Megérkezett az idei szezon karácsonyi reklámja: bepasizott a Mikulás!...

Megérkezett az idei szezon legemlékezetesebb karácsonyi reklámja, a norvég postaszolgálat, a Posten készíttette, és azt meséli el, hogyan szeret bele a Mikulás egy férfiba és hogyan válnak egy párrá. Gyorsan meg is mutatom: I år får julenissen avlasting 🎅🏻 God jul og godt nytt år! ✨🎄#loveislove pic.twitter.com/jXBUz5h8js — Posten Norge AS (@postennorge) November 23, 2021 Amikor Harry megismerte a Mikulást című reklám karácsonyról karácsonyra mutatja be, hogy alakul szerelemmé a két férfi közötti kapcsolat. Az külön értékelendő, hogy nem egy megfiatalított Mikulást látunk, hanem a készítők bevállalták, hogy bizony őszes szakállal is szerelembe eshet az ember. Először Harry épp csak meglátja a Mikulást, amint leteszi az ajándékot a fa alá, következő alkalommal már hosszasan elbeszélgetnek. Ezután Harry már a kanapén szundikálva várja a Mikulást, aki annyit mond neki horkolsz, és átad neki egy ajándékot. Végül Harry levelet ír a Mikulásnak: „Dear Santa, all I want for Christmas is you”. A zárójelenetben már a norvég posta alkalmazottja viszi házhoz az ajándékot, mert a Mikulás szabadnapot kapott, hogy a pasijával tölthesse a karácsonyt. A történettel a norvég posta arra emlékszik, hogy 2022-ben lesz 50 éve annak, hogy Norvégiában dekriminalizálták a homoszexualitást. Nálunk idén volt épp 20 éve, hogy 2001-ben kikerült a büntetőtörvénykönyvből az azonos neműek közötti szexuális aktus büntethetősége (itt találtok egy kronológiát 2017-ből a romániai LMBTQ-emberekkel kapcsolatos törvénykezésről), de a román posta valamiért ezt nem reklámozta. Még bélyeget sem bocsátott ki az alkalomból, pedig azt legalább havonta 4-5 alkalommal szokott. Idén például megemlékeztek az ország királyainak a szenvedélyeiről, Mihály király születésének centenáriumáról, Marosvásárhelyről, a román olimpiai érmesekről és a 60 éves Nadiaról is. Elég hosszú története van már nálam a karácsonyi reklámoknak. Évekig rendszeresen követtem a John Lewis áruházlánc legendás karácsonyi reklámjait, de aztán eléggé megkoptak, az idei megjelenésének nem is szántam külön posztot, de...

Hercegek és szolgálólányok mellett is feltűnnek tiszteletbeli szerkesztőségi kutyánk, Ödön hasonmásai...

Már Romániában is elérhető a Google legújabb szolgáltatása, ami a házi kedvencünk művészi “ikertestvérét” segít megkeresni. A Google Arts & Culture Pet Portraits nevű szolgáltatása “az első olyan gépi tanulással működő funkció, amelynek segítségével háziállatunk hasonmására találhatunk rá több mint 10 000 műalkotás között”. A alkalmazás úgy működik, hogy fényképet töltesz fel a  kis kedvencről, aztán az algoritmus felismeri az állatot, és összehasonlítja a múzeumi partnereik gyűjteményeiben található alkotások állataival, és megmutatja, melyikhez hasonlít a leginkább. Összesen hétféle állatcsoportban kereshetünk hasonmásokat: kutyák, macskák, madarak, halak, hüllők, lovak és nyulak. Adott volt a lehetőség, hogy megnézzük, a tiszteletbeli szerkesztőségi kutyánk, Ödön, mihez hasonlatos. Ezek lettek az eredmények. Csak olyan képeket mutatok, amelynek eredetije jogtisztán használható. A legnagyobb egyezés a Lee Je-chang 1934-ben készült rajzával látható, ami a modern és kortárs művészetek múzeumában látható Szöulban. Itt nézheted meg a képet. Szintén 90 százalék fölötti találatot mutat a Laurent Pécheux I. Fülöp parmai herceg portréján látható kutyával. Ennek megmutatom az eredetijét is. Nem nagy meglepetés, hogy hasonlít egy kutyára. A George Stubbs által megfestett vízispániellel is erős az egyezés. Pláne, ha azt is hozzátesszük, hogy az uszkárokat vízből való apportírozásra tenyésztették ki, szóval eléggé víziek. Itt az eredeti. Bekerült még a válogatásba a fiatalabb Enoch Seeman Sir James Dashwoodról készített portréja is, amelyen természetesen feltűnik a kutyája is, ami nem egy tacskó. A kép egyébként Metropolitan Művészeti Múzeumban látható, New Yorkban. A legfurcsább egyezés Abraham van Strij holland festő Belső katonával és szolgálólánnyal című képével mutatja, de ha eltekintünk a színtől, akkor van benne igazság. Ezt sajnos csak belinkelve tudom megmutatni. Jó keresgélést nektek is! És boldog névnapot, Ödön! Van itt egy jobb kép is...

Négy napig egyfeszt úton voltunk...

Egyfeszt úton voltunk, de ha akartuk se tudtuk volna bejárni a gyergyói Egyfeszt fesztivál összes helyszínét. A Gyergyói-medencében tíz helyszínen és megsaccolva tízszer tíz színpadnál, sátornál vagy teraszon ehetett, ihatott és mulathatott az ember kedvére. A gyergyószentmiklósi központot buszjáratok kötötték össze Alfaluval, Csomafalvával, Ditróval, Remetével, Újfaluval, Szárheggyel, valamint a Gyilkos-tó és a Súgó-barlang környékeivel. Székely bajszos bácsival a volánnál a helyi busz is hozta az autentikus hangulatot. Viszont, aki például Borszékre is el akart látogatni, az kizárólag saját közlekedési eszközzel tehette meg az utat. A mi szemünkben ez akkor vált kissé mókássá, amikor Gyergyószentmiklóson olyan tévelygőkkel is találkoztunk, akik a Gasztró utca sörkínálata után jöttek csak rá, hogy a Bregović koncertre még egy órát kellett volna utazzanak Borszékig. A fesztivál kínálatában nemcsak a székely, hanem az örmény és zsidó kultúra is helyet kapott, a románt kicsit hiányoltuk, holott talán nem lett volna éppen ördögtől való, ha a közeli Vasláb vagy Borszék románsága is kap egy sátrat. Nyitóprogramként a Zsinagógában néztünk meg a képzőművészeti kiállítást. A helyi alkotók munkái egyrészt lélektani töltetűek voltak, mint például Török Rékáé, aki változatlan szoborfejeken és változó fülbevalókon mutatta meg, hogyan is változnak meg egy ember (nő) prioritásai és érzelmei az idő múltával. Másrészt társadalmi tematikájúak, mint például Orosz Annabella felhőinstallációja, amely a város egykori zsidó lakosságának állított emléket. Kiemelendő még Csala Hermina videója, amelyben az alkotó a helyi politikumot kérte számon egy útfestéssel: „Meddig kell még elviselnem?” – írja az aszfaltra, utalva arra, hogy Gyergyószentmiklósról évekkel ezelőtt a környező falvakon át terelik a nehézgépjármű-forgalmat, s mint ilyen, a helyiek hiába tiltakoznak, csak az életük keseredik tovább. Mesébe illő történet lenne, ha azt mondanám, hogy a zsinagóga karzatáról egyből átszökkentünk az örmény templom tornyára. De ehelyett arról mesélek, hogy bizony még Gyergyóban is el lehet tévedni egy hangyányit. Mert a központtól...

Elmegy az ember fia Mérára, oszt akkora buli lesz, hogy a színpadon köt ki a zenészek között...

Van az a buli, amiről egészen biztosan mindenki ódákat fog zengeni, nehéz lesz überelni és amiről tényleg kár lett volna lemaradni: mert mindez a vihar kellős közepén, egy csűrben, ráadásul teljesen spontán módon robbant be a mérai fesztiválon.   Soha életemben nem voltam még a Méra World Music fesztiválon, a sors azonban úgy hozta, hogy a lengyelországi nyaralás után valahogy most mégis ott kötöttem ki, és mennyire jól tettem, hogy engedtem a csábításnak, hisz mint kiderült, az idei nyár egyik legnagyobb bulijának lehettem a részese. Az egész persze úgy kezdődött, hogy a több mint ezer kilométernyi kocsikázás után nem sok kedve volt az embernek lemenni egy Kolozsvár melletti faluba, ami madárnézetből leginkább egy tulipánra hasonlít. Ez a falu azonban nem erről híres, hanem a kalotaszegi népviseletéről és táncról, meg egy olyan fesztiválról, amelynek a centruma egy csűr. Akik persze Tusványosoztak már akkorát, hogy másnap egy ismeretlen és tűzforró sátorban ébredjenek az ottani csűr mellett, valahol a házikók között, azok tudják: a csűr = baromi nagy csapatás. Ez azért egy szombat esti kikapcsolódás ígéretéhez épp elég volt nekem. Az első nap után pedig már biztos voltam abban is, hogy vasárnap este muszáj lesz ezt megismételni, mert az a légkör, ami ott volt, egyszerűen nem hagyható ki: a koncerteken az ember felszántja a kavicsos „parkettet”, aztán két választása van a felfokozott hangulatban, elmegy csapatni az elektrora a Plani sátorba, vagy beveti magát a mélybe, és a csűrben próbál nem perecbe kavarodni önmagában, amikor a lábak az eget, a kezek a csizmája szárát súrolják a táncház alatt. Nem tudom, hogy Méra táncos beállítottsága, a kis fesztivál jellege, az ambiciózus közönség vagy a Los Orangutanes zenekar több órás őrült spanyol dallamai alapozta-e meg jobban a vasárnap esti tombolást, de az hétszentség, hogy amíg más fesztivált a tegnap esti vihar szétvert volna, addig ennek...

Két perc alatt meg lehet szerezni az uniós digitális Covid-igazolványt Júl01

Két perc alatt meg lehet szerezni az uniós digitális Covid-igazolványt...

Miután hétfőn megírtam, hogy miként lehet zöldigazolványt (teljes nevén uniós digitális Covid-igazolványt) igényelni, mindenképp szerettem volna tesztelni a rendszert. Aki élt már Romániában, próbált például jogosítványhoz ügyet intézni (például én mostanság), az hozzászokott a sorokhoz, illetve a fölösleges pecsétek/aláírások beszerzéséhez, és mindenféle adminisztrációval kapcsolatban eléggé szkeptikus. Pláné úgy, hogy három nappal a kezdés előtt még alig lehetett bármit tudni az egészről. Na ehhez képest a zöldigazolvány kiállításával megérkeztünk Európába: KÉT PERC VOLT AZ EGÉSZ! KOMOLYAN MONDOM! Egyszerűn rá kell kattintani a certificat-covid.gov.ro oldalra, majd miután bizonyítottam, hogy nem vagyok robot, regisztráltam egy e-mail címmel. A megadott címre érkezett egy levél, és ebben egy link. Erre kellett kattintani és ezzel igazolni, hogy valóban létező a cím. Utána már csak ki kell tölteni a kért adatokat. Erről a korábban már említett cikkben részletesen volt szó, ezért nem részletezem nagyon. Esetemben, mivel oltási igazolványt kértem, a nevem kezdőbetűit, a személyi számomat, az azonosító okmányom (értsd buletin) szériaszámát, a vakcina beadásának hónapját, a vakcina nevét, a megyét, ahol az oltást beadták kellett megadnom. Majd elküldeni a kérelmet. Nagyjából fél percen belül megjött az email, illetve az oldalon regisztrált fiókomból is letölthető a .pdf a híres neves...

Az UEFA is elkövette a klasszikus Budapest/Bukarest bakit jún15

Az UEFA is elkövette a klasszikus Budapest/Bukarest bakit...

Amikor már azt hitted, hogy nem lehet fokozni, mert a Bukarest és Budapest nevének az összekeverése már annyira elcsépelt, közhelyes, hogy senki nem képes újra összetéveszteni, akkor ma szembejön ez: Tarthatatlan ez az állapot, nincsen mese, kezdeni kell valamit Budapest nevével. Lehetne valami szebben csengő, valami magasztosabb, ami kevésbé hasonlít a román fővárosra… mittudomén, hasamra ütök, izé, Felcsút. pic.twitter.com/P0CEFRetNX — Kele János (@janekk_) June 15, 2021 Az EURO 2020 Twitter-oldalán már nincs ott poszt, nyilván törölték, de többen is állítják, hogy nem átverés, sőt, már képernyőfotók is keringenek a bakiról. Bukarest és Budapest összetévesztésének hosszú története van. Az első igazán legendás eset Michael Jackson nevéhez köthető, aki az 1992-es fellépés alkalmával a bukaresti parlament erélyéről mondta: “it’s great to be here in Budapest!” Ez akkor még inkább vicces volt, nem verte ki nagyon a biztosítékot, mégis Michael Jackson lépett fel, aki állítólag ez egyik legjobb koncertjét adta Bukarestben. Már nem volt annyira vicces a baki, amikor Lenny Kravitz állítólag úgy tartott 15 ezer ember előtt koncertet 2008-ban, hogy azt hitte, Budapesten van. Majd lehetne folytatni a sort a Metallicával, amelynek az egyik alapítója, James Hetfield “Jó estét Budapest!”-tel üdvözölte közönségét annak ellenére, hogy nem először járt Romániában. Előfordult ez az Iron Maidennel is, akik 1995-ben mondta Bukarestben, hogy “Hello Budapest!”, illetve Ozzy Osbourne-nal is. Ők is azt mondták, hogy Budapesten vannak, miközben Bukarestben koncerteztek. A tévesztés valószínűleg az Atletico Bilbao mintegy 400 szurkolójának volt a legfájdalmasabb, akik Budapestre utaztak, hogy szurkoljanak a csapatuknak a 2011/2012-es Európa-liga döntőjében, amiközben azt Bukarestben tartották. Ráadásul még csapatuk is kikapott 3-0-ra az Atlético de Madridtól. A Bukarest-Budapest tévesztést egyébként nemzetközi toplistákon is jegyzik, a brit Sunday Times összeállítása szerint a világ leggyakrabban előforduló földrajzi tévedései között az ötödik helyet foglalja el. A lista szerint a leggyakrabban Mallorca sziget...