Három évnyi hírszerkesztés, riporterkedés után távoztam a kolozsvári Transindex szerkesztőségétől tavaly ősszel, hogy kipróbáljam magam a határon túli Budapesten is. Az újságírás engem igazából váratlanabbul talált be akkor, mint Florin Cîțu miniszterelnök-jelöltségét a koronavírus-járvány tavaszi hulláma, de én nem futottam el előle. Ha Erdélyben érdemes valahol szerkesztőségben dolgozni, akkor az a Transindex. Persze, ha épp valamelyik konkurens portáltól jöttem volna el, akkor nyilván azt írnám, hogy náluk érdemes dolgozni, de nem vagyok abban biztos, hogy náluk egyáltalán sokáig hagytak volna dolgozni egy olyan szabad szájú, nonkonformista, kisebbségi komplexusokkal és nagyságérzetekkel telítődött személyiséget, mint amilyen én is vagyok. A Transindex tényleg egy kiváló munkahely, nem mondom azt, hogy a nehezebb napokon ne lett volna tele a hócipőm az egésszel, de ez mindenhol megesik, egy olyan szakmában, és egy olyan országban, ahol az elmúlt évben több kormányválság volt, mint nemzeti ünnep (erről pedig neked állandóan tudóstanod kell), ott pedig hatványozottan. Viszont azt hazugság nélkül kijelenthetem, hogy ottlétem alatt soha nem mentem be gyomorgörccsel dolgozni, soha nem hagytak magamra, ha valahol elakadtam, és soha nem kellett magamat egy tehetségtelen félnótásnak érezzem, ha elhibáztam valamit. Ha a Transindexhez mész dolgozni, akkor legyen humorod. Tényleg. Ha társasági ember vagy, meg tudod nyerni magadnak a kollégáidat, akik emiatt figyelnek rád, nevetnek a vicceiden, és az sokszor többet ér mint egy fizetésemelés. Ha duzzad benned a bizonyítási vágy, van benned íráskészség és úgy érzed, hogy részt akarsz venni a közéletben, akkor a Transindexnél a helyed! Ha kreatív vagy, és azt érzed, hogy Erdély tele van kiváló sztorikkal, amiknek csak utána kell járni, akkor biztos lehetsz benne, hogy itt találsz magad mellé társakat is, akik motiválni és segíteni tudnak, és a vezetőséggel is könnyű megegyezni, ennek titka a friss kávé és a magabiztosság. Mivel pedig legfőbb feladatod a hírszerkesztés lesz, ezért nagyon...

Lassan több kormányválság volt már az idén, mint ahány román katona nyugszik az úzvölgyi temetőben. A PSD és az ALDE szakításából pedig nagyon úgy tűnik, hogy a romániai politikai élet Gyurcsány Ference, a PRO Románia párt elnöke igyekszik profitálni. Victor Ponta azt nyilatkozta, hogyha szükséges, maszkosokkal viteti el a miniszterelnököt, erre Viorica Dăncilă jól be is sértődött és fel is jelentette elődjét, mert hát azért ne mondjon már ilyeneket. Klaus Johannis továbbra is a rá jellemző alapossággal vár, és nem hajlandó kinevezni a Dăncilă által javasolt ügyvivő minisztereket, de most a saját fegyverével támadott vissza a kormány, ugyanis a miniszterelnök az alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Kelemen Hunor közben elkezdte elnöki kampányát és fullba küldi a respektet románnak, magyarnak, németnek, mindenkinek. Állítólag ő lesz a legzöldebb elnökjelölt, mert az most menő, fiatalos és ezzel le is van tudva. Röviden ennyi történt az itthoni politikai életben az elmúlt időszakban, és akkor beszéljünk is kicsit az RMDSZ elnökválasztási kampányáról. Elkészült ez a fenti kampányvideó, laza, fiatalos és mindenkihez szólni akar. Milyen legyen Románia elnöke? Legyen rocker?– mondja az egyik srác. Jómagam már az a generáció vagyok, akinek tagjait nem sújtotta olyan keményen a nyolcvanas és kilencvenes évek rocker, illetve metál korszaka, és számomra úgy kb. a Tankcsapda a plafon, ami a rockot illeti – ezért pedig szerintem rocker körökben úgy megköveznének, mint eltévedt DNA ügyészt egy teleormani Dragnea-birtokon – éppen ezért azt gondolom, hogy  semmikép se legyen rocker egy államelnök. Pláne ne olyan rocker legyen az államelnök, akinek az a kampányszövege, hogy: Respect. Ami köztudott, hogy a rapperek és hip-hop gengszter csecseken nevelkedett laza gyerekek jelmondata. Totál szembe megy egymással ez a kettő. Meg semmi tétje nincs annak, ha egy államfő rocker. Egy államfőnek jobb esetben egyedül kell kiállnia mindig, a magányos rockerek pedig annyira szánalmasan szomorúak. Képzeljünk csak...

Tisztelt elnök úr, tisztelt jelenlévők, kedves barátaim, magyarok! Ahogyan az ősi magyar közmondás is tartja, a narancs nem olyan szép virág, mint a tulipán, viszont sokkal több lé van benne. Kedves barátaim! Nem véletlen, ismétlem nem véletlen, hogy ezekben a migránsverte időkben látogattam el hozzátok. El kell mondanom és le kell szögeznem, hogy támogatjuk Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását. Románia megvédte a határait. A kivándorlással sikerült megállítania a bevándorlást, éppen ezért elmondhatjuk, hogy a román modell működik. Az európai országoknak meg fel kell ismerniük, és követniük kell a román bevándorláspolitika példamutatását. Az egészségügy fejlesztése, a tanügyre fordított pénzek, a szociális- és civil szféra támogatása mind-mind migráns-csalogatóként tudnak működni. Románia helyesen tette, amikor úgy döntött, hogy nem költ sokat mindezekre. Jelenleg Románia azon kevés országok közé tartozik a térségben, amelynek nincs bevándorlás-problémája. Hiszem, hogy az ország bölcs vezetőinek köszönhető mindez. Bár gyakran találkozom azzal, hogy a romániai magyarok vádolják a nagyobbik kormánypárt elnökét és a fejét követelik, de kedves barátaim, el kell mondanom, hogy jobb ma egy Dragnea, mint holnap egy Soros! Dragnea okos ember, sokat tanult a térség vezetőitől is. Kedves barátaim! Kérem engedjék meg, hogy megragadjam az alkalmat és innen gratuláljak Harry hercegnek, aki apuka lett. Köztudott, hogy Harry herceg ereiben, és most már a kis Archie ereiben is erdélyi magyar vér folyik. Gratulálok hozzá! Nagy-Britannia el akarja hagyni az EU-t. Túl sok migráns és bűnöző vándorolt mostanában a szigetországba, pedig, ahogyan Radu Mazăre esete is mutatja: egy sziget sem nyújthat sokáig védelmet a bűnözőknek! Ha már Erdélyben vagyok, megragadnám az alkalmat, hogy Bánffyhunyad polgármesterének figyelmébe ajánljam Mészáros Lőrinc vállalkozót, akit nagyon inspirált az Ön legutóbbi városfejlesztése, és kérte, hogy hozzam össze Önöket. A névjegyét itt hagyom a székházban, a titkárnők elmondása szerint reggel 9 és délután 3 óra között elveheti majd....

Isten az atyám, hogyha akkora önbizalmam lenne, mint Tăriceanunak, én is indulnék az elnökválasztáson! Mondjuk nem tudom nekem mennyi esélyem lenne (bizonyára semmi), végül is csak most kezdtem el kopaszodni és növeszteni a körszakállamat, úgyhogy maximum RMDSZ-elnök lehetne belőlem, de hát akkor is… Nekem amúgy tök szimpatikus ez a fickó. Valahogy mindig sikerül neki, hogy ne legyen meg a kvórum, hogyha arról van szó, hogy a mentelmi jogának a megvonásáról szavaznak. Mindig boldog, és még Băsescuval is leülne viszkizni Dragnea irodájában. Szóval, szerintem ideális lenne államfőnek. A törökök óta itt úgysem tudott normálisan vezetni senki semmit. Válasszuk meg Tăriceanut, én amondó vagyok! Ha összejön neki, akkor lehet eltörlik majd Kolozsvár nevéből a Napocát, valószínűleg új szintekre kerül majd a román-magyar viszony is, és mindenki boldog lesz. Akkor meg miért ne? Egy csomó érv szól mellette. Az első, hogy hálaistennek román. Nem kell bebizonyítania senkinek sem, hogy az, van két ă betű is a nevében, szóval ez vitán fölül áll. A második, hogy állítólag liberális, ami nekünk magyaroknak szintén jól jön itt. Mert hát az anyaországban érdemes bátran mocskolni a liberálisokat, de gondoljunk csak bele, mi lenne, ha Romániában is a mostani magyarországi politikai diskurzusok működnének? Jaj și váj. Aztán, ugye, nekem sem kellene heti több alkalommal megírnom, hogy hány alkotmányossági kifogást nyújtott be az államfő, mert az ALDE elnöke jóban van a PSD-vel és simán átmehetne minden törvényjavaslat. Minden akadály nélkül rohanhatnánk a szakadék felé és semmi nem állhatna ennek az útjába. Minek halogatni az elkerülhetetlent? Aminek meg kell történnie, azt hagyjuk megtörténni. Válasszuk meg Tăriceanut, én amondó vagyok! Amúgy sem értem ezt a búskomorságot, ami az országban uralkodik. Nézzünk meg más országokat! Pl. Új-Zéland. Ott delfintetemeket mos partra az óceán, itt nálunk meg kokaint a tenger. Hát nem jobb itt? Jó, az EU...

Orbitális nagy tisztelettel üdvözlöm kedves olvasóimat, akik az elmúlt hetek történései után mégis úgy döntöttek, hogy hírportálokat akarnak olvasni és nem vettek még egy kalibát valahol fent a havasokban, távol ettől a civilizációnak nevezett káosztól. A román politika a közelmúltban is hozta a kötelezőt. Johannis és Dragnea közötti csatározásokkal van tele a sajtó, az ország meg közben szép lassan rohad. A kormány azzal van elfoglalva, hogy az ország  nagykövetségét Jeruzsálembe költöztesse. Szerintem inkább költöztessük Bukarestbe Jeruzsálemet. A Nemzet megváltásának katedrálisa mellett jól mutatna a siratófal, a multikulturális vonalra is rá lehetne gyúrni és Isten az atyám, hogy Dragnea körülmetélésére, ha sor kerülne rá, én szívesen elmennék.   A székelyföldi blogger közben olyan valós problémákkal tölti az szabadidejét, hogy székelyföldi magyar kiadványokat perel be. Az történt, hogy a magyar feliratok eltávolításával is szorgalmasan foglalkozó marcipán nácinak feltűnt, hogy a 99,2 százalékban magyarok lakta Gyergyóremetén a községi havilap csak magyarul jelenik meg. Állítólag a román közösség nem igényelte annak fordítását korábban, viszont úgy néz ki, Tanasă nem tud meglenni a remetei kulturális hírek nélkül és bosszantja, hogy románul nem tudja elolvasni őket. Legyen szíves valaki fordítói munkával segítse ki a remeteieket, hadd részesüljön ez a leszázalékolt Vadim Tudor egy kicsit a székelyföldi falu kultúrájából. Az, hogy a kárpátok és a korrupció ölelésében található szép országunkban még mindig minden kínos dolog előfordulhat és elő is fordul, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy Prahova megyei állami cég bejáratához szépen kiírták az auschwitzi haláltábor bejáratról hírhedté vált feliratot. Állítólag nem tudták honnan van, csak arra gyanakszanak, hogy aki kitette, az valahol hallotta és biztos nagyon megtetszett neki. Hát hihetetlen! Komolyan mondom, már azon sem lepődnék meg hogyha valamelyik minisztérium kiadna egy motivációs filmet az Akarat diadala címmel, mondjuk Dăncilă útjáról, amely a román alföldtől a miniszterelnöki székig...