A fenti illusztráció 1908-ban készült, mai fejjel első látásra talán rá sem jövünk, hogy hova akartak kilyukadni a Puck politikai magazin szerkesztői. De a szöveggel együtt kiderül, hogy a nők felszabadításának szomorú következményeit vizionálják: divatosan öltözött nők szivaroznak, isznak, szerencsejátékot játszanak, nem törődnek a gyerekekkel, és általában véve pont úgy viselkednek, mint valami kocsmatöltelékek. Vagyis, mint ahogy rendszerint a férfiak szoktak a kocsmában. A szöveg pedig: Miért ne lépjük át a határt? Azoknak a nőknek az érdekében, akik a nyilvános helyen való dohányzás jogát kérik. A nők szavazati jogáért és az egyenjogúságért küzdő szüfrazsettmozgalom 1903-ben alakult Angliában, 1912-től egyre radikálisabb figyelemfelkeltő eszközöket vetettek be, olyan erőszakos akcióktól sem riadva vissza, mint gyújtogatás, merényletek, kirakatok bezúzása vagy éppen műalkotások megrongálása. Nem csoda, hogy a polgári engedetlenségi mozgalmak számára mai napig példaképként szolgálnak. De annak idején meglehetősen ijesztőek lehettek. A szüfrazsettmozgalom bebörtönzött tagjai gyakran folytattak éhségsztrájkot is, amelyet a hatóságok kényszertáplálással igyekeztek megakadályozni. Az orvosok egy cső segítségével a szájon juttatták a szervezetbe a kenyér, tej és brandy keverékéből álló táplálékot. Az 1890 és az 1900-as évek eleje között rengeteg ilyen jellegű karikatúra készült a zsüfrazsettek ellen, amelyeket képeslapokon, újságokban és óriásplakátokon terjesztettek Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban. Mind annak a szörnyűségeit ecsetelték, hogy mi lesz velünk, ha ezek a veszélyes törekvések célba érnek, és a nők is önállóan kezdenek majd gondolkodni: a végén egy rémálomszerű társadalomban találjuk magunkat. Hát lássuk, mennyire tudtak jósolni! Jó, a kocsmás elképzelés esetében mondjuk úgy is vehetjük, hogy ez összejött nekik, bár a képről hiányzik néhány férfi: viszonylag kevés lehet a csak női kocsma. Szerintem ehhez soha nem is kellett szavazati jog: Esernyővel támadni a rendőrökre? A Femen aktivisták nagyon kreatívak, de tudtommal ezt még nem próbálták: Több mint száz éves sztereotípia a feministákkal szemben, de továbbra is makacsul tartja...

A Disney-rajzfilmek hercegnői bájosak, nőiesek, jólelkűek, és többnyire mindig elérik életük célját: megtalálni azt a férfit, aki mellett boldogok lehetnek. A történelem és a mitológia viszont tele van olyan nőkkel, akik túlságosan nagyszerűek, borzasztóak vagy rendkívüliek ahhoz, hogy egy mainstream stúdió egész estés animációs filmet készítsen róluk. Ők az “elutasított hercegnők”. Jason Porath a DreamWorks Animation munkatársa volt, most olyan nőket rajzol meg és írja le történetüket, akikről exmunkahelyén biztosan nem készülne hercegnős film. A Rejected Princesses blogon olyan nők sztoriját találod meg, akik saját kezükbe vették sorsuk irányítását, megvívták harcaikat, hősiesek voltak és elképzelhetetlenül bátrak, vagy esetenként kegyetlenek, mint a kor, amelyben éltek; vétkeztek, gyilkoltak, elbuktak (vagy az utókor feketítette be őket teljesen, mint Báthory Erzsébetet); fittyet hánytak a társadalmi normákra, és már legalább fél évszázada halottak. Nem lesznek belőlük példaképek, mert annyira a saját útjukat járták. Vagyis talán pontosan ez az, ami miatt inspirálóak lehetnek. Post by Rejected Princesses. Post by Rejected Princesses. Post by Rejected Princesses. Post by Rejected...

Olvasom és pislogok ki a fejemből: Emma Watson hétvégi ENSZ-beszéde után – amelytől odáig volt és vissza a teljes sajtó és közösségi média – hackerek azzal fenyegették meg az egykori Hermionét, hogy meztelen képeket fognak közzétenni róla. Mármint emiatt, hogy feminista beszédet tartott. Ez a shamingnek és bullyingnak számomra eddig elképzelhetetlen szintje, ez már nem is zsarolás (mert mit érnek vele), hanem vagy egy rettenetesen ízléstelen, rossz vicc, vagy olyan mértékben elborult gondolkodás, amivel félő, hogy már nincs is mit kezdeni. .@UN_Women @phumzileunwomen @e_nyamayaro pic.twitter.com/YkvWKN3iqo — Emma Watson (@EmWatson) August 1, 2014 Eközben a skandináv országokban, ahol általában a legjobb nőnek lenni, elindult egy olyan kezdeményezés, hogy kutatók, tudósok, üzletemberek ne vegyenek részt különböző eseményeken, konferenciákon, ha nincsenek női meghívottak is. Erről a #takk nei (norvég) és #tacka nej (svéd) hashtagekkel adnak hírt, ami annyit tesz, hogy köszönöm, nem. Avagy udvarias visszautasítás. És minő borzalom, férfiak indították el! Emma Watson arról beszélt, hogy a feminizmus nem férfigyűlölet, és a férfiaknak pont annyira problémájuk a szexizmus és a nemek közötti egyenlőtlenség, mint a nőknek. Beszéde nem a takkneios férfiakhoz kellene szóljon, mégis ők értik meg. A többiek (közül néhányan) úgy reagálnak, hogy akkor pucér képeket teszünk közzé rólad. És biztos lesznek sokan, akik most várják a visszaszámlálást, hogy majd csorgassák a nyálukat valódi vagy hamisított fotókra. Amelyek vagy megjelennek, vagy kiderül, hogy csak egy “szívatás” volt. Bármi is legyen, ez az egész sztori #takknei. UPDATE, szeptember 25: Mint várható volt, nem jelentek meg fotók Emma Watsonról. Csak egy “szívatás” volt, a 4chant akarta megszívatni, bezárni, vagy önmagát reklámozni valaki vagy valami, elég ködös, a Velvet összefoglalta. Nem tudok önfeledten nevetni ezen a nagyszerű...

Nem késett a feminista válasz a Nők a feminizmus ellen mozgalom (?) tumblr-blogjára feltöltött posztokra,  amelyekben nők mondják el, hogy miért is ellenzik a feminizmust. Noha a gender-kutatók elismerik, nem lehet egy legyintéssel elintézni ezeket a papírlapra felírt vallomásokat, hiszen nem árt, ha a feminista diskurzust, a mozgalom célkitűzéseit állandóan felülvizsgálják és a felmerülő igényekhez adaptálják, a blogon nem kevés az olyan poszt, amely arról árulkodik, hogy a feltartója nem érti/félreértelmezi a feminizmust, vagy egyszerűen csak tájékozatlan. A magukat antifeministáknak vallók számára a válasz a Feminizmust ellenző összezavarodott macskák című blogon érkezett, ahol aranyos cicák mondják el, hogy szerintük miért nincs szükség a mozgalomra.   A macskák is tudják miért nincs szükség a...

Mosolyogj mindig, légy csinos, öltözz “nőiesen”, de ne túl kihívóan, ha alacsony vagy, járj magassarkúban, de meg ne próbáld hordani, ha magas termettel áldottak meg a gének; ha őszülsz, fesd a hajad, öregen ne mutogasd a tested, fogyj le, hízz meg – egy sor társadalmi elvárás, ami beleszól a nők mindennapi életébe és személyes döntéseibe, gyakran “jószándékú” barátokat vagy akár családtagokat használva szócsőként. Carol Rossetti brazil grafikus a nők testét, viselkedését és identitását kontroll alá vonó kísérleteket leplezi le, és az arra adott alternatív válaszokkal bátorít arra: legyünk önmagunk! Post by Carol Rossetti. Post by Carol Rossetti. Post by Carol Rossetti. Post by Carol Rossetti. Post by Carol Rossetti. Post by Carol Rossetti. Post by Carol Rossetti. Még több illusztráció itt. via...