Egyfeszt úton voltunk, de ha akartuk se tudtuk volna bejárni a gyergyói Egyfeszt fesztivál összes helyszínét. A Gyergyói-medencében tíz helyszínen és megsaccolva tízszer tíz színpadnál, sátornál vagy teraszon ehetett, ihatott és mulathatott az ember kedvére. A gyergyószentmiklósi központot buszjáratok kötötték össze Alfaluval, Csomafalvával, Ditróval, Remetével, Újfaluval, Szárheggyel, valamint a Gyilkos-tó és a Súgó-barlang környékeivel. Székely bajszos bácsival a volánnál a helyi busz is hozta az autentikus hangulatot. Viszont, aki például Borszékre is el akart látogatni, az kizárólag saját közlekedési eszközzel tehette meg az utat. A mi szemünkben ez akkor vált kissé mókássá, amikor Gyergyószentmiklóson olyan tévelygőkkel is találkoztunk, akik a Gasztró utca sörkínálata után jöttek csak rá, hogy a Bregović koncertre még egy órát kellett volna utazzanak Borszékig. A fesztivál kínálatában nemcsak a székely, hanem az örmény és zsidó kultúra is helyet kapott, a románt kicsit hiányoltuk, holott talán nem lett volna éppen ördögtől való, ha a közeli Vasláb vagy Borszék románsága is kap egy sátrat. Nyitóprogramként a Zsinagógában néztünk meg a képzőművészeti kiállítást. A helyi alkotók munkái egyrészt lélektani töltetűek voltak, mint például Török Rékáé, aki változatlan szoborfejeken és változó fülbevalókon mutatta meg, hogyan is változnak meg egy ember (nő) prioritásai és érzelmei az idő múltával. Másrészt társadalmi tematikájúak, mint például Orosz Annabella felhőinstallációja, amely a város egykori zsidó lakosságának állított emléket. Kiemelendő még Csala Hermina videója, amelyben az alkotó a helyi politikumot kérte számon egy útfestéssel: „Meddig kell még elviselnem?” – írja az aszfaltra, utalva arra, hogy Gyergyószentmiklósról évekkel ezelőtt a környező falvakon át terelik a nehézgépjármű-forgalmat, s mint ilyen, a helyiek hiába tiltakoznak, csak az életük keseredik tovább. Mesébe illő történet lenne, ha azt mondanám, hogy a zsinagóga karzatáról egyből átszökkentünk az örmény templom tornyára. De ehelyett arról mesélek, hogy bizony még Gyergyóban is el lehet tévedni egy hangyányit. Mert a központtól...

Bár a sajtó általában szerette, (és elméletileg a szentgyörgyieknek is kellett tetsszen, hiszen ők kérték) hogy elmaradt a Szent György Napok fesztivál jellege, én mégis azokat a pillanatokat szerettem leginkább, amikor akár csak egy kicsit is, de megéreztem ezt a fílinget. Nekem leginkább ez a koncertek alatt jött össze, összesen négyen voltam ott, mindenikről elmondom, hogy miért szerettem: Tesztoszteron Zenei Alakulat Voltam már néhány színészzenekar-koncerten, de egyen sem tapasztaltam ekkora lazaságot, ekkora nem vesszük magunkat túl komolyan, szabad hibázni, szabad viccelődni, de ezért odatesszük magunkat érzést. Kedvenceim a színházi utalások, tudják, mindig csak az a Moll pentaton (Pintér Béla és társulata – Titkaink), és még ki tudja hány, amit fel sem ismertem.   #tesztoszteron #szgyn2015 #sepsiszentgyorgy A photo posted by Gál László (@vilagbeka) on May 1, 2015 at 11:09am PDT Bagossy Brothers Company Tényleg van egy olyan erdélyi zenekar, amely tömeget tud megmozgatni, és amelynek a SAJÁT slágereit – Add vissza játékom, Van egy ház, Ha rólad szólna – tényleg skandálja a tömeg. Tavaly Tusványoson már lehetett érezni, hogy elég jól alakulnak a dolgaik, készítettem is utána Bagossy Norbival egy interjút, de a Szent György Napos fellépésük még azon is túltett. Egyszerűen látszott, hogy szeretik őket, és nem csak a fiatalok. Ez a lelkesedés pedig ragadós.   #bbc #bagossy #szgyn2015 #sepsiszentgyorgy A photo posted by Gál László (@vilagbeka) on May 2, 2015 at 11:05am PDT   AZAZTEEE!   sZempöl Hosszú próbálkozás után végre eljutottam a koncertjükre, és olyan zenei orgiát tartottak, amilyennel rég találkoztam. Ennyi, de ez pont elég is!   #sZempol #szgyn2015 #sepsiszentgyorgy A photo posted by Gál László (@vilagbeka) on May 2, 2015 at 12:49pm PDT   Sweet Life Society Imádtam a Szent György Napok szervezőit, hogy bevállalták ezt az egyáltalán nem városnapbarát, de közönségbarát zenekart, amit valószínűleg elég kevesen ismernek Sepsin....

Tegnap a Takáts Tamás Dirty Blues Band koncertnek gyakorlatilag csak a visszatapsolását hallgattam meg, különösebben nem érdekelt, megálltam egy pohár sörrel, s gondoltam maradok, míg megiszom. Végül is volt idő, mikor még tudtam bulizni rájuk, bár az eleve antipatikus volt, hogy Takáts Tamásnak akadnak frusztrációi (rendszeresen be-beszólt az elektronikus zenészeknek, az X-faktorosoknak), szóval tipikusan mást hibáztatva azért, hogy őt nem hallgatják. A pofám azonban akkor szakadt le, amikor az utolsó dal, az amúgy is bárgyú szövegű Pocsolyába léptem közben elkezdte a „heteroszexuális” közönséget buzdítani, kérte, hogy tegye fel a kezét, aki heteroszexuális, illetve hálát adott istennek, hogy a szüleit nem melegnek teremtette. A színpad előtti kemény mag meg ujjongott, körülöttem meg a közönség kajánul, vagy zavartan, vagy elnézően mosolygott. Nem akarok nagy feneket keríteni a dolognak, de felelőtlenségnek tartom, hogy a Kolozsvári Magyar Napok szervezői olyan előadót hívnak meg, aki kirekesztő üzeneteket fogalmaz meg valamelyik kisebbséggel szemben. Egy rendezvény, amely a város multikulturalitására kívánja felhívni a figyelmet, fokozottan kellene figyeljen, hogy az ilyen gesztusok ne fordulhassanak elő. Vagy akkor legközelebb hívják meg a Kárpátiát is, ők legalább több szinten is tudnak gyűlölködni. Takáts Tamás meg menjen haza buzizni, ott már úgyis megtette idén az EFOTT-ton, igaz, akkor a Kárthágó „színeiben”. Attól én még rendes vagyok, ni: Update: A Kolozsvári Magyar Napok szervezői időközben közleményben határolódtak el az...

Kész, tíz perce röhögök, mint az idióta, amióta Előd átküldte az Ossian 2000-es debreceni koncertjét, amelyen Paksi Endre enyhén szólva is furcsa szövegekkel nyomja a slágereket. Ez a gyöngyszem a részegen koncertező Ossianról már régóta kering a neten, de eddig valahogy elkerült. Ez a változat még feliratozva is van, hogy még jobban értsük, mit halandzsázik Paksi: Nem nagyon van mit variálni, de ha nem indítanád el a videót, itt van pár “cím” a koncert dalaiból: A más villogány, Márhívó, Repatarurgyán, Mire átvirradulok, és persze a megunhatatlan örökzöld, a Szemszélű...

Összedugtuk a fejünket a szerkben, hogy alternatív megoldásokat találjunk a kolozsvári Billy Idol koncert megfelelő megszervezésére, hogy mégse rondítsa a képet egy négyméteres fal a város főterén. Mert ezzel két baj van: 1. Hogy ronda, és megszünteti a főtér köztéri funkcióját 2. Hogy belülről is ronda: a jegyeket drága pénzért megvásárló rajongók semmit nem fognak látni Kolozsvár főteréből az őket körülvevő fal miatt – akkor meg mi értelme van a főtéren szervezni az egészet? Ezek a javaslatok jutottak eszünkbe: a.) Legyen silent concert: a jeggyel rendelkezők kapjanak fülhallgatót, amin hallgathatják a koncertet. Így a teret le sem kell zárni, mert a járókelők csak középkorú muksók néma ugrabugrálását fogják látni a színpadon. Mert, ugye, itt nem a látványon, hanem a hallványon van a lényeg b.) Tereljék a zenekart egy vászon mögé, a produkciót filmezzék és vetítsék ki 3D-ben. A jegyvásárlók kapnak hozzá 3D-szemüveget, a többiek meg mereszthetik a szemüket c.) A koncerten Billy Idollal párhuzamosan lépjen fel 5 hasonmása is. Csak a jegyvásárlóknak árulják el, melyikük az igazi Idol. Az ingyen bulizók meg játszhatnak itt az Idol, hol az Idolt d.) Létezik olyan technológia, amellyel megoldható, hogy a kerítés csak belülről legyen átlátszó, hogy aki fizetett, az legalább ne érezze úgy magát, mint egy börtönben. Sőt, továbbmegyünk: létezik olyan technológia is, amellyel megoldható, hogy a kerítés mindkét oldalról nézve átlátszó legyen. A kérdés csak az: hogy tudják meggyőzni a bent lévőket, hogy csak ők látnak ki, a kintiek viszont nem látnak be? A sztori röviden: hétfőn Kolozsváron koncertezik Billy Idol. Az eredetileg a Kolozsvár Arénába tervezett koncert helyszínét néhány napja áthelyezték a főtérre, a szervezők pedig bejelentették: négyméteres fallal kerítik körbe a területet. A terv komoly felháborodást váltott ki, ami érhető, mert nem sokan szeretnék, hogy Kolozsvár főtere – még ha csak néhány órára is...