A tavalyi Mátyás király-emlékév keretén belül jelent meg egy sziper-szuper weblap, amin meg lehet nézni, hogy merre járt életében Mátyás király és második felesége, Aragóniai Beatrix. A weblap kattintva meglepően szép dizájn fogad, amely a MOME techlab munkája. A weblapon Közép-Kelet-Európa korabeli térképén követhetjük 1458-tól 1490-ig, hogy a történelmi források szerint merre járt a két koronás fő, amelyet a térképen kis sárga pajzsok jelölnek, ezekből pedig nyilak ágaznak szerte-szét, attól függően, hogy honnan hová vezetett az útjuk. A jelölés annál világosabb, minél korább járt arra az uralkodó és felesége.   A településekre kattintva láthatóvá válik, hogy pontosan melyik dátumon járt ott az igazságos király, illetve az ehhez fűzött tudományos lábjegyzeteket, illetve a középkori oklevél eredeti szövegét is elolvashatjuk. A weblapot fejlesztő Magyar Nemzeti Levéltár a jövőben szeretné további uralkodókkal is bővíteni a térképet, például Luxemburgi Zsigmonddal és Hunyadi Jánossal. A weblap annak az Időgép mozgalomnak a részének tekinthető, amely a rendelkezésünkre álló hatalmas adatmennyiségből kívánja Európa 2000 éves történetét leképezni. Hasonlóan izgalmas projekt a Budapest időgép weblapja, ahol rá lehet keresni régi budapesti utcanevekre, de ami a legérdekesebb, hogy szinte mindegyik régi háznak meg lehet nézni a korábbi tulajdonosait vagy az építészeti...

Egy ideje bajban vagyok, amikor slamről kell “beszámolni”. Pláne, ha tematikus. Ha mondjuk egy bajnokság van, akkor le lehet írni, hogy ki hogyan szerepelt, meg nagyjából miről slammelt, meg ki hányadik lett. De amikor tematikus, mint tegnap, Mátyás király születésnapján, akkor nem nagyon van, amiről beszámolni. Leírhatnám, hogy a szervezők szerint volt kb. 300 ember. És hogy a fehér reneszánsz házra Banga Szilárd és Bányász Bertalan (Lamaskier) vizuális művészek videoprojekciója került, amelyet Fishman zenei aláfestése kísért. És hogy fellépett Vass Ákos, Horváth Benji, Keresztesi Dávid és André Feri, akik slammerek, tehát értelemszerűen slammeltek. És hogy a közönség ismét kitörő lelkesedéssel fogadta az ismerős utalásokat és az elmés poénokat. Vagy azt, hogy Mátyást minden irányból megközelítették: hallhattunk az emberről, a királyról, a történelmen átívelő szerepéről, a szoborról, a ló farkáról, és csak úgy, Kolozsvárról, amiben csak annyira van jelen Mátyás, mint a szülőháza meg a szobra, amúgy mi vagyunk benne, magyarok, románok, cigányok, stb. De ezeket nem lehet csak úgy beszámolni. Ha nem láttad a fekete hollókat a fehér falon, nem hallottad a beattel dúsított reneszánsz zenét, és nem tapsoltál egy nagyonottvan-mondaton, akkor kábé mindegy, mit írok. Tudok mutatni pár képet, és egy videót is, és az egy kicsit segít. Mátyásnak viszont nagyon boldog szülinapot csinálhattak ezek itt páran. Meg nekem is. Post by Slam Poetry Erdély. Fotók: Szénás Szabolcs, György Tamás via...

Csak röviden: van egy menő amszterdami ügynökség, a 72andSunny, olyan kliensekkel, mint a Benetton, a Samsung, a Nike, a Google vagy a Call of Duty. Dolgozik náluk egy magyar creative technologist, Szalatnyai Gábor, akivel a Kreatív Online készített interjút. És a büszkeség vet széjjel itten minket, mert ez a politológus végzettségű, 2008 óta Londonban, majd Amszterdamban élő reklámszaki nem egy multi nagy költségvetésű kampányával példálózik, amikor a hatásos magyar reklámokról kérdezik, hanem… de inkább idézek az interjúból: Tájékozódsz-e a magyar reklámipar teljesítményéről? Mit látsz onnan? Van-e olyan magyar reklám vagy kreatív megoldás, amely az utóbbi időben megragadt benned? Elég kevés időm van munka mellett, szóval nem követem közelről, de azért pár dolog átszivárog. Legutóbb talán a kolozsvári, hat nyelven beszélő Mátyás-szobrot láttam. Az nagyon szellemes volt és jól hozták játékba a nemzetfogalom átalakulásának absztrakt sztorijait. Igen, az Igen, tessék! audienciás akciójáról beszél, erről: Kösz Stanik Bencének a...