Orbitális nagy tisztelettel üdvözlöm kedves olvasóimat, akik az elmúlt hetek történései után mégis úgy döntöttek, hogy hírportálokat akarnak olvasni és nem vettek még egy kalibát valahol fent a havasokban, távol ettől a civilizációnak nevezett káosztól. A román politika a közelmúltban is hozta a kötelezőt. Johannis és Dragnea közötti csatározásokkal van tele a sajtó, az ország meg közben szép lassan rohad. A kormány azzal van elfoglalva, hogy az ország nagykövetségét Jeruzsálembe költöztesse. Szerintem inkább költöztessük Bukarestbe Jeruzsálemet. A Nemzet megváltásának katedrálisa mellett jól mutatna a siratófal, a multikulturális vonalra is rá lehetne gyúrni és Isten az atyám, hogy Dragnea körülmetélésére, ha sor kerülne rá, én szívesen elmennék. A székelyföldi blogger közben olyan valós problémákkal tölti az szabadidejét, hogy székelyföldi magyar kiadványokat perel be. Az történt, hogy a magyar feliratok eltávolításával is szorgalmasan foglalkozó marcipán nácinak feltűnt, hogy a 99,2 százalékban magyarok lakta Gyergyóremetén a községi havilap csak magyarul jelenik meg. Állítólag a román közösség nem igényelte annak fordítását korábban, viszont úgy néz ki, Tanasă nem tud meglenni a remetei kulturális hírek nélkül és bosszantja, hogy románul nem tudja elolvasni őket. Legyen szíves valaki fordítói munkával segítse ki a remeteieket, hadd részesüljön ez a leszázalékolt Vadim Tudor egy kicsit a székelyföldi falu kultúrájából. Az, hogy a kárpátok és a korrupció ölelésében található szép országunkban még mindig minden kínos dolog előfordulhat és elő is fordul, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy Prahova megyei állami cég bejáratához szépen kiírták az auschwitzi haláltábor bejáratról hírhedté vált feliratot. Állítólag nem tudták honnan van, csak arra gyanakszanak, hogy aki kitette, az valahol hallotta és biztos nagyon megtetszett neki. Hát hihetetlen! Komolyan mondom, már azon sem lepődnék meg hogyha valamelyik minisztérium kiadna egy motivációs filmet az Akarat diadala címmel, mondjuk Dăncilă útjáról, amely a román alföldtől a miniszterelnöki székig...
Most a legrosszabb az élet? Egy kutatás szerint korántsem...
bejegyezte t-rex
Az élet szar. De biztos, hogy mindig ilyen rossz volt vagy voltak kivételesen rossz évtizedek az emberiség történetében? Ezt a kérdést tette fel egy nemrég megjelent történelmi tanulmány, amely főképp arra kereste a választ, hogy hogyan változott az európai pénzrendszer a Nyugatrómai Birodalom bukása után. Az Antiquity folyóiratba publikáló tudósok bizonyítékot kerestek az ezüstfeldolgozásból származó szennyezésre az Alpok mélyén fekvő jégmagokból. Ezzel a tevékenységgel pedig betekintést nyertek az évszázadok során előforduló természeti katasztrófákba és a klímaváltozásba – adta hírül az IFL Science. A kutatók számára világossá vált, hogy az i.u. 536-ot követő évtizedben rohadt nehéz lehetett az élet. “A kezdete volt az egyik legrosszabb korszaknak, amiben élhettél, hanem a valaha volt legrosszabb év volt” – mondta a Science magazinnak nyilatkozó Michael McGormick, aki az említett tanulmány egyik szerzője és a Harvard középkorásza. Ez egy zord korszak volt, nem a véres háborúk vagy a halálos járványok miatt, hanem az időjárás körülményei miatt is, amelyek elterjedt éhínséghez vezettek. Sok elmélet kering arról, hogy miért tört ki ez az éhség, de a legerősebb bizonyítékok abba az irányba mutatnak, hogy egy “vulkanikus tél” következett be, ahol egy vulkánkitörés miatt hamu és a por repült az égbe, eltakarva ezzel a napot egy “rejtélyes felhővel”. Senki sem tudja melyik vulkán volt a hibás, de a dél-amerikai, a mai Salvador, területén található Ipolango vulkánja régóta a fő versenyzők között található. Ennek ellenére ez az új tanulmány azt sugallja, hogy a vulkánkitörés Izlandon történt, mivel az európai jégmagok olyan vulkanikus üveget tartalmaznak, amelyek kémiailag hasonlóak a szerte Európában és Grönlandon talált részecskékhez. A vulkántól függetlenül, a kitörés hatásai széleskörűek voltak. A kitöréssel kezdetét vette a “késő antik kis jégkorszak”, amely globálisan rossz terméssel és éhínségekkel járt. Kínában hóhullás volt nyáron és szárasságok érintették Perut, amíg gael-ír annalék 536-ban a kenyértermés elmaradásáról írnak....
Na, vajon miért vörös a Heineken logóján a csillag?...
bejegyezte t-rex
A Heineken logójának egyik legegyedibb sajátossága a rajta található közismert vörös csillag. Ez az jelkép az évtizedek során többször is vita tárgyát képezte. De mit is jelképez itt a vörös csillag? A kérdés az USR nagy felháborodást kiváltó, kommunistaellenes törvénytervezete miatt lett nálunk is aktuális, aminek akár egy sörcímke is áldozatul eshetne. A Heineken sörgyárat Amszterdamban alapították 1864-ben, a terméküvegen látható logót pedig 1883-ban kezdték el használni. Az üvegre akkor, az idők során megszokottá vált ovális matrica került, halványzöld keretben a fekete cégérrel, amin a Pilsener felirat szerepelt, fölötte pedig egy áttetsző, fekete körvonalú, ötágú csillag. De mit jelképez az ötágú csillag? Hát, a Heineken szerint az ötágú csillagot a középkor óta használták a sörfőzdék, és nem jelképeznek mást, mint a sörfőzés öt legfontosabb alapanyagát: víz, árpa, komló, élesztő; az ötödik hozzávaló pedig a „sörfőzés varázsa”. Azóta a logó több változáson esett át, a különböző nemzetközi sörfőzdefesztiválokon elnyert díjakat is feltüntették rajta, de a legnagyobb módosulás az 1930-as években történt, amikor Gerard Alfred Heineken eldöntötte, hogy a fekete cégéren lecseréli a Pilsener feliratot a Heinekenre és, hogy jobban kiemeljék a csillagelemet, vörös csillagra váltották át. De aztán beköszönt a… második világháború. Miután a háború 1945-ben véget ért, az Egyesült Államok és más nyugat-európai országok is – annak ellenére, hogy a háború idején szövetségesek voltak – a bolsevik Szovjet-Oroszországot kockázati tényezőnek, ellenségként kezdték kezelni. A Szovjetunió által használt legikonikusabb jelkép pedig a vörös csillag volt, ezért attól tartva, hogy a Heinekent a szovjetek ún. „kommunizmusával” azonosítják, 1951-ben lecserélték a vörös csillagot egy piros körvonalú, áttetsző csillagra. Ez a logó a Szovjetunió felbomlásáig, 1991-ig volt használatban. Miután a Szovjetunió szétesett, a Heineken ismét visszatért kedvenc csillagához és újból a vörös csillagot kezdte használni. Az azóta eltelt idő azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy valaki újból elő...
A Sapiophile megmutatja, hogyan lehet megszabadulni a vásárlási kényszertől...
bejegyezte Vass Csaba
A Sapiophile legújabb videójában nagyon merész vállalkozásra szánta el magát. A videóban Tánczos Levente-József, a Sapientia EMTE egyetemi tanársegédje arra tesz kísérletet, hogy kifürkészi az áruházak vásárláskeltő ingereit, és ad pár tippet, hogyan maradjon valamivel több pénz a zsebünkben egy bevásárlás után. Tánczos rávilágít azokra a trükkökre is amelyeket az áruházak rendszeresen alkalmaznak azért, hogy a vásárlóik minél több mindent vásároljanak náluk, olyan dolgokat is, amelyeket igazából nem is akartak megvenni és nagy valószínűséggel nincs is rá szükségük. Viszont a titkok „leleplezése” után sem hagyja magára a nézőt, nagy odafigyeléssel megtanít védekezni ezek ellen a trükkök ellen. Boltkórosoknak, vásárlási kényszereseknek és még az édesszájúaknak is kötelező...
Miért néztek meg egy orosz animációt 3,5 milliárdan a Youtube-on?...
bejegyezte Gál László
Hétfőnként szoktam kocsmakvízre járni, és tegnap este végre úgy éreztem, hogy van egy testhezálló feladat. A legnézettebb Youtube videókat kellett sorrendbe rendezni, és mivel amúgy is szoktam ilyen híreket írni (például itt és itt olvashattok erről), azt gondoltam menni fog. És ment is, az első ötből négy pipa, csak éppen van egy orosz animációs sorozat, aminek az egyik epizódját 3,5 milliárdan nézték meg. Miért? És hogyan? Még mielőtt választ várnátok a kérdésre, elmondom, hogy én sem tudom a választ, bár megpróbáltam utána járni. Szóval, ha valaki tudja, nyugodtan megmondhatja. Az animációs sorozat magyarul Mása és a medve néven fut, és egy csintalan kislányról szól, aki különböző feladatokkal néz szembe, amelyekbe rendszerint egy medve is belekeveredik, aki a barátja. Egy-egy epizód 6-7 perc körül van, és kedves történetet dolgoz fel, amiből a gyerekek természetesen tanulhatnak valamit. Az animációt 25 különböző nyelvre fordították le, magyarra is többek között, és a Wikipedia szerint több mint 100 országban vetítették. De fent van például a Netflixen és Youtube-on is. Az eddigi három évad alatt összesen 76 epizódot vetítettek, és a Youtube-on mindenik nézettsége több száz millió felett van. Mindez annak ellenére, hogy a videómegosztón hivatalosan csak oroszul van fent, feliratot is csak angolul lehet rátenni. Ismerve a mesék roppant népszerűségét a Youtube-on (a magyar Youtube-on is a KerekMese nevű csatornának van/volt a legtöbb videómegtekintése) ezt még valamennyire meg is értem, de akkor is, mitől lett az első éved 17. epizódjának, aminek magyarul a címe A katasztrófa receptje, 3,5 milliárdos nézettsége? Közel sincs ekkora nézettséggel egyetlen rész sem a videómegosztón. A második legnépszerűbb 1,2 milliárdos nézettséggel a Bon Appétit! című epizód, míg a harmadik a Mosónap is elérte már az 1 milliárdot. Beteszem ide a legnépszerűbb epizódot: Egyébként, ha a Transindex legutóbbi, egy hónappal ezelőtti hírét néztem volna a legnézettebb videókról, amihez...