Kicsit hibás román szöveggel kíván boldog karácsonyt az Igen, tessék ápr21

Kicsit hibás román szöveggel kíván boldog karácsonyt az Igen, tessék...

UPDATE: A hibás szövegű borítóképet időközben eltávolították az oldalról. UPDATE 2: És már fent is van a javított változat:   Kétnyelvű karácsonyi üdvözletre cserélte a Facebook-borítóképét az imént az Igen, tessék mozgalom. Coque iPhone X personnalisée És bár ez kedves gesztus – jó, coque de téléphone pas cher egy többnyelvűséget szorgalmazó mozgalomtól igazából természetes -, igazán odafigyelhettek volna, hogy két mondatnyi román szövegbe ne csússzon mindjárt három hiba: Nem egyébért kekeckedünk, Coque4personnalisée csak ha komolyan gondolják az egész román-magyar kétnyelvűséget, Coque Samsung personnalisée akkor jó példával kellene elöl járni....

Kolozsvári kétnyelvű falfirkászok, szevasztok!...

Úgy látszik, ez egy ilyen többnyelvűségen idegeskedős nap: miután az Untold Festival honlapján szereplő idióta magyar fordításokon húztam fel magam, befutott egy közlemény a Most-Acum szervezettől, akik korábban a magyar és német helységnévtáblával, illetve a sétatéri bannerrel akcióztak. A mozgalom ezúttal is az egynyelvűség ellen intézett támadást… csak egyáltalán nem a megfelelő fronton. A mozgalom tagjai ugyanis a kolozsvári graffitiket, falfirkákat fordították le magyarra – csak tudnám, minek. Miközben az első két akció valós problémákra, a többnyelvűség valódi funkciójára hívta fel a figyelmet (közigazgatás), addig a graffitik (pontosabban többnyire stencilek) fordítása, a magyar graffitik hiányának számonkérése kábé olyan, mint a kultúrspecifikus viccek fordítása, illetve mintha magyar írókon kérnék számon, hogy mért nem írnak románul is. Konkrét példa, hogy érthető legyek: az teljesen joggal elvárható volt, hogy a buszablakos idézetes projektben szerepeljenek magyar idézetek, mivel 1) az ififőváros keretében 2) szervezett kulturális dolog volt, míg egy graffiti/stencil üzenete, formája azokra tartozik, akik azt felfestik. (Szub)kulturális termék, és mint ilyen, nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel támadni, mint a közigazgatási nyelvhasználatot, vagy az egész városról és városnak szóló rendezvényt, projektet, akciót. A végeredmény “szerencsére” magáért beszél: “Kolozsváron több mint ötvenezer magyar anyanyelvű lakos él, a magyar nyelv jelenléte köztereken (elsősorban a városvezetés kirekesztő politikája miatt) mégis elhanyagolható. Azért vállaltuk az akciót, mert céljaink közé tartozik, hogy a város képe tükrözze azt a valós sokszínűséget, amit lakói, minden homogenizáló hatalmi szándék ellenére, a mindennapokban megélnek. Nem feltétlenül azonosulunk a lefordított graffitik tartalmával, de azzal a jelzéssel igen, hogy a város közterei a mieink is” – írják a közleményben, és most nem akarom részletesen ecsetelni, hogy a területmegjelölés milyen formái jutottak eszembe még...

Itt a nagy európai nyelvtérkép: hányadik helyen állnak a magyarok?...

  A fenti térkép azt mutatja, hogy átlagosan hány nyelvet beszélnek az adott EU-s országban. Nem meglepő módon a magyarországiak a legutolsók 1,5-ös átlaggal, de mi sem állunk sokkal jobban a magunk 1,8-as átlagával. A térképet egyébként a Berlinben élő Jakub Marian matematikus, nyelvész készítette az Eurobarométer adatai alapján. A térképekről még hiányoznak a horvátok. Szintén beszédes a helyzeti középérték (az az érték, amely a sorba rendezett adatokat két egyenlő részre osztja) alapján készített térkép. Ezt egy példával lehet a legkönnyebben megérteni: ha a beszélt nyelvek száma alapján sorba rendezzük a németeket, előre azokat, akik csak egyet beszélnek, míg a végére azokat, akik a legtöbbet beszélik. Majd megkeressük azt, amelyik ezt a számsorozatot két egyenlő részre osztja. Ennek az értéke pedig elég beszédes, a németek esetében ez ez a szám kettő, ami azt jelenti, hogy az anyanyelvén kívül még egy nyelvet beszél. Még kevésbé matematikus megfogalmazásban azt lehetne mondani, hogy a tipikus német két nyelvet beszél. Ahol ez egy tört szám, például a franciáknál, a térkép készítőjének magyarázata szerint az azt jelenti, hogy a franciák kb. fele két nyelvet beszél, míg a másik fele csak egyet.     A srác egyébként egy csomó hasonló térképet készített, például van egy összeállítása arról, hogy az EU-s országokban melyik az első, második és harmadik legelterjedtebb idegen nyelv. De csinált térképeket arról is, hogy a nagyobb európai nyelveket, például az angolt, a franciát, a németet vagy az oroszt az adott EU-s országokban a lakosság hány százaléka beszéli.                     De van térképe az államadósságról, a sörfogyasztásról és az IQ-ról is.  ...

Kitették Medgyes határában a magyar-román-német pannókat Júl21

Kitették Medgyes határában a magyar-román-német pannókat...

Kitették Medgyes határában az ígért háromnyelvű pannókat. (Előzményekről itt.) Post by Mircea Daian. Post by Mircea Daian. UPDATE: fotók az előkészületekről:) Post by I Love...

Látogass el Medgyesre: “bine ați venit, wilkommen, Isten hozta!” Júl18

Látogass el Medgyesre: “bine ați venit, wilkommen, Isten hozta!”...

Hamarosan ilyenszerű pannó fogadja majd a Medgyesre érkezőket (ez még csak a tervezet, a végleges verziót július 20-án függesztik ki): Post by Mircea Daian. Post by Mircea Daian. Az I Love Medias kezdeményezés kétéves születésnapját ünneplik a háromnyelvű várostáblákkal. Mi is az I Love Medias? Civil tudatosság, jó értelemben vett lokálpatriotizmus, alternatív díszpolgárság (Oameni faini de Medias), nem pusztán alamizsnaosztás, hanem valódi jótékonykodás és önkéntesség (Visul meu pentru Medias). Ilyenük is van: Post by I Love Mediaş. Post by I Love Mediaş. Post by I Love Mediaş. Ezt az egykori, mostanra sajnos megrongálódott városbejárati pannót cserélik ki a háromnyelvűre: Post by I Love Mediaş. Többnyelvű levelezőlapok: Post by I Love Mediaş. Post by I Love...