A trianoni döntés és a Duna TV is kellett ahhoz, hogy Csíksomlyó az összmagyar nemzeti kegyhelyé váljon. Legalábbis erre lehet következtetni Mohay Tamás, ELTE néprajztanszékének vezetőjével készült interjúból, amelyet az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványának Facebook-oldalán közvetítettek, és Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza munkatársa készített vele. Számomra unitáriusként a csíksomlyói búcsú legtöbbször azt jelentette, hogy el kell menjek zarándokokat fotózni, esetleg alakalomadtán elmondani, hogy az nem a János Zsigmond felet aratott győzelem jelenti a búcsú alapját. Szóval igazán mély érzelmi kötődésem nincs sem a búcsúval, sem annak helyszínével kapcsolatban. Ezzel együtt A csíksomlyói búcsú néprajzos szemmel címmel közvetített beszélgetés  azok számára is izgalmas lehet, akik egyszerűen csak meg szeretnék érteni ennek a többszázezres tömeg vonzó eseménynek a hátterét, hogyan lett egy vallási eseményből azon túlmutató nemzeti együttlét. A videóból kiemelnék néhány érdekesebb gondolatot. Egyáltalán mi az a búcsú? A büntetés terhétől való elszakadást jelentette. Manapság már elég furcsának tűnik a gondolat, de a középkori ember még hitt abban, hogy a bűneiért akkor is felelősséggel tartozik, ha azokat már a gyónásban letette. Megtorlás jár érte. Noha a túlvilági életet időtlennek gondolták, a büntetést időben számolták, azaz fontos volt, mennyit fognak majd a tisztító tűzben sínylődni. A búcsúval ennek a büntetésnek az idejét lehetett megrövidíteni. A csíksomlyói búcsú története 1440-es évekig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben, és 7 évre kapnak búcsúkiváltságot kapnak. Bár a reformáció megviseli a csíksomlyói ferences közösséget is, vannak olyan híradások, ami szerint csak egy szerzetes maradt, de a helyiek szentélete nem halványul. Az 1600-as évek első felében a helyi elöljárók Magyarország bíboros prímását, Pázmány Pétert kérik meg, hogy küldjön oda ferenceseket. Az 1661-es pusztító tatárjárásra idején már egy nagyon élő ferences közösség volt ott. 1649-ben a kolozsvári jezsuita rendház vezetője...

A Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársai péntek reggel elindultak Csíksomlyóra, ahol 8 nap múlva Ferenc pápa misét celebrál. A 7 napig tartó, 300 kilométeres zarándoklatuk alatt 10 ezer eurót akarnak összegyűjteni a 14 éves, mezőbándi Ágica megsegítésére, aki 2 éve küzd csontrákkal. Ferencz Zsolt és Varga-Mihály Márton a rádió reggeli műsorának szerkesztőiként Bogya Zoltán hegyifutó, korábbi többszörös zarándok idegenvezetésével indultak el Csíksomlyóra a Mária Utat követve. A srácok szerint inkább fejben dőlnek el a dolgok, fizikai felkészülés nem is volt, kocaturistaként vágnak neki az útnak, de Bogya Zoltán szerint teljesen amatőrök is meg tudják csinálni a túrát. A Kolozsvári Rádiótól indultak, a Györgyfalvi negyeden keresztül hagyják el várost Györgyfalva irányába. Az első nap Kolozsig gyalogolnak, ahol a református egyházközség segítségével közönségtalálkozó is lesz. Az útjukat a Kolozsvári Rádió mellett a Marosvásárhelyi Rádión is nyomon lehet majd követni, ahová rendszeresen bejelentkeznek. Zsolt szerint inkább lelkileg kellett felkészüljenek a zarándoklatra, amelyet már korábban is terveztek, és épp kapóra jött Ferenc pápa csíksomlyói miséje. Adományokat a fiúknak útközben is lehet adni, van egy tarisznyájuk, amiben gyűjtik a pénzt, de mint mondták, közvetlenül az Életfa Családsegítő Egyesületnek is el lehet juttatni, akiknek a közreműködésével történik az adománygyűjtési akció. Mivel az egész sajtótájékoztatót élőben közvetítette a Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása is, és én is aktív résztvevője voltam, (ott ülök a kopaszodó fejemmel az első sorban) ezért akit részletesebben érdekel a téma, ajánlom, hogy nézzék meg ezt a videót: Az út első ezredén aztán mi is elkísértük a...