Édesebb lesz az idei karácsonyom (is)! Kipróbáltam a klasszikus angol karácsonyi pudingot
Általában minden adventben választok magamnak egy kihívást. Volt, amikor úgy döntöttem, hogy mézeskalácsot sütök (végül Melinda besegített, de összejött), máskor olyan csúnya pulcsit akartam készíteni, ami igazából szép (és azóta is viselem évente egyszer-kétszer). Az idei kihívás egy karácsonyi puding elkészítése volt. Erről fogok most beszámolni.
Az ötlet talán akkor jött, amikor megnéztem Mrs. Crocombe viktoriánus kori receptjének az elkészítését, majd rögtön utána meghallgattam Agatha Christie Karácsonyi puding című (egyébként nem túl jó) novelláját. Amikor Jamie Oliver receptjét néztem meg a Youtube-on, már biztos voltam abban, hogy idén szeretném kipróbálni a karácsonyi pudingkészítést. Aztán csak úgy kíváncsiságból a Tesco videójára is rákattintottam, hogy megtudjam, szerintük hogyan készül lépésről-lépésre a britek hagyományos karácsonyi édessége. Azért emelem ezt a hármat külön is ki (ezek mellett ugyanis még számtalan receptet elolvastam, tényleg bele tudok lendülni), mert végül is ezekből raktam össze a saját receptemet.
A karácsonyi puding egyik jellegzetessége, hogy nincs egy bevett receptje, ha megnéztétek a videókat, akkor tapasztalhattátok, hogy mindegyikhez különböző mennyiségű tojást ír elő. Számos családnak megvan a saját receptje, amit nemzedékek óta őriz. Az összetevők között főleg olyanok szerepelnek, amelyet régen drága dolognak tartottak, és így karácsony táján egy receptbe összedolgoztak. Egyébként manapság sem feltétlen olcsók ezek az összetevők. A legtöbb receptben szerepel, tehát nagyjából az alapnak tekinthető: a mazsola (legalább kétféle, ezért nevezik mazsolapudingnak is), barna cukor és melasz, liszt, zsemlemorzsa, zsiradék, tojás, brandy, fűszerek (szegfűszeg és fahéj), illetve egy citrusfélének a leve.
Az aszalt szilva nem szerepel a klasszikus angol receptben, de biztos, találni rá példát
A középkorig visszanyúló hagyomány szerint a pudingnak 13 összetevőből kell állnia, amelyek Krisztust és a 12 apostolt jelképezik, és minden családtagnak meg kell kevernie keletről nyugat felé a napkeleti bölcsek utazásának tiszteletére. Volt, amikor ezüst pénzérméket és egyéb értékes tárgyakat (például ezüstgyűszűt, ami a takarékosság jelképe volt) is belekeverték, és azt tartották, hogy azok szerencsét hoznak a megtalálójuknak. Egyébként ezeket a hagyományokat idézi a már említett Agatha Christie novella is. Emellett a mazsolapudingot nem kifejezetten karácsony napján készítik, időigényessége miatt az szinte lehetetlen is lenne, hanem az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon, azaz 4-5 héttel karácsony előtt. A 16. század óta használatos anglikán imakönyvben ez a rövid ima szerepel erre a napra: „Kavard fel, könyörgünk, Uram, a hívők akaratát, hogy számos jó cselekedetükért bőségesen megjutalmazhasd őket Jézus Krisztuson, a mi Urunkon keresztül. Ámen.” Sőt, nem is feltétlen egyet készítettek, mert a karácsony utáni ünnepekre, újévre vagy akár húsvétra is megőriztek egyet. Az információk többségét én is Wikipédiáról veszem, ha hibáztam, akkor velük együtt hibáztam.
És akkor most visszatérek az én receptemhez, ami nem követ kifejezetten egyetlen fent említett receptet sem, sőt még a 13 összetevőnél sem sikerült megállnom, de hát a karácsonyi puding már csak ilyen. Egyébként nagyon egyszerű recept, szinte a teljesen kezdők is belevághatnak. Az összetevők mennyisége egy nagyjából másfél literes formába megfelelő masszához van igazítva: 100 g aszalt vörösáfonya (cranberry), 100 g mazsola (sultana, ami az angolban mag nélküli szülőfajtából készült mazsolára utal), 100 g aszalt szilva (az angol receptekben nem szerepel, de egyrészt nagyon megkívántam, amikor elmentem bevásárolni, másrészt angolul plum pudding néven is emlegetik a karácsonyi pudingot, mert korábban a plum szó mazsolát jelentett, s így jött, hogy tegyek bele szilvát is), 100 g aszalt sárgabarack, 100 g aszalt datolya, 100 g dióbél, 100 g liszt, 75 g zsemlemorzsa, 15 ml rumeszencia, 2 tojás, 1 narancs leve, 50 g barna cukor, 100 g vaj, csipet só, tej, kevés fahaj és kevés kandírozott gyömbér fűszerként. Az elkészítés tényleg nagyon egyszerű.
Aszalt összetevők
Csak mert szép
Citrom vagy mandarin levét is lehet használni, sőt a kandírozott gyömbér helyett kandírozott (és nem csak) citrushéjat is lehet hozzátenni
Az összekeverésről nincs kép, mert azt elrontani csak nem lehet, azt viszont megmutatom, hogy mennyire kentem be a zománcozott hőálló cserepet vajjal, hogy ne legyen gond kivenni a pudingot. Most épp ilyen tál volt otthon, de másba is lehet tenni. A klasszikus forma kerek.
A Jamie Oliver módszerével kötöttem le, azt tűnt számomra a legegyszerűbbnek.
A darabosabb összetevőket felaprítjuk, az összetevőeket elkeverjük ügyelve, hogy megfelelő állagú legyen a massza, amit tej vagy citruslé hozzáadásával lehet szabályozni, majd az egészet egy kivajazott formába öntjük. A formát sütőpapírra és alufóliával lezárjuk, és lekötjük. Az egészet feltesszük egy fazékba főni, vigyázva, hogy a formát csak félig lepje el a víz. Nagyjából 4 órát kell főnie, de közben az elpárolgó vizet mindig pótolnunk kell. Azt nagyjából minden recept hangsúlyozza, hogy nem szabad hagyni teljesen elpárologtatni a vizet, folyamatosan figyelni kell rá. Végül is szinte ez az egyetlen, amit elszúrhatunk. Még a mennyiségekkel esetleg lehetünk bajban, arra érdemes figyelni, hogy ne keverjünk össze túl sokat, főleg, ha csak egy formánk van.
A klasszikus recept szerint az tálalás előtt a pudingot le kell önteni alkohollal, és fel kell gyújtani, hogy lángoljon. Ezt a lépést most kihagytam.
Jó étvágyat! És nagyon boldog karácsonyt!
