Húsvétkor a belügy mindent megtesz egy jó poén kedvéért...

A belügyminisztérium Facebookjának kezelői az ortodox húsvét  napján a vicces nadrágjukat húzták fel. Miután a belügyesek egy román szokás szerinti tojáskoppintós képpel áldott húsvétot kívántak, vicceskedve felhívták a tengeren afterezők figyelmét, hogy aznap csak a húsvéti bárány töltelékét fogyasszák, ami románul drob, B-vel, és ne a drogokat, G-vel. Erre egy polgár odakommentelte, hogy még jó hogy a Kauflandnál kidobják a lejárt tojásokat, mert másképp nem lenne, amivel fényképet készíteni. A belügyesek sem hagyták magukat, a kommentelő profilképét felhasználva, ami a brăilai Kauflaund parkolójában készült, berektelték őt, mondván most már értik, mire várakozik a parkolóban. A megszégyenített kommentelő ezt követően törölte a hozzászólását, de a belügynél nem tudták elengedni a poént és újra feltöltötték az egészet egy képernyőfotó...

Ha te is a Bosszúállókon pörögsz, akkor a Google meglepetése nagyon fog tetszeni...

A három órás megaopusz, a Bosszúállók: Végjáték című filmen pörög az egész internet, de nem túlzás azt mondani, hogy az offline világ is, hiszen pl. a kolozsvári mozikban is rekordgyorsasággal telnek be a helyek a vetítésekre. Ezt az őrületet a Google sem tudta kihagyni, ezért egy izgalmas meglepetéssel kedveskedik a szuperhősfilm-széria rajongóinak. Ahhoz, hogy előcsalogassuk a keresőóriás ajándékát elég, ha beírjuk a keresőbe Thanos nevét, majd a jobb oldalon található információs kártyán rákattintunk az aranyszínű Végtelen Kesztyűre. Máris kezdődhet a varázslat! Ha lusták vagytok rákeresni, kattintsatok ide. A dolog asztali böngészőben és mobilon egyaránt...

Egyesek a csíksomlyói pápalátogatást látják bele a harmadik fatimai titokba...

A pápalátogatás közeledtével Csíkszeredában a rejtélyek rajongói előbányászták a vészjósló harmadik fatimai titkot és azt az egyházfő ottani látogatásra próbálták meg vonatkoztatni, kisebb rémületet keltve néhány hiszékenyebb városlakóban.  Az említett titkokat az katolikus egyház álláspontja szerint Szűz Mária közölte három pásztorgyerekkel (Lúcia dos Santossal, Francisco és Jacinta Martóval)  a portugáliai Fátima kisvárosa közelében, még 1917-ben. Az összesen három titok tulajdonképpen jövendölés, amelyekből kettőt Lucia 1941-ben kiadott, amikor a Vatikán két, korábban meghalt látnoktársának a szentté avatási perét folytatta. A harmadik prófécia titokban maradt, és csak 2000-ben hozták nyilvánosságra. Lúcia dos Santos (balra) az unokatestvéreivel, Francisco és Jacinta Martóval 1917-ben. Forrás: Ilustração Portuguesa Az első titok a pokol látomása volt, a második titok pedig állítólag a második világháborút jósolta meg. A harmadik titok aggodalmakat keltő része pedig a következő: “Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk ‘valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek’, láttunk egy fehérbe öltözött püspököt ‘akiről úgy gondoltuk, ő a Szentatya’. Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különböző társadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők.” Vannak, akik a leírás alapján azt feltételezik, hogy meredek hegy, tetején a kereszttel, nem más, mint a pápalátogatás helyszíne, a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti nyereg, ahová a pápa és más egyházi személyek igyekeznek fel, mint az elvárható lesz a júniusi eseményen. Igen ám, de a látomás szerint a...

Szuflé: McQueen, árulás, érdes tavaszok ápr18

Szuflé: McQueen, árulás, érdes tavaszok...

Elöljárószó: Vass Csaba kollégám Pénteki pirítós című hírszemle-sorozata ihlette a Szuflét, amit egy olyan rovatnak képzelek el, ahová begyűjthető mindaz a munkám során felfedezett kultúrtermék, amit izgalmasnak tartok. Szemelgetés a kurrens kínálatból. Az elmúlt két évben a magyar alter mémek az egyik kedvenc mémoldalam lett, mert valami egészen finom vegyítése a humornak és magyar könnyűzene önsajnálatának. Ezért is örvendtem meg, hogy a sok beckzolis utalás után idén végre kijött az új 30y lemez is, ami amúgy nem is volt betervezve, állítólag. A frontember, Beck Zoltán így vall: egy erdélyi(!) fellépésük után „mondtam a srácoknak, hogy ne haragudjatok, de azt hiszem, véletlenül mégis megírtam egy lemezt”. Ezt senki sem bánja. A ki az akit még megölelnél alig 35 perc, így reggeli vagy délutáni buszozás közben is simán meg lehet hallgatni. Kicsit karcos, kicsit szomorú, de van benne nyári fesztiválos könnyedség és olyan számok is, amelyekre teljesen ki lehet engedni az egzisztenciális gőzt. A teljes album itt érhető el, én ezt a dalt hallgattam újra meg újra a héten: Ez a 2019-es tavasz eléggé durvácskára sikeredik amúgy, legalábbis ami a művészi kínálatot illeti. Hétfőn volt a McQueen dokumentumfilm romániai bemutatója, ami ugyancsak egy eléggé súlyos alkotás a legendás Alexander Lee McQueen életéről és munkásságáról. A divatvilág fenegyerekeként emlegetett McQueen 2010-ben lett öngyilkos édesanyja temetésének napján, de Ian Bonhôte és Peter Ettedgui filmje egyáltalán nem a tragikum felől közelíti meg a divattervező életrajzának felvázolását. Ez annyira sikerül nekik, hogy a beszélő fejes vallomások mellett a Lee-ről készült archív felvételek annyira közel hozzák a fiatal tervező lelkesedését, szenvedélyét, munkaszeretetét és általános energikusságát, hogy a film számottevő részében az az érzésem, hogy egy élő emberről hallgatom ezeket a történeteket. Aztán persze eszembe jut, hogy ezt a végtelenül tehetséges, sokak által zseninek mondott kreatív összművészt és lenyűgöző alkotásait soha nem...

Pénteki pirítós: nincsen rózsa tövis nélkül...

Isten az atyám, hogyha akkora önbizalmam lenne, mint Tăriceanunak, én is indulnék az elnökválasztáson! Mondjuk nem tudom nekem mennyi esélyem lenne (bizonyára semmi), végül is csak most kezdtem el kopaszodni és növeszteni a körszakállamat, úgyhogy maximum RMDSZ-elnök lehetne belőlem, de hát akkor is… Nekem amúgy tök szimpatikus ez a fickó. Valahogy mindig sikerül neki, hogy ne legyen meg a kvórum, hogyha arról van szó, hogy a mentelmi jogának a megvonásáról szavaznak. Mindig boldog, és még Băsescuval is leülne viszkizni Dragnea irodájában. Szóval, szerintem ideális lenne államfőnek. A törökök óta itt úgysem tudott normálisan vezetni senki semmit. Válasszuk meg Tăriceanut, én amondó vagyok! Ha összejön neki, akkor lehet eltörlik majd Kolozsvár nevéből a Napocát, valószínűleg új szintekre kerül majd a román-magyar viszony is, és mindenki boldog lesz. Akkor meg miért ne? Egy csomó érv szól mellette. Az első, hogy hálaistennek román. Nem kell bebizonyítania senkinek sem, hogy az, van két ă betű is a nevében, szóval ez vitán fölül áll. A második, hogy állítólag liberális, ami nekünk magyaroknak szintén jól jön itt. Mert hát az anyaországban érdemes bátran mocskolni a liberálisokat, de gondoljunk csak bele, mi lenne, ha Romániában is a mostani magyarországi politikai diskurzusok működnének? Jaj și váj. Aztán, ugye, nekem sem kellene heti több alkalommal megírnom, hogy hány alkotmányossági kifogást nyújtott be az államfő, mert az ALDE elnöke jóban van a PSD-vel és simán átmehetne minden törvényjavaslat. Minden akadály nélkül rohanhatnánk a szakadék felé és semmi nem állhatna ennek az útjába. Minek halogatni az elkerülhetetlent? Aminek meg kell történnie, azt hagyjuk megtörténni. Válasszuk meg Tăriceanut, én amondó vagyok! Amúgy sem értem ezt a búskomorságot, ami az országban uralkodik. Nézzünk meg más országokat! Pl. Új-Zéland. Ott delfintetemeket mos partra az óceán, itt nálunk meg kokaint a tenger. Hát nem jobb itt? Jó, az EU...