Vicces feliratokkal szívatják a kultúrátlan megyei tanácselnököt Nagyváradon máj27

Vicces feliratokkal szívatják a kultúrátlan megyei tanácselnököt Nagyváradon...

A forradalmi hangulatot követően, amikor az erdélyi színházak, a művészek flashmob szerű performansszal tüntettek Várad főterén, most az éjszaka leple alatt, ismeretlen személyek vicces feliratokkal üzentek a megyei tanácselnöknek, pontosabban  így hívták fel a figyelmet Ilie Bolojan kultúraellenes tevékenységére.   Az ismeretlen gerillaművészek vélhetőleg arra akartak rámutatni „utcai kiállításukkal”, hogy a populista Bolojan, annyira értékeli és érti a kultúra működését, hogy ha tehetné azt is leaszfaltozná/térköveztetné. Bihar Megye Tanácselnöke ugyanis – egyelőre szóban – ismét nekiment három kulturális alintézményének, kétségbe vonva azok szervezeti autonómiáját és szakmai hozzáértését. Ilie Bolojan terve hallatán ugyanis a Szigligeti-, a Regina Maria Színház és a Nagyaváradi Állami Filharmónia vezetősége  is tiltakozott az ellen, hogy intézményeiket összevonják, szerződéseiket pedig nyomásgyakorlással meghatározott időtartamúra változtassák.   A tanácselnök “víziójáról” nemcsak ők, de a velük szolidaritást vállaló román és magyar kulturális szereplők is úgy gondolják, hogy káros, és nem az intézmények, hanem egyedül Bolojan érdekeit szolgálják. Azt pedig hiába erősítgette a megyei tanács liberális alelnöke, hogy a Bolojan által mindegyik intézménynél beharangozott tervre nincs határozat, egyesek szerint a tanácselnök csak a számára megfelelő pillanatra vár, hogy megforgassa a tőrt a váradi kultúra...

Várad: Minek nekünk kultúra?...

Mint beszámoltunk róla, Bihar megyében számos kulturális intézmény került veszélybe, miután Ilie Bolojan megyei tanácselnök költségcsökkentés ürügyével drasztikus átalakítást és állománycsökkentést rendelt el a Bihar Megyei Tanács által fenntartott intézményeiben, amelyről egyesek úgy vélik diszkriminatív a magyar közösséggel szemben és valójában a hatalomátvételről szól. A veszélybe került kulturális intézmények közé tartozik a Nagyváradon kiadott kulturális folyóirat és portál is, a Várad. A lap kedden a döntéshozók figyelmébe egy 12 pontból álló kétnyelvű listát állított össze felmutatva, hogy minek kell nekünk kultúra. A pontokba szedett érveket a lap hozzájárulásával változtatás nélkül közöljük: MINEK NEKÜNK KULTÚRA? DE CE AVEM NEVOIE DE CULTURĂ? Kisokos politikusoknak, akik kulturális intézmények sorsáról döntenek Îndrumar pentru politicieni, care decid soarta instituțiilor culturale 1. Hogy ne féljünk. Ca să nu ne fie frică. 2. Hogy tudjuk, kik vagyunk, mit jelent embernek lenni, születni, élni, meghalni. Ca să ştim cine suntem, ce înseamnă să fii om, să te naşti, să trăieşti, să mori. 3. Hogy közös tapasztalatainkból a hibák elkövetése nélkül tanulhassunk. Ca din experiențele comune să învățăm fără să greşim. 4. Hogy a mi hibáinkból utódaink okulhassanak. Ca din greşelile noastre să învețe generațiile care vin. 5. Hogy a sok tonnányi aszfalton kívül más nyomot is hagyjunk a világban. Ca să lăsăm urmă în univers, nu numai în asfalt. 6. Hogy tudjuk, az élet nem mennyiség, hanem minőség. Ca să învățăm că viața este calitate, nu cantitate. 7. Hogy tudjuk mit jelent, európainak, magyarnak, románnak, szerbnek, örménynek, kereszténynek, zsidónak lenni. Ca să învățăm ce înseamnă a fi european, ungur, român, sârb, armean, creştin, evreu. 8. Hogy tudjuk tisztelni egymást. Ca să ne putem respecta unul pe celălalt. 9. Hogy közösségben élhessünk. Ca să putem trăi în comunitate. 10. Hogy legyen fegyverünk az elkeseredés, a harag és a gyűlölet ellen. Ca să avem...

Végre a bihari fociban is van sztori, az egyik partjelző megkérte a másik partjelző kezét a pályán ápr10

Végre a bihari fociban is van sztori, az egyik partjelző megkérte a másik partjelző kezét a pályán...

Persze túlzok, mert a román fociban eddig is volt bőven sztori, csak ritkán olyan, amire a hazai nyilvánosságon kívül bárki is felkapná a fejét. Az történt, hogy a negyedosztályú Nagyváradi AC–Bihardiószeg meccs előtt az egyik partjelző, a 22 éves Marius Matica, megkérte a másik partjelzőnek, a 21 éves Duma Györgyinek a kezét. A menyasszony igent mondott, a nagyváradi Boda Gyula Stadionban tartott meccs végeredménye 3-3 lett. A fiatalok három éve ismerkedtek meg, mindketten a Bihar megyei labdarúgó-szövetségének a játékvezetői bizottságában dolgoznak. A lánykérésről szóló beágyazott videó már több mint 100 ezres nézettségnél tart. Bár a menyasszonyon látszik, hogy nagyon örült a lánykérésnek, állítólag teljes szívéből mondott igent, azért nem feltételen problémamentes nagyközönség előtt (ebben az esetben a játékososok és a szurkolók) megkérni valakinek a kezét, és kvázi kényszeríteni az igent. Szóval nem nagyon kellene követni a...

A hazai plakáttervezés él és virul

Kedvenc váradi helyünk, ahova sajnos túl ritkán jutunk el, létrehozott egy Pinterest-boardot, amelyen közzétette idei és tavalyi rendezvényeinek plakátjait. A Moszkvás plakátok között alig találunk közepest, gyengécskét meg egyáltalán nem. Nyilván nem egyetlen alkotó műveiről van szó, a turnézó zenekarok például többnyire a saját arculatukkal kerültek fel a moszkvás plakátokra is, és nyilván nem ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy nálunkfele sem mindenki ClipArtban készít plakátot. De azért jó lenne, ha ez a trend általánosabbá válna, és az erdélyi utcákon sétálgatva gyakrabban érezhetnénk azt, hogy a plakátok nem szennyezik vizuálisan, hanem hozzáadnak valamit az adott város arculatához.   Az összes plakát a Pinteresten A kedvenc idei eseményedre a Moszkva FB-ján...

Rommagyar városok: OK és NEM OK nov11

Rommagyar városok: OK és NEM OK

Az alábbi táblázatban azt összegeztem, hogy nagyon szubjektív tapasztalataim szerint az én-te-ő rendszerben  „OK”-nak vagy „nem OK”-nak tekintik magukat az általam jobban ismert városi mikrokozmoszok magyar értelmiségijei. Nem azt értékeltem, mit mondanak ezek az emberek, hanem azt, hogyan mondják. A túl sok hencegés adott esetben frusztrációt takarhat. Ha nagyon gyakori, hogy két értelmiségi alaptevékenysége az, hogy egy harmadikat fikáznak, azt jelzi, hogy némileg lenézik saját közegüket. Ha nagyon sok az utalás arra, hogy bezzeg máshol jobban mennek a dolgok, nagyon erős provincia-érzést jelez, és a nagy eseményekből való kimaradás szeparációs szorongását. A legjobb egy értelmiségi közösségnek, ha az én-te-ő tengelyen minden változó OK. Szabad, pozitív, nyitott közeget takar. Ez nem függ sem a közösség méretétől, sem a helyi színház UNITER-díjainak számától. Ez egy szociálpszichológiai adottság. Minél több a “nem OK”, annál valószínűbb, hogy az értelmiségi közösség fogva tartja saját magát.    ...