Victor Ponta azt nyilatkozta, hogyha szükséges, maszkosokkal viteti el a miniszterelnököt, erre Viorica Dăncilă jól be is sértődött és fel is jelentette elődjét, mert hát azért ne mondjon már ilyeneket. Klaus Johannis továbbra is a rá jellemző alapossággal vár, és nem hajlandó kinevezni a Dăncilă által javasolt ügyvivő minisztereket, de most a saját fegyverével támadott vissza a kormány, ugyanis a miniszterelnök az alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Kelemen Hunor közben elkezdte elnöki kampányát és fullba küldi a respektet románnak, magyarnak, németnek, mindenkinek. Állítólag ő lesz a legzöldebb elnökjelölt, mert az most menő, fiatalos és ezzel le is van tudva. Röviden ennyi történt az itthoni politikai életben az elmúlt időszakban, és akkor beszéljünk is kicsit az RMDSZ elnökválasztási kampányáról. Elkészült ez a fenti kampányvideó, laza, fiatalos és mindenkihez szólni akar. Milyen legyen Románia elnöke? Legyen rocker?– mondja az egyik srác. Jómagam már az a generáció vagyok, akinek tagjait nem sújtotta olyan keményen a nyolcvanas és kilencvenes évek rocker, illetve metál korszaka, és számomra úgy kb. a Tankcsapda a plafon, ami a rockot illeti – ezért pedig szerintem rocker körökben úgy megköveznének, mint eltévedt DNA ügyészt egy teleormani Dragnea-birtokon – éppen ezért azt gondolom, hogy semmikép se legyen rocker egy államelnök. Pláne ne olyan rocker legyen az államelnök, akinek az a kampányszövege, hogy: Respect. Ami köztudott, hogy a rapperek és hip-hop gengszter csecseken nevelkedett laza gyerekek jelmondata. Totál szembe megy egymással ez a kettő. Meg semmi tétje nincs annak, ha egy államfő rocker. Egy államfőnek jobb esetben egyedül kell kiállnia mindig, a magányos rockerek pedig annyira szánalmasan szomorúak. Képzeljünk csak...