A forradalmi hangulatot követően, amikor az erdélyi színházak, a művészek flashmob szerű performansszal tüntettek Várad főterén, most az éjszaka leple alatt, ismeretlen személyek vicces feliratokkal üzentek a megyei tanácselnöknek, pontosabban  így hívták fel a figyelmet Ilie Bolojan kultúraellenes tevékenységére.   Az ismeretlen gerillaművészek vélhetőleg arra akartak rámutatni „utcai kiállításukkal”, hogy a populista Bolojan, annyira értékeli és érti a kultúra működését, hogy ha tehetné azt is leaszfaltozná/térköveztetné. Bihar Megye Tanácselnöke ugyanis – egyelőre szóban – ismét nekiment három kulturális alintézményének, kétségbe vonva azok szervezeti autonómiáját és szakmai hozzáértését. Ilie Bolojan terve hallatán ugyanis a Szigligeti-, a Regina Maria Színház és a Nagyaváradi Állami Filharmónia vezetősége  is tiltakozott az ellen, hogy intézményeiket összevonják, szerződéseiket pedig nyomásgyakorlással meghatározott időtartamúra változtassák.   A tanácselnök “víziójáról” nemcsak ők, de a velük szolidaritást vállaló román és magyar kulturális szereplők is úgy gondolják, hogy káros, és nem az intézmények, hanem egyedül Bolojan érdekeit szolgálják. Azt pedig hiába erősítgette a megyei tanács liberális alelnöke, hogy a Bolojan által mindegyik intézménynél beharangozott tervre nincs határozat, egyesek szerint a tanácselnök csak a számára megfelelő pillanatra vár, hogy megforgassa a tőrt a váradi kultúra...

Mint beszámoltunk róla, Bihar megyében számos kulturális intézmény került veszélybe, miután Ilie Bolojan megyei tanácselnök költségcsökkentés ürügyével drasztikus átalakítást és állománycsökkentést rendelt el a Bihar Megyei Tanács által fenntartott intézményeiben, amelyről egyesek úgy vélik diszkriminatív a magyar közösséggel szemben és valójában a hatalomátvételről szól. A veszélybe került kulturális intézmények közé tartozik a Nagyváradon kiadott kulturális folyóirat és portál is, a Várad. A lap kedden a döntéshozók figyelmébe egy 12 pontból álló kétnyelvű listát állított össze felmutatva, hogy minek kell nekünk kultúra. A pontokba szedett érveket a lap hozzájárulásával változtatás nélkül közöljük: MINEK NEKÜNK KULTÚRA? DE CE AVEM NEVOIE DE CULTURĂ? Kisokos politikusoknak, akik kulturális intézmények sorsáról döntenek Îndrumar pentru politicieni, care decid soarta instituțiilor culturale 1. Hogy ne féljünk. Ca să nu ne fie frică. 2. Hogy tudjuk, kik vagyunk, mit jelent embernek lenni, születni, élni, meghalni. Ca să ştim cine suntem, ce înseamnă să fii om, să te naşti, să trăieşti, să mori. 3. Hogy közös tapasztalatainkból a hibák elkövetése nélkül tanulhassunk. Ca din experiențele comune să învățăm fără să greşim. 4. Hogy a mi hibáinkból utódaink okulhassanak. Ca din greşelile noastre să învețe generațiile care vin. 5. Hogy a sok tonnányi aszfalton kívül más nyomot is hagyjunk a világban. Ca să lăsăm urmă în univers, nu numai în asfalt. 6. Hogy tudjuk, az élet nem mennyiség, hanem minőség. Ca să învățăm că viața este calitate, nu cantitate. 7. Hogy tudjuk mit jelent, európainak, magyarnak, románnak, szerbnek, örménynek, kereszténynek, zsidónak lenni. Ca să învățăm ce înseamnă a fi european, ungur, român, sârb, armean, creştin, evreu. 8. Hogy tudjuk tisztelni egymást. Ca să ne putem respecta unul pe celălalt. 9. Hogy közösségben élhessünk. Ca să putem trăi în comunitate. 10. Hogy legyen fegyverünk az elkeseredés, a harag és a gyűlölet ellen. Ca să avem...

Richard D. Lewis brit nyelvész When Cultures Collide című könyvét szemlézi harmadik kiadása alkalmaból a Business Insider. A szakember és a mögötte álló szervezet kultúrák közötti kommunikáció témában ad tanácsokat óriáscégeknek, például az Unilevernek, vagy a BMW-nek. Lewis tíz nyelvet beszél, és hisz abban, hogy az egyes nemzetek kultúrájának legfőbb jellemzői általánosíthatóak. Ha egy franciával találkozol, élénk logikai vitára számíts, míg ha amerikai az ügyfeled, készülj arra, hogy rögtön az üzletre térj, légy ideges, ha nem értetek egyet, és állj készen arra, hogy mindkét félnek engedményeket kell tennie. A svájciak egyenesek és nem agresszív tárgyalók, hisznek a termékeik és szolgáltatásaik minőségében és értékében. A németek a logikára hagyatkoznak, halomszámra támasztják alá érvekkel és bizonyítékokkal az igazukat. A skandinávoknak berögzült véleményük van a dolgokról, a spanyolok és az olaszok pedig a hangtónusukkal igyekeznek meggyőzni. És megérkeztünk a magyarokhoz. Rólunk azt írja Lewis, hogy az ékesszólást, a szónoklatokat a logika elé helyezzük, és nem zavar, ha elbeszélünk egymás mellett. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy minden nemzet kapcsán eltalálta a legjellemzőbb sajátosságokat a szerző, de elnézve a magyarországi közbeszédet és a választási hajrát, azt hiszem, nem is találhatott volna pontosabb szavakat. További ábrák és sztereotípiák (?)...

Csehov a bátyjának szóló levelében írja le 1886-ban a kulturált ember nyolc tulajdonságát. Az orosz drámaíró szerint azoknak, akik otthonosan akarják érezni magukat és boldogok akarnak lenni a kulturált emberek között, a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük: 1. Tiszteletben tartják az emberek személyiségét, ezért mindig kedvesek, szelídek, udvariasak és készek arra, hogy adjanak másoknak. Mindenből nem csinálnak problémát, ha együtt élnek valakivel, nem lármáznak egy elveszett radírdarab miatt. Megbocsájtják a hideget, a zajt, és megtűrik az idegeneket a saját otthonukban. 2. Kedvelik a koldusokat és a gazdátlan macskákat. Fáj a lelkük amiatt, amit a szemük nem lát. Éjjel is fennmaradnak, hogy másnak segítsenek. Fizetik a testvérük egyetemi tandíját, és ruhát vásárolnak az anyjuknak. 3. Tiszteletben tartják mások tulajdonát, és kifizetik a tartozásaikat. 4. Őszinték, és úgy rettegnek a hazugságtól, mint a tűztől. Akkor sem hazudnak, ha kis dolgokról van szó. Kéretlenül is rákényszerítik másokra a bizalmukat. Mások iránti tiszteletből gyakrabban hallgatnak, mint beszélgetnek. 5. Nem becsmérelik azért magukat, hogy mások együttérzését kivívják. Nem játszanak más emberek érzéseivel. Nem mondják azt, hogy alsórendű vagyok, mert az csak egy olcsó, közönséges, elavult hatáskeltés. 6. Hiúságnak nyoma sincs bennük. Nem érdekli őket a pompa/csillogás, ami a hírességeket körülveszi. Az igazi tehetségek nem akarnak kitűnni a tömegből. Krilovra hivatkozva azt írja, az üres hordó is hangosabban szól, mint a teli. 7. Tehetségüket tiszteletben tartják. Ennek érdekében mindent feláldoznak, a pihenést, a nőket, a bort, a hiúságot. Büszkék a tehetségükre, és különben is igényesek. 8. Fejlesztik az esztétikai érzéküket, a szépérzéküket. Nem tudnak ruhában aludni, zavarják a repedések a falon, ha rossz levegőt szívnak, ha koszos padlón sétálnak, és az ételüket olajos kályhán készítik. Visszafogják a szexuális ösztöneiket, önmegtartóztató életet élnek.  Nem isznak vodkát a nap minden órájában, nem szaglásznak a szekrényben, mivel nem disznók. Csak alkalmanként fogyasztanak alkoholt, mert tudják:...