Már az is világszenzáció-számba ment, hogy egy radikális balos, megszorítás-ellenes párt nyert a nyakig eladósodott Görögországban, azonban Jannisz Varufakisz, az újdonsült pénzügyminiszter még tett rá egy lapáttal. A Ciprász-kormány pénzügyminisztere hadat üzent a görög oligarcháknak, a „humanitárius válság” befejezését és az ország tartozásainak az újratárgyalását ígérte meg, majd felkerekedett, hogy a részleteket az EU-s illetékesekkel megbeszélje. Nem is akárhogy, hanem a repülőgép másodosztályán utazva. #Varoufakis, economy class! pic.twitter.com/bAg0gmRIoW — ElenaTzouanacou (@elenacou) February 1, 2015 A The Guardian például azt emelte ki, hogy hétköznapi, laza öltözetben, nyakkendő nélkül (!) ment találkozni a brit pénzügyminiszterrel, és egy olyan bőrkabátot viselt, amely a lap szerzője szerint inkább egy ’90-es évek eleji drogdíler számára lehetett volna megfelelő választás. Varufakisz nem állt meg a laza cuccoknál, egész testtartása (terpeszállás, zsebre vágott kezek) azt sugallja, magasról tesz a protokollra. A nonkonf megjelenése annál is inkább szembetűnő, mert brit kollégája, George Osborne alighanem a státusának megfelelő öltözködési protokoll összes vélt, valós, és a jövőben születő szabályának eleget tesz. Nem csoda, hogy Osborne és Varufakisz közös fotózkodását követően beindult a mémgyár, és ez még valószínűleg csak a...
Bőrkabátos pénzügyminiszter: nem érdeklik Varufakiszt a protokoll-szabályok, de milyen jól áll neki!...
bejegyezte Kertész Melinda
Kaukázusi libegőn. Barangolás Tbilisziben 4.
bejegyezte BDT
Narikala-vár, húszméteres Grúzia Anyja-szobor, vízesés a botanikus kertben, vidámpark, plázák, sétálóutcák, luxushotelek, “Tbiliszi tengere”, hatalmas hegyek, Sztálin-múzeum Goriban: külföldi turisták milliói látogatnak évente az országba. Idén az első nyolc hónapban már meghaladta a 3,5 milliót a turisták száma Grúziában: a legtöbben Törökországból, Örményországból, Azerbajdzsánból és Oroszországból érkeznek. Másfél nap városnézési program persze nem volt elég Tbilisziben még a kötelező látnivalókra sem, de az egyik fénypont az volt, amikor beültünk a libegőbe, amely fölvitt a Narikala-várhoz. >> Korábbi bejegyzések Tbilisziről >> Rengeteg a turista Tbilisziben: oroszok, közel-keletiek, európaiak töltik meg a belváros magjának számító sétálóutcákat, klubokat, kocsmákat, hoteleket. A Narikaláról jó kilátás nyílik a dimbes-dombos városra. Kartlis Deda, azaz Kartli Anyja (Grúzia Anyja, “Mother of Georgia” a turistáknak) szobra. A grúzok Grúziát Sakartvelonak, nyelvüket pedig kartulinak nevezik (ez a dél-kaukázusi kartvéli nyelvek családjába tartozik. Kartli az egykori grúz királyság központi régiója. Mozgóárus a Narikala lábánál, szekere babakocsiból készült. Sok, hasonlóan lepattant vagy improvizált járgány szolgál bódéként. A szoborhoz vezető sétány szélén egy bekerített terület is volt, amelyen a következő felirat állt: “Görögország tulajdona”. Turisták százai posztoltak képet róla (néhány éve még egy romos épület volt ugyanezen a helyen), és tanácstalanul kérdezgették egymást különböző fórumokon, mi is ez? Ezt azért tudom, mivel én is jó sokat keresgéltem válasz után, ugyanis a helyszínen nem kaptunk infót erről. Végül egy görög EVS-önkéntes blogbejegyzéséből kiderült, a görög állam megvásárolta az egykori épületet, hogy a mindenkori görög nagykövetek számára rezidenciaként szolgáljon, ám a felújításra soha nem került elég forrás. (Egyébként számos más népcsoport mellett görögök is éltek, élnek Grúziában.) Ez valami nyereményes játék, lesből fotóztam a működtető bácsit és az érdeklődő turistákat. Narikala lentről nézve. A domb lábánál luxusrezidenciák és hotelek, vendéglők. A vár lábánál egy kis patak csordogál, melynek mentén szépen kiépített sétányon haladva a Grúziai Nemzeti Botanikus Kert vízeséséhez...
