Ne dőljünk be a japán parlamenti képviselők trianoni megemlékezésének! jún05

Ne dőljünk be a japán parlamenti képviselők trianoni megemlékezésének!...

Biztosan sokan találkoztatok azzal a videóval, amiben elméletileg Trianonról emlékezik meg a japán parlament, és nem is kicsi átverés az egész, minimális kritikus gondolkodással is rájöhetünk, mekkora hazugság terjed a neten. A Youtube saját beszédfelismerője (és fordítója) szerint a japán költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről, a korlátozó intézkedésekről megy a vita. Amúgy, szinte biztos, hogy nem csak egy ülésnek a képeit vágták össze. A felszólalások hozzávetőleges tartalmát mindenki saját maga ellenőrizheti, aki bekapcsolja az automata/beszédfelismerővel készített feliratozást, majd azt lefordíttatja (szintén a videón belül) valamilyen általa ismert nyelvre. Miközben a felirat azt mondja, hogy a mai napon megemlékezünk arról a szomorú tragédiáról, ami a magyarokat érte, valójában a költségvetési bizottság munkáját nyitja meg az ülésvezető. Ha valaki az automatikus fordítónál pontosabban tudja, miről beszélnek a japán országvezetők, örülnénk, ha jelezné...

Megnézheted térképen, hogy ki honnan hová menekült Trianon után jún04

Megnézheted térképen, hogy ki honnan hová menekült Trianon után...

A magyar országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A trianoni békeszerződés 99. évfordulóján sirámok és a Nem, nem, sohák! helyett az Átlátszó adatvizualizációs projektjének, az Átlónak a kezdeményezését mutatjuk be arról a drámai vándorlásról, amely az I. világháborút követően indult meg a történelmi Magyarország területén. Az Átló interaktív térképre tette az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét. A térkép alapját Dékány István Trianoni árvák című könyvéhez összegyűjtött adatbázis adta, amelyet nemrég tették közzé kereshető formában a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja valamint az MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport. A közel 16.000 személy adatait – amely a 400-420 ezer menekült csupán töredéke -, tartalmazó adatbázis mögötti történelemről Dékány könyvének ismertetője így szól: “Az első világháborús összeomlás után az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai és a szomszédos országok megkezdték a területfoglalást. A magyar állam vezető tisztségviselőit hűségeskü letételére kötelezték, akik ezt megtagadták, azokat kiutasították országukból. Az anyaország a marhavagonokban érkező menekültek jelentős részének nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani, így azok hónapokig, évekig a vagonokban várták sorsuk jobbra...

Tíz egyszerű tanács a centenáriumi ebédhez: a Times New Roman megint leckét ad öniróniából...

A Times New Roman humoroldal „Tíz egyszerű szabály a centenáriumi ebédhez” címmel tett közzé egy listát, amelyben lefektetik azt a tíz alapvető szabályt, amelyet egy románnak be kell tartania, hogy megfelelően ünnepelhesse meg a centenáriumot. Ezek a következőek: Csak semmi disznóhús az asztalon, mert egyébként sincs honnan, hiszen mind elégették őket. Feltétlenül meg kell hívni egy magyart az ebédre, hogy legyen kin nevetni, amikor szóba kerül az asztalnál a centenárium. Esetleg megmondod a magyarnak, hogy hozza ő az ételt, majd ellopod tőle, hiszen így tettek már elődeink is 1918-ban, amikor ellopták tőlük Erdélyt. Különben is: a magyarok étele sokkal jobb, mert pikánsabb és vannak autópályáik is. Minden fogás előtt el kell mondd a himnuszt: „Ilyenek a románok, csak lányok után járnak, legyenek azok bár pirospozsgásak, szőkék vagy kékek.” A centenárium alkalmából egy speciális koktélt kell felszolgálni, amely erdélyi pálinkából, olténiai zaibăr-ből, moldvai bármiből és a Duna vízéből készült. Neve: Centenáriumi Testszaggató. Mindenképpen fel kell szolgálni egy Trianon nevű böffsalátát, amelynek Nagy-Magyarország formája kell legyen – ebből különböző darabokat kell szétosztani az étkezők között, a magyarnak pedig a végén hagyd azt a kis részt, ami megmarad. Ebéd közben csak háromnevű előadó hallgatása megengedett: Nicolae Furdui Iancu, Sava Negrean Brudașcu, Petrică Mățu Stoian és Adrian Copilu Minune. Előveszed a szekrényből az Egyesülés a szerájban című falvédőd és jól látható helyre kiakasztod a lakásban. Desszertnek szintén alkoholt kell felszolgálni, de trikolórt: cseresznyepálinka, sárga köménymag pálinkát és Mona kékszeszt....