Vastag jégen: így telnek a jégművesek hétköznapjai, és így épül egy jéghotel...

Gyermek- és kora kamaszkoromban elég sokat játszottam Amerikából jöttem-et, de nem emlékszem, arra hogy én vagy bármelyik barátom valaha is választotta volna mesterségének a jégművességet. Ennek több oka is van, az egyik természetesen az, hogy sokáig nem is tudtam (és valószínűleg mások sem), hogy létezik ez a szakma. Engem borzasztóan érdekelt, hogy hogyan dolgozik egy jégműves és hogy képes egy ember egész álló nap a mínuszokban dolgozva, valami elképesztőt alkotni a jégből. Na már most az is biztos, hogy ennek a szakmának nem nagyon kedveznek a plusz fokok, és hát nem is űzhető egész évben (legalább is a világnak ezen a pontján biztosan nem), de azért számomra mégis érdekes. Kíváncsiságomnak szerencsémre most sikerült is eleget tennem, ugyanis abban a szerencsés helyzetben vagyok tisztelt hölgyeim és uraim, hogy néhány jó ismerősöm és cimborám nem kisebb helyen dolgozik most jégművesként, mint a Fogarasi-havasokban épülő jéghotelnél. Vettem a bátorságot, jobban mondva a laptopot, és írtam régi jó ismerősömnek és egykori iskolatársamnak Kertész Szilamérnek és megkértem rá, hogy küldjön néhány képet a mindennapjaikról és meséljen kicsit arról, hogy hogyan is lehet jégműves az ember. Szilamér elmondta, hogy szerinte a jégműves mesterség nem nagy ördöngösség, érteni kell a láncfűrészhez, kell egy kis akaraterő és a többi már megy magától. Az alábbiakban a küldött képekből és videófelvételekből osztok meg egy összeállítást:...

Tudose lemondott, és elment klingonnak: íme a kormányválság legjobb mémjei...

Az várható volt, hogy nem hagyja hidegen a mémeken agyalókat az újabb kormányválság és Mihai Tudose miniszterelnök lemondása. És valóban, rövid időn belül igencsak sok jó megvalósítás jelent meg, és kezdett el terjedni a közösségi médiában. Ezek közül válogattunk, a teljesség igénye nélkül, és kommentben várjuk a ti javaslataitokat...

Bekeményített a tavasz a Transindex udvarán...

Ugyan nem pitypang, de legalább rögtön két kora tavaszi virág is nyílik az udvaron, ahol a szerkesztőségünk van, január középén: a hóvirág és a kankalin. A cikk szerkesztése közben pedig azt is megtanultuk, hogy nincs is olyan, hogy egyszerűen hóvirág, mert összesen 20 fajuk él. A legelterjedtebb a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), ezek virágozhatnak januárban, ha az időjárási körülmények megfelelőek. És ezek őshonosak is, de a kertekben más fajták is nőhetnek, például a pompás hóvirág, a redőslevelű hóvirág és a levantei hóvirág. Mi nem nagyon tudunk különbséget tenni, de ha ezt olvassa egy szakértő, akkor nyugodtan megmondhatja, hogy pontosan melyiket is látjuk a képen. Természetesen a kankalinból is több fajta van, ha jól sikerült meghatározni (a Wikipédia felhasználásával), akkor szártalan kankalin (Primula vulgaris) van a képen. A kankalinok közül talán még a tavaszi kankalin ismertebb, pedig ennek is van legalább 15-20...

A tragumúrák nem viccesek, de nevetni lehet rajtuk...

Tudjuk, hogy a tragumúrák  alapvetően nem vicces, hanem nagyon is szomorú, és némiképp sértő is a marosvásárhelyiekre nézve, de abban is hiszünk, hogy alapvetően nem sértő szándékkal posztolt Google Translate-magyart a polgármesteri hivatal kommunikációs osztálya, hanem gondatlanságból és igénytelenségből. És ha már megtörtént, akkor nevessünk, mert vidáman még a sértés is elviselhetőbb. Ezért gyűjtöttük össze a tragumúrák néhány vicces feldolgozását. Ez a mém még azon melegében, szilveszter estéjén készült, és a helyzet lényegét ragadja meg. Hasonló szellemiségű a második kép is, csak még egy kicsit csavar rajta: Könczey Elemér karikaturistát is megihlette az ominózus poszt, amit így foglalt össze: Valószínűleg azok is hozzánk hasonlóan gondolkodtak, akik a Partidul Tragumurák Facebook-oldalt létrehozták. Az alábbi kép is onnan származik. Ez is az említett Facebook-oldalról származik, megpróbálnak vele egy kicsit visszanyalni. Ennél már talán csak a Targul Murok lenne fájóbb. Ez pedig egy klasszikus...

Miért néz ki úgy Románia címere, mintha photoshop lenne? jan04

Miért néz ki úgy Románia címere, mintha photoshop lenne?...

Nem árulok zsákbamacskát, a címben feltett kérdésre nem tudom a választ, pontosan azért tettem fel, hátha van valakinek erről valami elképzelése. De kezdem az elején. Minden úgy kezdődött, hogy december közepén megjelent egy hír arról, hogy a jegybank lecseréli a bankjegyeket, mert megváltozott az ország címere. Egy kicsit meglepett a hír, hogy mi van, pedig 2016-ban mi is megírtuk. Nem túl jelentős a változás, de az akkor elfogadott törvény szerint az állami intézményeknek 2018-ig kell áttérniük az új címerre, a Román Nemzeti Bank pedig úgy döntött, január elsejétől vezeti be az új lejt. Közben természetesen még a régiek is érvényben lesznek egy ideig. És ha már volt ez a hír, megnéztem, pontosan mi is a változás a címeren, mert ugye nekem valahogy az egész kimaradt. Azóta rákérdeztem még néhány ismerősömnél, és kiderült, hogy nem is vagyok ezzel egyedül. Szóval az van, hogy visszatették az úgynevezett “acélkoronát” a címerre. A változást kezdeményező Grigore Craciunescu képviselő szerint ugyanis a címeren látható aranysas fejére helyezett acélkorona Románia függetlenségét jelképezi, mert a román királyi koronát az 1877-es függetlenségi háborúban a törököktől zsákmányolt acélágyúból öntötték. És akkor eldöntöttem, hogy megnézem milyen is az új címer. A wikipédia volt az első, és egyből zavart, hogy olyan oda nem illő az a korona, mintha két teljesen különböző stílusú rajzot raktak volna egymásra. Akkor megnéztem az elnöki hivatal honlapján Románia címerét, nem pont ugyan az, de az is elég irritálóan bugyután nézett ki. Ha már lúd, akkor legyen kövér. Lehet, hogy egyszerűen az acélkoronával van baj, tehát utánajártam annak is, hogy korábban hogyan használták. Az acélkorona először a függetlenségi háborúk után, 1881-ben került rá a címerre, amikor az ország államformája is királyság lett. A trianoni döntés után Köpeczi Sebestyén József heraldikus tervezte újra az ország címerét I. Ferdinánd felkérésére. Azon is maradt...